Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-01 / 99. szám
XVHI évfolyam 99. szám hwm Éü fillér 1935. május I. Szerda, isztdendö 54 Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. ■ ■—inwnti Ss — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, fzecnenyi-tér 4. . Teletonszám 128 POLITIKAI NAPILAP .Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 penpf, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A Göcseji Hét rendezési munkálatai folyamatban vannak. Jónéhányszor irtuk már ezt, mert az egyes szakbizottságok pihenés nélkül munkálkodnak azon, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tehessenek, vagyis: a Göcseji Hétnek teljes sikert biztosíthassanak. Zalaegerszeg ebben az évben ünnepli várossá alakulásának félszázados jubileumát és ezt az alkalmat használja föl arra, hogy a most fölfedezett Göcsejnek minden kincsét bemutassa a jubileumi ünnepségekre hozzánk érkező idegeneknek. Göcsejt — mint tudjuk — a legutóbbi időkig olyan vidéknek tartotta az ország népe, amelyről még csak beszélni sem érdemes. Maga a vármegye sem törődött vele sokat. Nem érdemesítette úgyszólván semmire sem. Bődy Zoltán alispán neve azért is Íródik be aranybetükkel Zala megye történelmébe, mert az ő idejében, az őkezdeményezésére kezdődött meg Göcsej fölfedezésének uitörő munkája épen az — uttörés révén. Amikor azután a Göcsejvidék kapott egypár jó utat, megkezdődhetett a további munka. Egyszerre észrevettük, mennyi kincset rejt magában Göcsej! Megláttuk, hogy milyen szép az a lenézett, az a lesajnált Göcsej I Olyan gazdag, olyan szép, hogy érdemes a megbecsülésre, sőt érdemes arra is, hogy odahelyezzük abba a kirakatba, amely hazánk drágaságait, szépségeit tartalmazza. Aki fogalmat akar alkotni magának hazánk kincseiről, annak meg kell néznie Göcsejt, mert különben helytelen fogalma lesz hazánkról. Nem kínálkozik tehát jobb alkalom Göcsej kincseinek bemutatására, mint a város jubileuma, amellyel egyidőbe esik az ország figyelmének Göcsej felé való fordulása. Mert az tagadhatatlan, hogy a vetitettképes előadásokkal, amelyeket Fára József dr. vármegyei fölevéltáros rendezett az ország több városában, amikor Serényi mester művei állították a hallgatóság elé Göcsejnek és természetesen Göcsej kapujának, Zalaegerszegnek szépségeit, — sikerült az ország figyelmét Göcsejre irányítani. — Ezek után válaszolhatunk is arta a sok-sok kérdésre, amelyek az utóbbi időkben olyanformákban érkeztek hozzánk, hogy hál: tulajdonképen mi is lesz az a Göcseji Hét, és: hol lesz az a Göcseji Hét ? A Göcseji Hét ünnepe hete lesz Zalaegerszegnek, mint városnak és erre az alkalomra ide gyűjtjük mindazt, amit a Göcsejvidék nyújtani képes. Bemutatjuk azt, hogyan fejlődött Zalaegerszeg az utosó évek alatt. Az ideérkező idegenek láthatják a hatalmas új városrészeket, láthatják a modern haladásnak és fejlődésnek nyomait az egész városban; a város és a Göcsejvidék ipari és kereskedelmi előrehaladottságáról szerezhetnek tudomást, az ősi göcseji népművészetnek, népszokásoknak szépségeiben gyönyörködhetnek. A népművészeinek és népszokásoknak feltárása a legszebb bizonyítéka annak, hogy behatóan foglalkozunk Göcsejjel, azt kellőképen értékeljük és értékeit a jövő számára megőrizzük. A Göcsej ősi építkezési stílusára jellemző harangiéból fölállítjuk a Horthy téren, a Országzászlót a Rózsaligetben, — mind olyan ünnepi mozzanat, ami a Göcseji Hétnek napirendjén szerepel. Különféle Budapest, április 30. Horthy Miklós kormányzó ma délben fényes külsőségek között nyitotta meg az új országgyűlést. Délelőtt 10 órakor a koronázó templomban Glattfelder Gyula Csanádi püspök szentmisét mondott, melyen megjelentek a parlament és a kormány tagjai. A szentmise után történt meg az áj parlament megnyitása. Az országház előtti teret már kora délelőtt ellepte a hatalmas érdeklődő közönség. A parlament elölt állott fel a zenekarral a diszszázad. A rendet diszruhás lovas és gyalogos rendőrök sokasága tartotta fenn. A fényárban úszó kupolacsarnok bejáratánál a koronaőrség és a parlamenti őrség állott fel. Bent a kupolacsarnokban fél 12 órakor gyülekeztek az előkelőségek. Ott voltak a főhercegi család tagjai, a püspöki kar tagjai, köztük Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök, a kormány tagjai, az államtitkárok, a diplomáciai kar Angelo Rótta pápai nuncius vezetésével, a honvédség tisztikarának vezetői, az előkelőségek hozzátartozói a páholyokban. 12 óra felé bevonultak az uj képviselőház és a felsőház tagjai is a kupolacsarnokba. Pontban 12 órakor kürtszó jelezte a kormányzó érkezését. A kormányzó fogadta a katonai csapatok parancsnokainak »isz* telgését, majd elvonult a Himnusz hangjai mellett a diszszázad előtt. Ezután az államfő a háznagyok kíséretében felhaladt a parlament főlépcsőjén. A bejáratnál a kormány tagjai és a két ház elnökei fogadták. A kormányzó most belépett a kupolacsarnokba és elfoglalta helyét az emelvényen. A kormányzó megnyitó beszéde. Horthy kormányzó ezután eltestületek gyűlései, hangversenyek, sportesemények, kirándulások szereznek szórakozást azoknak, akik a mi virágos városunkba ellátogatnak és gyönyörködnek majd a göcseji mintásam szőttesekben is. A Göcseji Hét tehát Zalaeger- nek és az egész Göcsejvidéknek tiz napra terjedő ünnepe lesz ez évi augusztus 31 szeptember 9- ig bezáróan. Itt lesz a Göcseji Hét Zalaegerszegen. Itt lesz látható mindaz a sok szép, amelynek az Ossz.gyűjtésén és tetszetős ei.endezésén olyan fáradhatatlanul munkálkodnak a nagybizottság alosztályai. mondotta félórás megnyitó beszédét, amelyben az összes időszerű kérdésekről megemlékezett. — Az országgyűlés tanácskozásait — kezdte a kormányzó — a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és nagyjelentőségű időszakában kezdi meg. A békeszerződések állal teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemcsak hogy nem vitiék előbbre az emberiséget az együttműködés és a fejlődés utján, de egyenesen szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított és erőszakkal kikényszeritett szerződéseket nem lehet békeszerződéseknek nevezni. (Nagy helyeslés). A lelkek megnyugvása és a népek között a szeretet csak akkor következik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak elszánják magukat, hogy a megegyezéses béke útjára lépnek. A közelmúlt világháború szörnyűségeinek emlékében ki gondolna ma háborúra és új katasztrófa felidézésére ? De a béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek kölcsönös megbecsülésben éljenek egymás mellett mint az igazságra felépített nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A békeszerződés nyomán támadt gazdasági válságban a nemzet bámulatos ellenálló erőt tanúsított. Megtarfotta a rendet, a nyugalmat és meg tudta teremteni az eljövendő békés kibontakozás előfeltételeit. A vezető európai államokban is mindinkább megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági válság is összefogásra int és reményt kelt, hogy talán a közös nyomorúság teremti meg azt, amit az emberi belátás elmulasztott. A magyar nemzetben megvan a készség, hogy résztvegyen az európai béke és együttműködés megteremtésében. De a béke csak akkor érdemű meg ezt a nevet, ha az igazság és a jog talaján nyugszik. Nemcsak Magyarország érdekét, de az igazi békét is szolgáljuk azzal a törekvésünkkel, hogy az elkövetkező nemzetközi tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. A kormányzó ezután a belső kérdésekre tért át és megállapította, hogy nemzetközi igényeink érvényesítéséhez szükséges a nemzet belső életerejének gyarapítása. A nemzetnek meg keli ujhodnia szociális, gazdasági, jogi, kulturális és politikai vonatkozásban egyaránt. Az erre vonatkozó feladatokat nem a mindenáron való ujitás, hanem a reális élet szükségleteinek mérve szabja meg. Tartózkodni kell a szélsőséges kísérletektől és ragaszkodnunk kell alkotmányunkhoz. Meg kell teremteni a megélhetés lehetőségéi minden dolgjzó magyar számára, gyorsabbá és olcsóbbá kell tenni a közéleti szervek működését, át keli szervezni a nemzetnevelést, fent kell tartani a tradíciókat. Amig megfelelő nemzetközi megegyezések utján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között, addig továbbra is saját erőnkből kell gondoskodni a nemzeti termelés fentartásáról. Ezért céltudatos gazdasági és szociális politika kell, melynek vezérlő elve legyen: a nemzeti jövedelem fokozása és annak igazságos elosztása, ami magában foglalja a közterhek arányosítását is. Szeretettel kell felkarolni a nemzeti munka minden ágát, szem előtt tartva, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre épen ezért különös figyelmet kell fordítani. Szükséges a mezőgazdasági termelés fejlesztése, termelési költségek csöken- lése, a kivitel fokozása. Addig is, amig a normális nemzetközi árucsere helyreáll, törekedni kell a kereskedelem megkötöttségének enyhítésére, de szem előtt tartva a pengő vásárlóerejének fentartásához fűződő érdekeket. Az állami élet terén folytatni kell a takarékosságot és a közigazgatás racionalizálását. Igen fontos a munkaalkalmak teremtése, a tőkeképződés fokozása, a hitelélet élénkítése és egyszerűsítése. Megnyugtató szabályozásra vár a gazdaadósságok kérdése. A széles néprétegek érA kormányzó revíziós igényeink és a szociális fejlődés hangsúlyozása mellett nyitotta meg az új országgyűlést. Megemlékezett az összes időszerű kérdésekről.