Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-06 / 80. szám

1935 április 7. Zaiaasegyei Uisag 3 Krónika. Hű maradt hát ezidén is Április a híréhez. Nem csuda, ha irányában Jót az ember nem érez. Mert vártunk szép enyhe időt, Meleg esőt és kaptunk : Szelet, havat, nagy hideget, Olyant hogy majd megfagytunk. Nem bizhatunk sohsem benne, Akkor sem, ha rendes lenne. Csak bosszantja az embert, Most pótolja — decembert. Egerszeg és Kiskomárom: Két szerencsés kerület. Urna elé a választó lit kétszer is kerülhet. Mélyen tisztelt polgártársnak Nagyobb is az értéke, Mert hét nappal később tesz csak Pontot a vo^s végére. És mivel kell, hát szavazunk, Ebbe bele nem szakadunk. Ellene nem szól senki; Ez az: dupla, vagy semmi! Egy fiatal nő magától Eldobta az életet, Mert a férje dohányozni Nékie nem engedett. Tudni kell még, hogy ez a férj Orvosdoktor is egyben, Titalma hát alapos volt S valóban nem kegyetlen. A szerető, drága hitves, Aki nemrég múlt húsz éves Meghalt, nem az uráért, Hanem csak a — dohányért!... Csődben a nagy politika, A gazdaság, az erkölcs. Ezt a sok bajt gyógyítani Elkelne most ezer bölcs. Csakhogy — sajnos — egy sem akad, Segiteni ki tudna És bennünket a csávából Szerencsésen kihúzna. Röpköd a sok politikus, Diplomata, statisztikus S az eddigi eredmény: Sok sok, füstbe ment remény. IpBZÜOH ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNKÖNYYTÁR Lerd Rsthermere-u 4. iWTTOTtmn in ii ^ Újdonságok. Szántó: Aranyágacska. Tamási; Ábel Amerikában. Kemény: Kutyakomédia. Zweig: A lélek orvosai. Mauriac : Az éjszaka vége. Pinchon: Viva Villa. Eredeti angol minSségQ I pupíinok a legújabb divatu mintákban. P I 60. BRAUN és TÁRSA cégnél. | Kray báró konyvéből­Dr. Kray István báró, a zala­egerszegi választókerületnek a két legutolsó cikluson át volt ország- gyü'ési képviselője könyvet irt „A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt“ címmel, amely­ben nagyon érdekes epizódokat örökít meg I, Ferer c József és IV. Károly királyok életéből. Hangsúlyozza a szerző, hogy nem szenzációkat akart világgá röpíteni, nem is a világháború kulisszatitkairól, vagy az összeomlást megelőző politikai és diplomáciai eseményekről kí­ván újakat mondani, hanem csak arra törekszik, hogy megvilágítsa a két uralkodónak egyéniségét. De, amikor kiadja könyvét, egy darab történelmet ad, amelynek érdekességet kölcsönöz az, hogy az eseményeknek közvetlen szem­lélője volt a szerző, mint a ka bineiiroda titkára. Ismerteti elő­ször magát a „Kabinetirodát“, | beszél I. Ferenc József egyéni- ' ségéről, mozaikokat közöl Ferenc József életéből, leírja betegségét, halálát, ir IV. Károly írónralépésé- ről, majd az összeomlásról. Lát­juk tehát, hogy a könyv az első fejezettől az utolsóig igen érdé kés dolgokat tartalmaz, amiket tudni nemcsak jó, de szükséges is, hogy tisztán láthassunk azok­ban a kérdésekben, amelyekről tu­dunk ugyan sokat, de nem ele­get és amelyek időrendben sora­koztatva teljes képet nyújtanak a nagy időkről. Kray báró kerülni óhajtotta a politikát, a krlitizá- lást és ez sikerült is neki; néha- néha azonban kénytelen volt mégis elkalandozni a politika és kritika mezejére. Olt pedig — mint zárószavában mondja, — ahol a IV. Károly király elien szórt rágalmakkal kellett foglal­koznia és azokat megcáfolnia, nem tudta elkerülni, hogy ezek­kel szemben ne éljen a kritika jogával. Ez csak természetes is. A mű értékére és érdekessé­gére tekintettel közlünk egyes részleteket abból. A nagyközönség azokból is megállapíthatja, milyen értékes munkát végzett könyvé­nek kiadásával Kray István báró, aki 1914. őszén került a kabi­netirodába. A könyvnek csinos kiállítása a Zrínyi nyomda mun­káját dicséri. Kray István báró első találkozását Ferenc Józseffel a következőkép írja le: A nagy világháború kitörése­kor, 1914 őszén kaptam értesí­tést Sándor János akkori belügy­minisztertől, kinek minisztériumá­ban teljesítettem szolgálatot, mint miniszteri segédfogalmazó, hogy jelentkezzem haladéktalanul Bécs- ben, a kabinetiroda főnökénél, mert Ő Felsége a király legma­gasabb rendelkezése folytán oda szolgálattételre berendeltek. Bol­dog örömmel siettem fel Bécsbe, ahol az értesítés vételét követő napon már jelentkeztem is Da- ruváry Géza valóságos belső tit­kos tanácsosnál, a kabinetiroda magyar osztályfőnökénél. Beosz­tásom egyelőre csak ideiglenes volt, mert minden kabinetirodai tisztviselőnek véglegesítése előtt hosszabb próbaszolgálatot kellett teljesítenie. Próbaszolgálatom mindössze egy fél esztendeig tartott. Ez alatt csak a kabinet- iroda központi hivatalában dol­goztam, mert a király személye körül csak a kabinetiroda vég­legesített tisztviselői tehettek szolgálatot. 1915 áprilisában tör­tént meg véglegesítésem. Ekkor Ő Felsége kabinet és udvari fo­galmazóvá nevezett ki és egyúttal hozzájárult ahoz, hogy melléje személyes szolgálatra is beosz- szanak. A személyes szolgálatra kiren­delt kabinetirodai tisztviselőnek mindenkor két hetet kellett meg­szakítás nélkül a király tartózko­dási helyén, tehát akkor Schőn- brunnban töltenie. Közvetlenül <J Felsége lakosztálya felett, a kas­tély második emeletén voltak Schőnbrunnban a kabinetiroda helységei. Úgy a magyar, mint az osztrák tisztviselőknek 2—2 szoba állott itt rendelkezésére: egy dolgozó és egy hálószoba. Ellátást az udvari konyhából kaptunk. Egy gyönyörű tavaszi napon, 1915 május 1-én kellett először Schőnbruanba* személyes szol­gálattételre jelentkeznem. Más­nap, május 2-án reggel fél 8 órakor jelentem meg elsőizben I. Ferenc József király előtt. Nagy lelki megindultság vett rajtam erőt és erősen dobogott a szivem, amikor bejelentés után a király dolgozószobájába beléptem. És ez csak természetes, mert hiszen ez volt az a pillanat, amikor én, a 28 éves fiatal tisztviselő, elő­ször kerültem szembe a világ egyik leghatalmasabb és legte­kintélyesebb uralkodójával, azzal a közel 85 éves aggastyánnal, aki immár majdnem 70 év óta irányítja a Monarchia sorsát. Vájjon milyen lesz ez az efső találkozás, sikerül-e elnyernem öreg királyom megelégedését avagy nem követek-e el nagy^R- galmamban egy végzetes hibát, amellyel esetleg egyszer s min­denkorra eljátszhatom az ő jó­indulatát ? Ezek a gondolatok villantak át az agyamon, amikor máris ott állottam Ferenc József­fel szemben. De az agg király oly kedvesen, oly biztatóan né­zett ream, hogy lámpalázam azonnal elmúlt. Jelentkezésemet be sem várva barátságos „Jó reggelt“-tel köszöntött. Feszes vigyázz-állásban megállottám író­asztala előtt, az előirt módon je­lentkeztem szolgálattételre meg­köszönve kinevezésemet, vala­mint Felsége engedélyét, hogy legmagasabb személye körül szol­gálatot teljesíthetek. Alighogy mondanivalómat elmondtam, megszólalt a király: „Nagyon örülök, hogy magamnál láthatom. Azért neveztem önt ki, mert szolgálataival nagyon meg va­gyok elégedve. Hol szolgált ön ezelőtt ?“ „A belügyminisztérium­ban. Felséges Uram, de legutóbb Lőcsén voltam főispáni titkár,“ I feleltem én. „Ah, Lőcsén szólt ismét a király, „az szép régi vá­ros a Szepességen és közel van a Magas Tátrához ugy-e ?“ „Igen, Felséges Uram, Lőcse Szepes megye székvárosa és a Magas Tátrától körülbelül 40 kilóméternyire fekszik.“ „A sze- pesiek mindig kiváló hazafiak,“ folytatta ere a király. „És isko­láit hol végezte ?“ „A gimnáziu­mot Bécsben, mint a Teréziánum bennlakó növendéke, a jogot pe­dig Bécsben, Pozsonyban és Budapesten “ Erre a király a kö­vetkezőket mondotta: „Ha ön terézianista volt, akkor remélem, hogy egykor kitűnő államférfi lesz önből, mert a Teréziánum alapításának az volt a célja, hogy a Monarchiának államfér­fiakat neveljen. Sok kiváló em­ber került már ki oanan és a mostani magyar miniszterek kö­zött is van terézianis!a. Ön még nagyon fiatal ember. Szívből kí­vánom, hogy szép karriert csi­náljon. Én csak egyet várok el öntől, hogy kötelességét mindig pontosan és lelkiismeretesen tel­jesítse. Ha ezt megteszi, bizo­nyos lehet afelől, hogy mindig boldogulni fog az életben.“ Ez­után felszólított, hogy tegyem meg jelentésemet. Nemcsak ezút­tal, de minden egyes későbbi alkalommal is a legnagyobb fi­gyelemmel hallgatott végig és rendelkezéseit határozottan és vi­lágosan tette meg. A szóbeli je­lentés után az aznapi hivatalos iratok (legfelsőbb elhatározások, kéziratok okmányok, stb.) alá­írása következett és amikor ez is megtörtént, vj Felsége barátságos „köszönöm szépen, a viszont lá­tásra“ szavakkal bocsátott el. KALAPOK INGEK MÉRIÉK UTÁN TÓTH SZABÓNÁL Sportemberek! hogy bajnokok legyetek, órát, ékszert Tiki órásnál vegyetek! Elsörendütr^pist^saj^HcgJ^70JP Németh Laci ▼ 3 doboz szardínia 85 fillér. ízletes farsangi héring I drb 40 fillér. Különféle sajtok: Ementáli, Groy, rogueforte, quargli stb. Legolcsóbban kapható: csemege üzletében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom