Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-09 / 7. szám

X&ül. ésfslfatn 7. számi ára 10 fillér 1935. január 9. Szerda, urnák i • i ászló plébános A Főüsztelendö Gosztonyi ^ Za\acsány Mm 54 1 Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ----------- Telefonszóm 128 PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákbsn. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Hagy harc után mejtgwáSassf otiáfe Zala megye kisgyülési tagjait. Megerősödött az ellenzéki szellem« — Újjáalakult a törvényhatósági bizottság. — A főispán megnyitó beszéde. Zala megye (örvényhatósági bi­zottsága ma tartotta ujjaa>akuió közgyűlését szokatlanul nagy ér­deklődés mellett, mert nvnlegy 350 bizottsági tag érkezett meg a gyűlésre. A nagy érdeklődés főleg a kisgyülési válszíásnak szólt, amelynél a hivatalos és az ellenzéki hsta harcolt egymással. A küzdelem igen nagyarányú volt és épen ez okozta, hogy a tag­sági helyek többségét azok sze­rezték meg, akik mindkét listán szerepeltek, míg azok, akik csak egy egy szavazólapra kerültek rá, aránylag kevesebb szavazathoz jutottak. A zalaegerszegi és járási sza­vazatok túlnyomórészt az ellen­zékre estek, viszont a nagyszám­ban felvonult kanizsaiak a hiva­talos listára szavaztak, de ennek keretében is főleg a kanizsaiakra, így sikerült is a kisgyülésbe több kanizsai tsgot bejutatni. A küzdelem igazi képét a pót- tagváhsztás eredmény mutatta meg, mivel a póttagok közül senki sem szerepelt két listán. Itt a két első helyet az ellenzék kapta, ami arra vall, hogy az el­lenzéki mozgalom jelentősen elő­retört a törvényhatósági bizott­ságban. A közgyűlés megnyílása után Gyömörey György főispán közöiíe azoknak nevét, akiket tiszteletbeli állásukban megerősiteít vagy újonnan kinevezel!. A megerősí­tettek: Bogyay Elemér, Czobor Mátyás, Szalay Gyula dr., Tomka János dr. tb. főjegyzők, Balás István, Búzás Béla dr., Hodoss Dezső, Oitay Lász'ó dr., Szüís Andor dr., tb. főszolgabirák^Keö- vess Ferenc dr. tb. szolgabirő, Csempész Dénes dr, Demeler György dr., Hajós Kálmán dr., Kaszás Károly dr., Pozsogár Rezső dr., Schmidt Jenő dr. Szugfill Iános dr., Thassy Kristóf dr., Udvardy jenő dr. tb. várme­gyei tisztifőügyészek, Germán Gyula dr., Magyary Ferenc dr., Somossy Nándor dr., Szent-Gály- Faur Aurél dr. 1b. tísztiügyészek, Halász Miksa dr., Handlery Gyula dr., Jancsó Benedek dr., Meduna József dr., Misner Antal dr., Moj- zer György dr,, Stolczer József dr., Sümegi József dr. Szabó Zsigmcnd dr., Takách Zoltán dr. tb. tisztifőorvosok, Fürst Béla dr., Martos István dr., Simon Sándor dr., Országh Lajos dr. tb. járási tisztiorvosok, Somogyi István dr. tb. árvaszéki ülnök. Az új kinevezések: v. Berta Jenő dr. másodfőjegyzőt és Králky István dr. nagykanizsai polgár- mestert tb. vármegyei főjegyzőkké, vitéz Hunyady László dr. szolga- birói tb. főszoigabiróvá, Fülöp Lajos dr. és Péterffy István dr. vármegyei fogalmazókat tb. szol- gabirákká, Hajós Mihály dr. ügy­védet tb. vármegyei tisztiügyésszé, Schlemmer József dr. kórházi fő­orvost tb. vármegyei tisztifőer- vossá, Mangliár Károly dr. orvost tb. járási tisztiorvossá nevezte ki a főispán. A főispán megnyitó beszéde. E bejelentések után Gyömörey főispán nagyobb megnyitó beszé­det mondott, amely többek között ezeket tartalmazza: Az eimult év utolsó közgyűlé­sén visszapillantást vetettem a le­tűnt 5 éves korszakra és megál­lapítottam, hogy a törvényhatósági bizottság becsületes, jómunkat végzett és a társadalomnak azok a rétegei, amelyek az új törvény alapján kerültek be, készséggel siettek segítségemre, hogy a nem­zet legválságosabb napjaiban is, ebben a vármegyében a rend a nyugalom és a béke megóvassék. Most pedig előre kell tekinte­nünk, aggódó de bizakodó lélek­kel kémlelni kell a bizonytalan jövőt és vizsgálni azokat a fel­tételeket és eszközöket, amelyek mellett s amelyeknek igénybevé­telével biztosíthatjuk, hogy bármit hoz erre a keményen sújtott nem­zetre a Gondviselés bölcs rendel­kezése által előlünk eltakart ti­tokzatos jövő, megóvhassuk né­pünket a bajtól, szenvedéstől és ha netán a Mindenható ennyi bú és bánat után az öröm, a bol­dogság meleg sugarait ragyog- tatná ránk, megóvjuk népünket a sorsforduiat okozta elbizakodás- től. A fellétei az, hogy minden viharral szemben a rendíthetetlen hit és bizalom, a kiolíhatatlan ra- mény a nemzet sorsának jobbra- fordulásában és ez eszköz ahoz, hogy minden sorscsapás, minden öröm közepette is megtaláljuk a legbiztosabb utat, a legmegfele­lőbb magatartást, — a szeretetet. Szeretet az egész vonalon, szere­tet egymás iránt, szeretet hazánk és vármegyénk iránt, szeretet minden ténykedésünkben, minden cselekedetünkben. Szivünkben hit­tel és reménységgel, lelkűnkben áthatva a szeretettől, olyan felté­telek, olyan eszközök birtokában leszünk, amelyet semmiféle ellen­ség kezünkből kicsavarni nem tud, mert ezek nem anyag és nem is az anyagiasság birtoká­ból, hanem Isten országából va­lók s csak rajtunk áll, hogy azo­kat birtokba vegyük és birtokunk­ban megtartsuk. Hivatkozott ezután a külpoliti­kai eseményekre és helyzetre. A forrongó feszültségben és súlyos gazdasági válságban vergődő Európa a külpolitikai sakkhuzá- íok egy pillanatig sem szünetelő játéka és ebben a halálosan ko­moly, nemzetek sorsát eldöntő játékban ez. a mi, erejétől meg­fosztott, agyongyötört kis nem­zetünk csak akkor marad érték hatalmas barátaink és környező ádáz ellenségeink szemében, ha itt az országban béke és nyuga­lom, rend és fegyelem uralkodik. De eltekintve ettől a külpolitikai szükségességtől, vájjon a nem­zet elé tornyosuló nagy feladatok megoldása késedelem nélküli el­végzése elképzelhető-e másként, mint a belpolitikai helyzet állandó szilárdsága mellett ? Ezt kell szol­gálni a nemzet minden tényező­jének minden erejével, önzetlen­ségével, minden egyéni érdek kizárásával ennek a törvényható­ságnak is. Lengje át ezt a bi­zottságot is a hit, 'a remény és a szeretet érzése, maradjon az aj­tón kívül minden visszavonás, minden gyűlölet, minden egyéni önzés. Legyen ez az ősi hagyo­mányokban gazdag terem a sze­retet, a megértés, az együttérzés megszentelt csarnoka. Hassa át a törvényhatósági bizottság minden egyes tagját az a tudat, hogy ebbe a terembe már nem a ma­gánember, a maga apró kis egyéni érdekeivel, a maga apró kis bajaival, a magánember ön­zésével, vagy gyűlölködésével, hanem mint a közélet embere, mint az általános emberi bol­dogság egy szerény munkása, s mint a vármegye lelkiismeretes gondozója lesz. Végül Isten áldását kérte a tör­vényhatóság működésére. A kisgyülési választás. A megnyitó beszéd után került sor a kisgyülési választásra, amely Róma, jan. 8. Az olasz-francia megegyezést tegnap este aláírták. A jegyzőkönyvek szövegét egye­lőre nem közük a sajtóval, mert a megegyezést még a francia ka­mara elé kell terjeszteni. A kia­dóit hivatalos jelentés szerint a két államférfiu megállapította a kormány felfogásának azonossá­gát abban, hogy a középeurópai kérdésben többoldalú megegye­zésekre van szükség. Megállapí­tották, hogy a kötött egyezményt az érdekelt államok elé terjesztik. Az egyezmények tartalmából semmi határozott nem szivárgott ki, igy az sem ismeretes, tényleg ajánlják-e az utódállamoknak a nagy érdeklődés mellett folyt 5 szavazatszedő bizottság előtt. A harcra jellemző, hogy az ered­ményt csak fél 3 órára sikerült megállapítani. Kitűnt, hogy azok kapták a legtöbb szavazott, akik mindkét listán szerepeltek, s túl­nyomórészt ezek lettek a rendes tagok. A póttagsági helyekre pe­dig azok kerültek, akik csak a hivatalos vagy csak az ellenzéki listán szerepeltek. Rendes tagok: Koller István dr. 285, Farkas Kálmán 277, Beö­thy István dr. 267, Horváth Ger­gely 265, Cs. Darab József 239, Eitner Jenő 229, Kovács-Sebes- tény Miklós 219, Hajdú Gyula dr. 206, Samu Lajos 205, Gyö­mörey István dr. 204, Somogyi Gyula 197, Oitay László dr. 193, Mesteiházy Jenő 190, Bezerédj Ferenc 189, Nagy István 189, Bogyay Elemér 188, Lénárd Já­nos dr. 183, vitéz Szentkirályi Gyula 181, Rubint Károly 180, Kövess Jenő 171, Schmidt Ottó 166, Fábián Zsigmond dr. 165, v. Tóth Béla 163, Balázs Zsig­mond dr. 158. Póttagok: Pehm József 157, Tarányi Ferenc dr. 156, Kálóczy Ferenc 155, Mang­liár Károly dr. 151, Jancsó Be­nedek dr. 146, Tuboly Aladár dr. 146, Takács Jenő dr. 145, Strom- mer Viktorin dr. 143, Somossy Nándor dr. 143, Bosnyák Andor 143, Sümeghy József 143, Kele Antal 143, Kaszás Károly dr. 142, Vajda Ákos 141, Nyáry Kálmán 140, Mihalovich Sándor 140, Zsuppán József 139, Takács Jenő dr. 138, Kovács Zsigmond 138, Totth Lajos 137, Germán Gyula dr. 136, Telman Sándor dr. 136, Tánczos Lajos 136, Fülöp Jenő dr. 134. A kisgyülési választás ered­ményének kihirdetése után meg­kezdték a lobbi bizottságok meg­választását, ami valószínűen es­tig el fog tartani, dé már erősen megcsappant érdeklődés mellett. határok sérthetetlenségének bizto­sítását, amit különben Magyaror­szág aligha fogadhatna el. Beava­tott körök szerint az egyezmény feltételekhez köti Németország újra fegyverkezését, Olaszország­nak Afrikában kisebb területet enged át, továbbá kívánja az európai államoktól Ausztria füg­getlenségének garantálását, vala­mint az utódállamoktól a határok tiszteletbentartását. Az utóbbit úgy értelmezik, hogy csak az erő­szakos beavatkozást tiltanák meg. Az egyezmény megkötése után Mussolini és Laval nyilatkoztak a sajtó képviselői előtt. Musso­lini hangoztatta, hogy nem lenne Eltérő a külföldi sajté véleménye a római egyezményről» Az egyezmény szövege még nem ismeretes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom