Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-19 / 115. szám

XVM. évfolyam 115. »ám. Ara 10 fillér I9S5. május 19. Vasárnap. Kelelós szerkesztői Herboiy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP n Előfizetési arak i egy hónapra 2 pengi, negyed* •zéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. j| évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin mmmmmmmmmmmmmamKmmmmmmmmmmwmmmmmmmmmmmmmmmms— Vasárnap délután pontban 5 órakor kezdődik a temp­lomi hangverseny. Költővé válik a kritikus a gyö nyörök özönében, ha csak némi­leg is Ízelítőt akar adni a vasár­napi énekművészed hangverseny kincseiből. A szombathelyi Palestrina-kórus szeretettel jön a szeretetből fakadó meghívásra Zalaország fővárosába. Werner Alajos dr. azzal tünteti ki az egyházmegye ikertestvér városát, Zalaegerszeget, hogy a szombathelyi első hangversenyé­nél két számmal erősebb műsort hoz magával. ... És a nagy emberorgonán sorban nyílnak meg a különböző változatok. Tiz gyönyörűséges él­mény. — A hárfapengető Isten imádat ötös szólama. — Az an­gyali üdvözlet fátyolos finomsága és forróérzésü fohásza. — Meg­rázó zokogás Szent Márton halá­lán és vigasságos öröm a meg­dicsőülésén. — Mária Magdolna fel-felsikoltó szomorú Allélujája, füt-fát megmozgató szenvedélyes Krisztuskeresése. — Extatikus emelkedés a Magasságbelinek szí­ne elé. — A virtuóz hárfavihar - zást, csellóbúgást és kürtsikon- gást kővető szünet után öt ének- költemény a kínszenvedés sötét óráit szakasztja ránk. — Drámai hangképletek: a természet meg­rendül, a jobb lator irgalomért esd. — Krisztus szemünkre hányja rút hálátlanságunkat. — — Krisztus panasza a kegyetlen emberekre. — A fájdalmas Anya1' nagypénteki keserve! — A nagy­pénteki sötétség: az Istenember halála. Az örök küzdelem és az örök béke égi és földi honának muzsi­kája ez. Muzsika, amely tud az angyalok szivével érezni és azok nyelvén beszélni, de mégis emberi, érettünk teremtett, mert a Sira­lomvölgy vándorainak szellem- és érzelemvilágból indul ki. Finomabb, nagyobb lélekkel összeállított, még a helyi nagy védöszentre, Magdolnára is gon­doló szebb műsorral már nem is ajándékozhatta volna meg Zala­egerszeget a zseniális fiatal kar­nagy. Nagyot várassál tekint Zala­egerszeg a ritka zenei esemény j elé. A hangverseny kielégíti azt a várakozást és az Istenben el­merülő esztétikai gyönyörön felül boldogító élménnyel jutalmazza meg az örök Szép rajongóit: A szombathelyi Schola Canto- rum Palestrina kara a magyar föld zenei életének élvonalba szö­kött ragyogó értéke! Oyuk Pál vészi egybeolvasztása: 1. Alle­luja : Krisztus föltámadásának biz­tos és boldogító tudata ; 2. Mária Magdolna forró, lángoló — de még kétségekben vergődő szere­tető az Ur iránt. HusvÁ reggelén Mária Mag­dolna a sirhoz megy, hogy bal­zsammal kenje meg az Üdvö­zítő holttestét — de nem találja. Közben találkozik a már föltá­madt Üdvözítővel, akit a reggeli szürkületben könnyes szemein ke­resztül a kertésznek vél és tű­re5 metlen fájdalommal és sóvár­gással kérdezi, hova tette a holt­testet, hogy felkeresse és elvigye. A zene hű köntöse a gondolat­nak és érzelemnek. Mária Mag­dolna szomorú, siránkozó szavain át föl-fölcsendül az alleluja, min­dig ugyanavval a kezdő témával más-más szólamban, s ez teszi az egész darabot örömteljessé Mária Magdolna szomorúsága el­lenére. Mesteri a zenei megol­dása Magdolna türelmetlenségé­nek is: a szólamok különböző, egymást keresztező ritmussal ének­lik azt a részt: „si tu . . . dicito ffl.tíí“ Majd Mária Magdolna sze- retete és rajongása fokozódik, felhevül, erős és bátor lesz, szem­be mer szállni mindenkivel és mindennel: „és én elviszem öt.“ Itt a szólamok mint hangtenger föltornyosulnak, bátran, hatalma­san, ahogyan csak Palestrina merte a hangokat föikorbácsolni. De ekkor Mária Magdolna bánat könnyeit már örömkönnyekké va­rázsolja a feltámadt Mester meg­ismerése ; véglegesen fölcsendül az alleluja s zúgásával minden emberi szivet egyetlen érzéssel tölt el: a feltámadás boldogsá­gával. A rendezés munkáját az öreg­cserkészek végzik Az összes be­járatokat bezárják, a bevonulás a főkapun át történik. Háromne­gyed 5-kor mindenki foglalja el a rendezőség segítségével a he­lyét. 5 órára bevonul a szombat- helyi kar. Erre a főkaput is be­zárják, hogy az el késők a kart ne zavarják. Péntek este Shvoy Lajos szé­kesfehérvári püspök hallgatta vé­gig a kar műsorát Szombathelyen a püspöki palota márványtermé­ben és a legmelegebb dicséret hangján emlékezett meg az ered­ményről s elismeréssel adózott Werner Alajos dr. nagyszerű munkájának. Zalaegerszegre eljött volna, ha bérmautja engedi. Vasárnap a májusi litánia, te­kintettel a hangversenyre 3 óra­kor lesz. Hétfőtől kezdődően pe­dig 7 órakor. fofisor: 1. Palestrina • Laudate Domi­num, 5 szólamra. 2. Victoria: Ave Maria. 4 sz. 3. Palestrina: O quantus luclus. 4 sz. 4. Victoria: Tenebrae factae sunt. 5. Palestrina : Alleluja. Tulerunt Dominum. 5 sz. 6. Ingegneri: Velum templi. 4 sz, 7. Ingegneri: Vinea. 8. Victoria: Animam meam4sz. 9. Victoria: Caligaverunt. 4 sz. 10. Palestrina: Bonum est. 5 sz. 4. Victoria: Tenebrae factae sunt 4 szólamu férfikar. A hangverseny pompás műso­rának két számát ismertetjük itt magyaiázatképen. Közöljük a szá­moknak szövegéit magyar fordí­tásban, a kar azonban a latin szö­veget énekli. Sötétség támadt a föl­dön, midőn keresztre fe­szítették Jézust a zsidók és három óra tájban fölkiál­tott Jézus nagy hangon: Istenem, Istenem, miért hagytál «1 engem ? És le­hajtván fejét, kiadá lelkét. Jézus nagy hangon kiált­ván mondá: Atyám, ke­zeidbe ajánlom lelkemet. És lehajtván fejét, kiadá lelkét. Az Üdvözítő földi életének utol­só pillanatait akarja e mü velünk átéreztetni: Istentől való elhagya- tottságát és mégis Istenben való megnyugvását, szentsdges fejének lehanyatlását, végső sóhajait és halálát. Merész vállalkozás a kom­ponista részéről, de Victoria mé­lyen érző lelkének sikerült cso­dálatosan és meghatóan hangokba öltöztetni e szent pillanatokat. Sötét, szomorú, szinte kopár dal­lamok ; — csak férfiak éneklik — igy festi a sötétséget, amelyben följajdul Krisztusnak nagy hangon való kiáltása, majd siró, panaszos elhagyatottsága. Az utolsó akkor­dokkal a szenvedő Isten-ember elhaló lélekzéseit, szentséges Szi­vének utolsó dobbanásait jeleníti meg előttünk, hogy magunkba szállva s az Üdvözítő iránt érzett hálás és mély részvéttel boruljunk le a kereszt tövébe. 5. Palestrina: Alleluja. Tulerunt Dominum. 5 szólamra (szoprán, alt, 2 tenor, basszus.) Alleluja. — Elvitték az én Uramat — Alleluja — és nem tudom, hová tették őt — Alleluja — Ha te vitted el őt Alleluja — mondd meg nekem — Al­leluja — és én elviszem őt. — Alleluja. Diadalmas húsvéti harangzúgás és a nagy, áldozatos, hü szeretet­nek zenei apoteózisa; nem zengő érc, hanem érző emberszivek uj­jongó lüktetése. A darab tulaj­donképen két kontrasztnak mü­Feloszlatták Pozsonyban a magyar ellenzóki pártok Gyűlését. Prága, május 18. A magyar ellenzéki pártok Pozsonyban vá­lasztási gyűlést tartottak. Szüllő Géza a cseh politika hibájaként jelölte meg, hogy Benes olyan nagyhatalmi politikái folytat,amely­hez Csehországnak nincs meg az ereje. Hangoztatta, hogy a ma­gyarságnak össze kell fogni a németekkel és tótokkal és Hlin­káék tót pártjával együtt kell küz­deni az önkormányzatért, mert csak ez hozhatja meg a megelé­gedést a Felvidéknek. Esterházy János gróf pártelnök bírálta ezután a kormány politi­káját, de a hatósági kiküldött ha­marosan megvonta tőle a szót és a gyűlést feloszlatta. Anglia az olasz-abesszinial háború megakadályozására törekszik. London, május 18. A király az olasz-abesszin viszály ügyében kihallgatáson fogadta Simon kü­lügyminisztert. A kormány még nem nyilatkozik Anglia álláspont­járól az afrikai helyzet ügyében. Eden, aki Genfbe utazik a Nép­szövetség «lésére, hir szerint azt a megbízást kapta, hogy igyekez­zék Olaszország háborús szándé­kát megakadályozni, de legyen résen, nehogy Olaszország kilép* jen a népszövetségből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom