Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-07 / 104. szám

XVIil évfolyam 104. azém. Ipa S0 fillér ^telendő OosxW' Usztó PtóW"0S útnak 1935. májua 7. Kedd. 54 ima* 0 ..GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.; -­........ 'Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pensrí, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerbi Varmegyénk sok-sok szépsége mellett arra a szomorú nevezetességre is szert tett, hogy az ország vármegyéi közül épen őt fenyegeti állandóan hol ilyen, meg amolyan érdekekbő a megcsonkítás veszedelme. És az egészben az a legsajnálatosabb, hogy mindig önfiai tervezik ellene ezt a merényielet. Vegyük csak sorra a megcsonkitási terveket. A legrégibb és időnként szabálysze­rűen felbukkanó az a lerv, hogy vágják le testéről a balatonfüredi járást és csatolják Veszprém me­gyéhez, mert igazságszolgáltatási téren úgyis a veszprémi törvény­székhez tartozik. Négy évvel eze­lőtt a vármegye közgyűlése ünne­pélyesen liltz-kozoit ez ellen a lerv eilen. A balatonfüredi járás­nak több törvényhatósági bizott­sági tagja hüségfogadalmat is tett a járás nevében az ősi, meg csonkitbalatlan Zalára; ámde nagy kérdés, ha esetleg újabb mozgalom indul az elcsatolás ér­dekében, lesz-e foganatja az el­hangzott tiltakozásnak és illetően hűségfogadalomnak ? I — A má­sik terv a megye kettéosztása Nagykanizsa kedvéért. E szerint a terv szerint Zalának déli része Nagykanizsa székhellyel külön megyét alkotna, amely kibővülne Somogy egyrészével. Ma ugyan már ritkábban beszélnek erről, de azért a tervet nem ejtették el vég­legesen és egy politikai fordulat könnyen valóra válthatja azt. A harmadik most nyomul előtérbe és bizonyos oldalról erősen szor­galmazzák azt. Ez pedig nem más, mint a Balaton megye föl­állítása, amelynek területét a há­rom balatoni megyéből: Zalából, Veszprémből és Somogyból hasí­tanák ki. Itt tehát három megyé­nek a megcsonkításáról van szó. A tervet természetesen hangzatos szólamu indokolás kíséri: a Ba­laton föllendülése föltétlenül meg­követeli, hogy egységes irányítás alatt álljon környéke. E szerint tehát a Balaton megye biztosít­hatná csak a Balaton részére azt, ami ma még hiányzik. Sőt, a ma­napság még mindig mutatkozó hiányoknak legfőbb oka az, hogy a Balaton három megyéhez tarto­zik ! — Nem az itt a baj, hogy három székhelyről közigazgatják a Balatonvidéket; a bajoknak okát visszamenően kell keresnünk és megállapíthatjuk, hogy a ma gyár társadalom régi közönyében drága kincsének meg nem be­csülésében rejlik az. Hiába törő dött volna a Balatonnal a három vármegye, vagy akár a kikereki- tett külön vármegye akkor, ami­kor divat volt lenézni, leszólni mindent, ami hazai és magasz­talni azt, ami külföldi. Amikor a „társaságok“ fitymálkodva beszél­tek arról, aki csak a Balaton mellett, vagy csak a Tátrában nyaralt, akkor hasztalan lett vol­na minden igyekezet, hogy a balatoni kultúra fellendüljön. Saj­nos, Trianonnak kellett jönnie, hogy megbecsüljük értékeinket, értékeljük kincseinket. És most mindenki, aki csak teheti, szol­gálatába állott a Balatonnak. Az áliam, a vármegye, a községek tehetségükhöz mérten munkálkod­nak, hogy a régi mulasztásokat jóvátegyék; a magyar társadalom már nem nézi le a Balatont (sem más vidékét az országnak), a külföld is megismerte Balatonun­kat és vágyódik oda. A balatoni vármegyék valósággal versenyez­nek abban, hogy a terülelükhöz tartozó Balatonpart minél szebb, minél tetszetősebb, minél látoga- lottabb legyen. Intézkedéseikben keresik az összhangot és vállve­tett munkájoknak van is már eredménye. A Balatoni Intéző Bi zottság a balatoni megyékkel együtt munkálkodik, ha kell irá­nyit, ha kell segít minden téren. A balatoni megyék büszkék arra, hogy a csonka hazának legdrá­Belgrád, május 6. A jugoszláv választások eredményéről még nem lehet tiszta képet kapni, mivel a kormány a telefont egé­szen a maga számára foglalta le. A szavazás bezárása után egy órával már azt jelentették hivata­losan, hogy a kormánypárti lis­tára felvett horvát jelöltek töcb- ségét megválasztották. Az ellen Velence, május 6. Az olasz, osztrák és magyar külügyminisz­terek a szombati kezdő tanácsko­zás után vasárnap 3 órás megbe­szélést folytattak, majd ma délelőtt a záró tanácskozást is megtartot­ták. A megbeszélésekről hivatalos jelentést nem adtak ki, sőt az államférfiak a nyilatkozatoktól is tartózkodtak még. Ezt azzal okol­ják meg, hogy a velencei tanács­kozásnak nincs értekezlet jellege, ott határozatokat nem hoztak, csak a három állam képviselői tájékoztatták egymást kormányaik elfogásáról a küszöbön