Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-05 / 103. szám
2 Zalame^yei Újság 1935 május 5. Krónika. Úgy rontott ránk a szép Május, Mind vad, fagyos December . . . Nyári ruha helyett bundát Vett magára az ember. Nem megyünk ki a szabadba, Csak ülünk a szobában, Hol, — akárcs&k karácsonykor — Tűz pattog a kályhában. Úgy latszik, a fagyos szentek Most koránban jelenlek meg S mert nyomuKban sok a kár, Tán nem jönnek vissza már. A késői hideg mellett Más is gyötör bennünket. A por, amely fuladásig Üli meg a mellünket. Ha egy kocsi, vagy autó Végigszáguld az u cán Óriási porfellegek Kerekednek a nyomán. Mi volna itt az orvoslás? Mind többször a locsolás. Hisz a mai néhány csöpp A semminél hát nem több. Pedig ha nagy ünnepünkre A port le nem köthetjük, A városi szép palástot Magunkra nem ölthetjük. Mi lenne, ha a sok vendég Poriengerben gázolna És bennünket továbbra is A régivel vádolna ! Olajozni kellene hát, Tegyünk megint erre próbát. Nem szép akkor a város, Hogyha poros, vagy sáros. Próbálkoznak rr.inálunk is A folyékony gyümölccsel, Mely össze nem tévesztendő Sem lekvárral, sem — fröccsei. A tevésbé szép gyümölcsbél Nem főzhetnek semmi szeszt. Gyümölcs marad a lében is S zamatjából nem is veszt. Amit eddig nem használtunk, Sőt könnyelműn eldobáltunk, Szépen pénzzé tehetjük S isszuk, ha nem ehetjük. Ipszilon. Kézimunka, fiié, storok, térítők olcsó vására Havasnál Zalaegerszeg. A szombathelyi Palestrina- kórus Zalaegerszegen. A múlt év december 8 ika korszakalkotó eseményt hozott a ma gyár zenei életbe. A »Napfénybe öltözött Asszony“ ünnepén szólalt meg első Ízben magyar földön, ép a szombathelyi fenséges Mária- dóm boltivei alatt, önálló nagy hangversenyen az első magyar Palestrina-kórus, amelyet a római nagybazilikák énekkarainak művészi törvényei szerint teremtelt meg egyévi, hihetetlen energiát felemésztő munkával Werner Alajos dr., egyházmegyénk ifjú papja és zeneigazgatója. Ez a kar a mi magyar zenei unikumunk, a mi magyar büszkeségünk. A budapesti Palestrina- kar eltér a polifónikus zeneirás alapítójának hagyományaitól mert nőkkel énekelteti a szoprán és alt szólamot. Werner dr. a szombathelyi elemi és középiskolákból toborzott össze fiúcskákat, fáradtságos válogatással ehhez a két szólamhoz. A legszebb feladat művészekké csiszolni ezeket a kis rajongókat, de egyben hálátlan és fájdalmas is, meri a serdülést megelőző hangvállozás jelentkezésekor válni kell tőlük, talán ép a leglelkesebbektől. Valóságos szizi fuszi munka tehát, még egy 40 ezer lakóju városban is 80—100 fiúcskának csapatban tariása. A tenort, a baritont és a basszust 36 felnőtt férfiú énekli. Ez az énekművészet, katakombák alázatos, de hittől iüzes, egy- szólamú gregórián dallamai után, ott született meg a római nagy^ baziiiák tövében keletkezett „Schola caníorum* okban, énekesiskolákban. A XVII. századig ezekben tanították a zeneművészei minden ágát a legmagasabb fokig. A XVI. század zeneóriása, Palestrina, egészen sajátos törvényeivel megteremtett polifóniáján itt áldozott az Örök Szépségnek. Megosztja a szólamokat, megkettőzi a szopránt, a tenort, önálló kórusokat visz neki egymásnak és az öt, hét, kilenc szólam csodás összhangban olvad akkordba. * Hangvilla pendül, két finom idegzetű kar lendül széltsre, bűvös ujjak tapintanak rá a lefékezett lelkekre és torkok hangszál- húrjaira s az első akkordoknál Fényképészeti cikkek és fényképfelvétel ek kidől gozásának s x a kiizlete BÁNFÁI BELÄ látszerész ZALAEGERSZEG diadalmas csiszoltsággal csendül fel az ének. Dallam, amely ott fogantatott négy évszázaddal ezelőtt a római tornyok és kupolák világában — és itt születik újra a karvezelő és énekeseinek makulátlan ihletében. Micsoda ének! — Szárnyalnak, suhannak az éteri hangok, mint angyalszárnyak, — olvadnak, mint a szűri hó és máris hevítenek, már tombolnak, torlódnak, viha- roznak, azután pajzánul gyűrűznek, kergetőznek, nyúlnak, szakadoznak, — de bármit rétegeződnek és valamennyien vezérhangként diadalmaskodnak, mindenkor szines összecsengésbe rendeződnek. A mennyei karok muzsikája beszél hozzánk, szenvedő, küzdő emberekhez. Önfeledten hunyjuk be a szemünk, de a lelkünk ablakai csodákra tárulnak ki és nektáros ajkunk mohón issza, habzsolja a titkos régiók harmatán átszűrt legtisztább élvezetet. Imádkozunk és könnyezünk. Maga az Isten beszél hozzánk ... * A csodálatunk bárom irányba ragad. Feltárul először is a legszentebb és legmagasabb énekkari művészet iskolája. Titánok alapozták meg. Palestrina, Victoria, Ingegneri, de hogy tudták még ők is a muzsikának ezeket a szédületes, égbenyuló tornyait, ahová pihenni jár a napsugár, igy megalkotni ! ? ... Titánok építettek arkangyali inspirációjuk hevében, mennybe ragadtatva és mégis a földön maradva: csupa színből, életlüktetésből, a Iélekrepdeső ujjongás, az áléit eilágyulás vagy a sziv- vonaglás emberi elemeiből, a megpróbáltatásaiban is mindig finom, hivő lélek megnyilvánulásaiból. Alkottak merészen, bizton iveWe a hangjegyek hullámhegyein és völgyein. Az emberi hang zenei instrumentummá alakul a kezükben, de nekik kottáz az Istent dicsérő természet is. Az érzelmeik nagyok, szilajok, mint a zúgó vízesés, máskor meg elhalkulnak, mint a bujdosópatak . .. Sokszor ágy érezzük, hogy nem is mi, hanem az örömtől ittas angyalok csókolják fel előlink az esztétikai boldogság forrását... Csodálatunkat növeli ennek a fenséges, legmagasabb rendű muzsikának szövegirodalma. Ezredévek ihletett szent írói dolgoztak rajta. Bámulatosan egyszerű, rövid szövegek. Zsoltárversek, antifonák, szentirási idézetek, a századok hagyományaiból vett liturgikus szövegtöredékek. Igazi kismottók, motetták. És mégis isteni panaszok, máriás siralmak, angyali örömök, emberi nagy megindulások, csupa drámák balladás tömörséggel és költői aláfestéssel. Az egyházi librelto-irásnak utol- érhetlen tökéletességű gyöngyei. Dallam és szöveg szinte vizió- náriussá tesz minket. ...A zsoltár- és zeneköltő Dávidot véljük hallani, amint a frigy- szekrény előtt lantját pengetve, hárfások- és citerásoklól kísérve táncot lejt szent elragadtatásában. ...Baziiiák és templomok karcsú vagy irdatlan oszlopai élő, lombos szálfákként magasodnak az áhitatnak felhőibe... A csodás márványerdőben dalos madarak és elrejtett hangszerek szólalnak meg. A madárkák csattognak, csicseregnek, — a hangszerek, a titkos sípok, kürtök, húrok, orgonák búgnak, sikongnak, peregnek, zokognak vagy győzelmet ünnepelnek... A legnagyobb emberi és esztétikai siker ez a felmagaszío- sultság, ez a b:-j on, vészen át való megbékélés. Csodálatunk és tisztelő elismerésünk a műélvezet gyönyörével egyidőben odaszáll az aranyos fiúcskákra és a derék férfiakra, akik áldozatosan vállalják a munkát az Ur házának dicsőségéért. Tökéletes odaadásuk nélkül nem arathattak volna mindjárt az első hangversenyükkel oly sikert, amelyre az egész ország felfigyelt és a magyar zenei élet páratlan gazdagodásának könyvelt el. A most másféléves és máris a magyar énekkari művészet zenitjére emelkedett »Schola Caniorum Sabariensis“ lelke és mestere: a római Pápai Zeneakadémián öt éven át nevelkedett Werner Alajos dr. Az ö egyéniségéről és zseni- áldásáról majd egy másik cikkünkben szólunk. * Most Zalaegerszeg városának fejlett zenei érzékére fordítjuk inkább a szavunk. Zalaország székhelye országos- hirü vegyeskarral büszkélkedbetik. Vannak má* jó énekkarai és muzsikusai is. De ép ily dicséretes a nagy, állandó és szinte oltha- tatian vágya, amellyel minden, valóban művészi szépet magába szí. A kicsinységéi szépen pótolja a mindig őszinte, a féltékenységet nem ismerő testvéri érzülete. Nagykanizsával összefogva tiz év előtt Haydn Teremlés oratóriumát is előadta. Szombathelyről az aranyérmes Haladást és a Dalosegyesületet látta vendégül falai között. Leghíresebb magyar énekeseink és muzsikusaink sűrűn és a külföldi nagyok is elég gyakran szerepelnek a kultúrája csarnokaiban. — Most azonban a szombathelyi Palestrina-kórus meghívásával — bátran állítjuk — »a legjobb részt“ választotta. Ünnepe lesz május 1.9-ike a zalai földnek és ünnepe: énekművészed felmagasztalása Padányi Biró Márton püspök remekének, a szépséges egerszegi templomnak. Gyük Pál. Szép kilátás, jó szórakozás Becsaliban. Erőt, egészséget, frisseséget ad a kitűnő ízű fehérképi arany káwékeverék. Fehérképi Csemegeházban fehérképi csemege áruházában
