Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-28 / 97. szám

6. Zaiawi^pyeí Újság I9ő5 április 28. Gazdaság. Rovatvezető: a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A drótféreg elleni védekezés. Sok alattomos ellensége van a gazdának, parányi férgek, apró rovarok, melyek szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem is lát­hatók. Virágzó vetéseinket, egész évi munkánkat semmisíti meg egy egy, idejében fel nem ismert kártevő, mely ellen későn, vagy egyáltalán nem védekezünk. Ha a kártevő fellép, a gazdának nem szabad az időt, nem szabad a fáradtságot kímélnie és alaposan utána kell járnia a baj okának, hogy a szükséges védekezéseket idejében megtehesse. Abban az esetben pedig, ha a gazda a baj, vagy a kártevők mibenlétéi meg­állapítani nem tudja, legjobb, ha azonnal szakemberekhez fordul, akik megfelelő tanáccsal dijmen lesen ellátják. (A kehidai m. kir. növényvédelmi körzet kártevők elleni védekezésnél minden gaz­dának készséggel rendelkezésére áll.) Egyik nagy ellensége kultúrnö­vényeinknek a drótféreg, amely ellen úgyszólván egyetlen védel­münk a sokak által annyira le­nézett és ócsárolt vetési varjú. Ha gondosan utánanézünk ugyan is, hogy a vetéseinkre rá-rátele- pedő vetési varjusereg mit is csinál ott, azt látjuk, hogy a var­jú erős csőrével csupán a sárga, vagy sárguló félben levő töveket fordítja ki, s annak tövénél biz­tos ösztönnel megtalálja a bajt okozó drótférget. Nem keit tehát túlságosan őrizni kikelt vetésein­ket a varjútól, mert sok lelőtt varjú begyét megvizsgálva sokkal több férget találtak azok begyé­ben, mint magot és növényt. Egyedül a varjura bízni a drót­féreg elleni védekezést azonban nem lehet. Megbízhatóbb és köny- nyen keresztülvihető más eljárá­sokat kell keresnünk ez ellen. Minden gazda tudja, vagy legalább is észrevette már, hogy a d r ó t f é r e g kártétele egy­szer nagyobb, máskor kisebb egy és ugyanazon földben is. Ez természetes is, mert a drótféreg kártétel nagyban függ az előve- teménytöl. A drótféreg anyja, a a pattanó bogár, előszeretettel keresi fel peterakásra a füféle- ségeket és gyomokat. Gyeptörés­be, elgazosodott lucernásokba, vagy gyomos ugarba, — illetve ezek után — kerülő növények nagyobb mértékben szenvednek a drótféregtől, mint tengeri vagy más kapás után kerülő növény­féleségek. Hasonlóképen búza után is rendszerint szokott az azt követő növényen drótféregkár mutatkozni; ez természetes is, mert a búza maga is füféle lévén nagy mértékben csalogatja a pat­tanó bogarakat. Gabonaféléink közül az árpa kivételt képez. A drótféreg nagy kárt tesz benne, de a pattanó bogár nem szereti nem petézik rá és a drótféreg fertőzést nem szaporitja, nem ter­jeszti. Önként merül fel ezek után az a kérdés, hogy mit csináljunk abban az esetben, ha annyira fertőzött valamelyik táblánk, hogy nagy károkat okoz benne a drót- féreg. Valamennyire védekezhetünk úgy is, hogy nagyon sekélyen vetünk, s ahogy szokták mon­dani, mintegy felemeljük vetésein­ket a dró1 féreg foga elől. Ez a védekezés azonban nagyon két­élű fegyver a kezünkben, mert épen a sekély vetésnél fogva nagy károk érhetnek bennünket. Másik védekezési eljárás, hogy a megtámadott táblán fehér mustéit termelünk, amelyet a drótféreg nem bír el és elpusztul. A fehér mustárnak azonban nálunk gaz­dasági