álló római dunai értekezlettel kapcsolatban. Velencében olyan közvetítő for­mát kerestek, amelynek segítségé­vel a dunai értekezleten biztosít­hatják az államok együttmüködé- lét az Anschluss-kisérlet ellen, s ugyanakkor nyitva hagyják az utat Magyarország revíziós igényei számára. Olaszország arra törek­szik, hogy Magyarország ne ma­radjon ki a dunai egyezményből gább kincse az ő területükön fekszik és nem találnak megter­helést abban, ha a Balatonért dolgozniok kell. Lelkiismereteseb­ben még a külön vármegye sem intézhetné a balatoni dolgokat, mint ez a három megye. Miért kellene tehát ezeket a megyéket megfosztani a Balatontól, miért kellene azt az erőt, amit ez a három megye képvisel, ?< Bala­tontól elvonni és egy új, eddig míg ki nem próbált szervre bízni a Balatont ? Hiszen az az új köz igazgatási szerv, amíg rendes, eredményes működését megkezd­hetné, már csak a kezdet nehéz­ségei miatt is, egyidőre megállí­tani a fejlődést és igy stagnálás, sőt visszaesés is mutatkozzék a Balaton ügyei körül. Ne bántsuk tehát a balatoni megyéket, ne csonkítsuk meg területüket a — Balatonért, hanem segítsük őket, hogy megkezdett és eddig is szé­pen teljesített munkájokat még eredményesebben végezhessék a Balaton és hazánk javára. zék is figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el a terror ellenére is. Belgrádban, ahol a szavazás nyílt volt, a szavazatok 30 szá­zalékát szerezte meg az ellenzék. A kormány valószínűen 300 man­dátumot szerez, az ellenzéknek pedig 70 mandátum jut. A hor­vátországi eredmények még nem ismeretesek. és amellett jogairól ne kelljen lemondania. Hir szerint a megbe­széléseken sikerült is erre lehető­séget találni. Kánya és Berger-Waldenegg külügyminiszterek ma délután utaztak el Velencéből, ahol a la­kosság tüntető melegséggel ünne­pelte az Oiaszorsággal barátságos két állam kiküldötteit. Páris, május. 6. A lapok érdek­lődéssel figyelik a velencei ta­nácskozást. A Matin szerint köze­ledik a megoldás, mellyel elégté­telt adnak Magyarországnak. Fáris, május 6. Hitler május közepén a birodalmi gyűlésben körvonalazza Németországnak a dunai értekezlettel szemben elfog­lalt álláspontját. London, május 6. A Times a velencei értekezletről irva megál­lapítja, hogy Magyarország csak akkor csatlakozik a dunai egyez­ményhez, ha biztosítják fegyver­kezését és nem keli aláírnia oly szerződést, amely revíziós igényei­nek feladását jelenti. Olaszország támogatja Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezését. Páris, május 6. A lapok sze­rint Magyarország részvétele a dunai értekezleten biztosuoitnak látszik. A Petit Párisién Magyar- ország békekészségéről számol be. Kánya szerint a kisantanton van a sor, hogy megmutassa jó- szándékait. Rövid táviratok. A francia községtanácsi vá­lasztásokon a mandátumok több­ségét a radikálisok és a demok­raták szerezték meg. Párisban előretörtek a nemzeti pártok. —• A svájci községtanácsi válasz­tásokon szintén a nemzeti pártok szerezték meg a mandátumok többségét. — Kibukott 3 aktiv miniszter a szerb választáson. — Vásáry István debreceni pol­gármester fegyelmi ügyét ma kezdte tárgyalni Szabolcs megye fegyelmi válásztmánya. ítélet pén­tekre várható. — Miskolcon a törvényszék a zálogházi pana­ma miatt Barius Béla igazgatót, Wächter Béla becsüst, Rimóczy József városi tanácsost 3—3 évi börtönre, Wittich Andor köny­velőt másfélévi börlönre, Paikert Béla főszámvevőt 6 hónapi fog­házra ítélte. Megyilkolta és feldara­bolta szüleit. Jánoshalma, május 6. Miskolczy György elmebeteg fiú ásóval le­ütötte szüleit, majd mindkettőnek holttestét feldarabolta. A gyilkos fiú egykedvűen mondta el, hogy azért gyilkolt, mert szereted volna véres emberhúst látni. A fiút be­szállították az ügyészség fogházá­ba, ahonnét valószínűen elmeinté­zetbe kerül. Megbüntetik-e azokat, akik nem sza­vazhattak. A belügyminiszter leiratot in­tézett Pest vármegyéhez és utasítást adott arra, hogy meg kell bírságolni azt a száz­ötvenezer választót, akik az országgyűlési választáskor nem szavaztak. A központi választmány néhány tagja azt kérdezte, meg­büntetik-e azokat, akik azért nem szavaztak, mert nem szavazhattak és pedig sokszor hatósági be­avatkozás miatt ? A kérdésre nem volt válasz. — Zala megyében hasonló a helyzet. Legutóbb épen a keszthelyi petíció mutatott rá arra, hogy hány ezer embert visz- szatarlottak a szavazástól. Vájjon ezeket is meg fogják büntetni ? Az ellenzék a terror ellenére is eredményeket ért el a jugoszláv választáson. Ma délelőtt befsjszték a velen­cei tanácskozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom