Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-21 / 116. szám

2 Zalameeyei Újság f 935 május 21. a székház megrongálódott tetejé­nek kijavítására fordítják. Bedö Károly javaslatára a Kör meg­keresi az illetékes hatóságokat, hogy a fagykárokra tekintettel a májusban megkezdődő végrehaj­tásokat halasszák el' az őszig, mert a gazdáknak tavaszi időben nincs pénzűk és ne terheljék őket a 3 százalékos végrehajtási illetékkel. Anyák napja. A zalaegerszegi központi állami ellemi iskola a május 12 re ki­tűzött, de az eső miatt elmaradt Anyák napját vasárnap délután tartotta meg. A nívós ünnepélyen a szülők és más érdeklődők olyan nagy számban jelentek meg, hogy az iskolaudvar szűknek bizonyult befogadásukra. Az ün­nepi beszéd keretében Zenz Pé­ter hitoktató szólt az egybegyűl­tekhez és a tőle megszokott ékesszólással dicsőítette az Édes­anya magasztos hivatását, s a gyermekeket az Édesanya szere- tetére buzdította, a szülőket pe­dig felhívta arra, hogy gyermekei két szeretettel, szivük igazi mele­gével neveljék erkölcsös életre, Istenfélelemre, szüleik, tanítóik iránti szeretetre, engedelmességre s embertársaiknak, mint testvé­reiknek becsülésére. A gyermekek párosjelenetekkel, alkalmi költe­mények elszavalásával kedvesked­tek a hallgatóságnak. A iskolai gyermekkar Ecker Károly tanító pompás betanításában és vezeté­sével igen kedves alkalmi éneke két adott elő két szólamban. Az ünnepélynek megható pontja volt a ruhakiosztás. Az iskola kebe­lében működő Vöröskeresztes Leánycsoportok ugyanis rászoruló iskoiatársaiknak ruhácskákat ké­szítettek, amiket Lutich Albin igazgató osztott ki. Megmagya­rázta az igazgató, milyen áldásos tevékenységet fejt ki az Ifjúsági Vöröskeresztes Csoport az irgal­masság cselekedeteinek gyakor­lásában, a felebaráti szeretetre való nevslésben. A megható szép ünnepély rendezéséért teljes elis­merést és dicséretet érdemel az iskola lelkes tanítótestülete. I HA SZERETI A JÓT KÁVÉT 111 L ■' 11 GYARMATINÁL VEGYEN 10 dg fin. kőváréit 1*20, de kaphat már 80 f töl felfelé te. — Nyári divateelymek s dogné, pesista, gyönyö­rű imprimék érkeztek raktárra Schütz* Aruház. Letartóztatták Göncz hordár támadóját. Megírtuk, hogy a péntekről- 8zombatra virradó éjszaka Zala­egerszeg külterületén, a besenyői utón leütötték Göncz István hor­dárt, s azt is jeleztük, hogy a rendőrség egy gyanúsítottat őri­zetbe vett. A gyanusilott Milics József 28 éves Biró Márton-ucai nap­számos, aki kihallgatása során beismerte, hogy ő sebesitette meg életveszélyesen Gönczflí egy kockakővel. A rendőrség ma dél előtt Milicset letartóztatásba he­lyezte és átadta az ügyészségnek. Mil es tettének okáról nem haj­landó nyilatkozni. Göncz állapota változatlan. Válasz az iskolák bszárására vo­natkozó megycgyttléii felszólalásra. A mai gyei főorvos tiltakozik tanitőság meggyanusitáoa ollen is­A május 14-iki törvényhatósági bizottsági közgyűlésen az alispáni jelentéi közegészségügyi részéhez részletesen hozzászólt dr. Barsy Jenő biz. tag, aki kifogásolta, kritizálta és feleslegesnek tartotta a közegészségügyi intézkedések­nek azon pontjait, amelyek az influenza járvány folytán egyes helyeken az iskolák bezárását vonták maguk után. Felszólalá­sában célzott az ő 30 éves fő­városi közegészségügyi szolgá­latára, amely idő alatt az iskolák bezárása sohasem vezetett ered­ményre a járvány terjedésének megakadályozását illetőleg. Azt is említette, hogy egyes helyeken csupán a tanítók erőszakolták ki és az egyes jelentéseik alapján záratta be az alispán az iskolá­kat. Emiatt a kijelentése miatt a közgyűlésen jelenlevő tanító bi­zottsági tagok jogosan találva érezhették magukat és mint érte­sültem, a helyszínen közbeszó­lással tiltakoztak az ilyen, a ta­nítóságot bántó gyanúsítások el­len. Ami pedig a felszólalásnak a közegészségügyi intézkedés vo­natkoztatását illeti, engem is érint. Erre kivánok reflektálni és az alábbi adatokkal nem csak az eljárásomat akarom alátámasztani, eljárásom helyességét bizonyítani és az eredményt leszögezni, ha­nem tartozom megvédeni az alap­talanul megtámadott zalai tanító­ságnak megjelölt tagjait is. A vármegye alispánja a felszó­lalásra adott válaszában kijelen­tette, hogy mindenkor a szakkö­zegeinek a véleményét veszi irány­adóul és döntésénél a szakrefe­rensekre hallgat, tehát a dolog lényegére érdemleges választ nem adhat. Mivel a fenti ügyben a szakreferens én voltam s mint­hogy a balatonfüredi orvosi hé­ten a vármegye képviseletében hivatalos kiküldetésben voltam, csak most jutott tudomásomra a vármegyei tiszti főorvost érintő kritizálás, ezért a hírlapok utján vagyok kénytelen eljárásomat iga- zolni azok előtt a törvényhatósági bizottsági tagok előtt, akik a köz­gyűlésen, ki tudja, milyen Iehe teilen indító okú intézkedést téte­különben is csak kevés hányada az iskolás ifjúság; már pedig a legtöbb hivatalos jelentés a lakos* «ágnak 60—80 százalékos meg­betegedéséről szólt és ezt igazol­ják a birtokomban levő járási tiszti orvosoknak a jelentései, a magán és hatósági orvosoknak szövődményes influenzás jelenté­sei, amelyek szerint nem csak a tanulóifjúság 40 százaléka a be­teg, hanem| a tanító személyzet­nek 50—100 százaléka betegedett meg influenzában. Ilyen esetben az alispán nem tehet mást, mint tanuló és oktató hiányában és a törvény értelmében bezárja az iskolát. Es végezeiül mit ered­ményezett az iskola bezárás ? Azt, ami Barsy dr.-nak harminc éves közvetlen tapasztalatát homlok- egyenest megcáfolja: az iskolák bezárása után, — mely legtöbb helyen 8—10 napig tartott, — a járvány rohamosan megszűnt. Ezt saját magam ellenőriztem és el­lenőriztettem a közegeimmel, a hetenként hozzám befutó járási tiszti orvosi jelentésekből, a leg­több esetben személyes jelentések meghallgatása, sokszor telefon utjáni érdeklődésekből, mert hisz a 290/1935 sz. O.K.I. leiratra ne­kem is hetenként jelentést kellett tenni a zalai nagyfokú influenza járványról (mely — hál Isten — a jól működő hatósági orvosi apparátusnak, nem harapódzott el) a Magyar Királyi Országos Köz­egészségügyi Intézet Igazgatósá­gának. Tehát összegezve a kritizált tényállást: az alispán törvénysze­rűen járt el, az eljárása meg­szüntette a nagy mértékben fel­lépett járványt és végül a derék tanítóság nem volt indítója a jár­vány okozta iskola bezárásnak, h&nem annyi sok beteggel együtt szenvedő alanya és megtámadott pontja Barsy dr-nak. Dr. Thassy Gábor Zala vármegye tiszti főorvosa, m. kir. egészségügyi főtanácsos lezhettek fel a vármegye tiszti fő­orvosától. Hogy megcáfoljam a felszólaló Barsy dr. kifogásait, számokra és tényekre fogok hivatkozni. Először is a törvény-előírta ke­retekhez alkalmazkodtam, amikor az 1876. évi XIV. t.c. 157 és 33 § ai szerint jártam el az iskolák bezárását illetőleg. Másodszor a Népjóléti és Mun­kaügyi Miniszter ur 37270/931 sz. határozatához ragaszkodtam, amely kimondja, hogy a tanulók 10 százalékának betegsége esetén az iskolák bezárandók az illető községekben. Aki csak egy kicsit is tisztában van a megyei közigazgatással, az nem állíthat olyat, hogy csupán csak a tanítók „forszirozására" zárattak be az iskolák. Mert mi -az eljárás járvány esetén ? A ha­tósági tiszti orvos a magán, köz­ségi és körorvosok fertőző jelen­tései alapján tovább jelent a vár­megyei tiszti főorvosnak, akinek igy biztos adatok állanak a ren­delkezésére. Tehát nem a tanítók jelentenek, mert a lakósságnak Fényképészeti cikkek és fényképfelvétel ek kidolgozásának sz a küzlete BÁNFAI BÉLA láisxerész ZALAEGERSZEG Esőkabát Balost kabát Borbori raglánok TOTH-sxaböfláf ífvJ* ***'»■* i. in« miatMKp Erőt, egészséget, frisseséget ad a kitűnő izü fehérképi arany kávékewerék. Fehérképi Csemegeházban fehérképi csemege áruházában

Next

/
Oldalképek
Tartalom