jelentősége vajmi kevés van, tehát valami más védeke­zési megoldást kell találni. Hosszas vizsgálódások után rájöttek a szakértők arra, hogy gumós- és gyökérnövények közé nem rakja le petéit a pattanó bogár, de a mar talajban levő féreg eme növények talajban levő húsos testében nagyszerűen megél, igy esetleg az ezek után követ­kező növényekben is nagy a kár­tétel. Van azonban két olyan nö vényünk, amelyek épen úgy, mint a fehérmustár, ha kinőnek a drót­féreg fogai alól, elpusztítják azt, bár maguk is nagy károkat szen­vednek, de maguk után tiszta, dróiféregmentes talajt hagynak. Ez. a két növény a kukorica és a napraforgó. Erinek a két növény­nek kemény, szívós, szinte elfá* sodolt gyökerében nem él meg a drótféreg, a tiszta gyommenles talajban, amely a kapálás követ keztében állandóan lazítva is van, nem tudja petéit hova rakni a pattanó bogár s a legfertőzöttebb területek is rövidesen féregmen- tesek lesznek, ha pl. lengeti után a következő évben napraforgót vetünk. A helyes vetésforgónak szem előtt tartása is nagy mér­tékben elősegili a védekezést a drótféreg ellen. Vig Károly. A volt erdőfelügyelőség, amelyért évi 1440 pengő bért fi­zettek, 720 pengőért és egy bú­torozott szoba kiadó, egy javított billiárd eladó Kummer Gyulánál HÖLGYEKi Szép és tartós frizurát VERASZTÓ hölgyfodrász készít Wlassics és Petőfi utca sarok. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNKONYYTAR Lord Rolhermere-u 4. Újdonságok. Szántó: Aranyágacska. Tamási: Ábel Amerikában. Kemény: Kutyakomédia. Bunin: Ifjúság, szerelem. Mauriac: Az éjszaka vége. Rabener: Mert ember vol­tam. Rogger: A halálkabin. UTAM is jó a KÖPÖNYEG qUői és férfi esSköpenyek nagy választékban PÁL és INDRA ZALAEGERSZEG Telsfonszám a 170 Eddig még nem létező fii! Hl 1 Gyapjú férfi szövet legújabb mintákban Pengő 9.38 III A Verseny-Áruház („Arany Bárány“ épület.) J Mindennemű koszorúk saját termésű virág­csokrok és kosarak óriási választékban, élelmicikkek, tejtermékek a leg- jutányosabb áron beszerezhetők Szekér János képesített kertész üzletében. I Kossuth Lajos utca 31. Telefon 195. Bet éteket &3NRBNHNNNiHM^^HRNi legelőnyö sebben kpmatoztat a T Vármegyei Bank és maBmaammmmmBXt wmm Takarékpénztár rt. Zalaegerszeg, Vármegyeháza. Kölcsönöket nyújt, banküzletet bonyolít. Tarlós ondolálás tökéletes szépségétteljes garanciával végzem VERASZTÓ hölgyfodrász. ■ ■ MW Kiváló szabású legújabb Princessz FŰZÖK Orvosi rendelet szerint gyógyhasfüzők speciális készítője: ' ----------Els sz alon. Kossuth u. 8 sz. HAÁS MARGIT szalon. Kossuth ti. Fenyőket díszfa és virágzó bokrokat, rózsákat, sövénycserjéket, cserep» vi*-ágoka*, csokrokat) feoMoruka*» a legszebb kivitelben és legol­csóbban szerezhet be id. Petermann József és Károly 60 éve fennálló kertészetében Nagykanizsán, Báthory ntca 22. szám, Vidékre ie. Tökéletes gép és gépnélkOli DAUER leszállított árban VERAS£TÓ hölgyfodrásznál. Sportemberek!) hogy bajnokok j legyetek, \ órát. ékszert! Tiki órásnál] vegyetekl Felelős kiadó: ARANY KÁROLY. Kiadja: a .ZRÍNYI“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. Zalaegerszeg. Fiókszerkesztőségek és fiókkiadóhiva­talok : Keszthely, Helikon u. 20. szám, és Nagykanizsa, Petőfi u. 24. szám. Vezetőjük: Hermann József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom