Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-03-19 / 64. szám
1935 március 19. ZaUmegyeí Újság 5 kor előtte mindenben megegyeztünk. Vagy megegyezés, vagy házfeloszlatás, de mind a kettő egyszerre, valahogyan nem jó színben tűnik fel az ország lakosságának szemében. Először zsebrevágta a párt bizalmi nyilatkozatát és aztán fel- oszlatta aHázat. Ennek be kellett következnie ugyan, mert igy lehullott az én szememről a hályog, de lehullott a miniszterelnök ur arcáról is az álarc. Én kártyacsatát vívtam Eck- hardtal és azt hittem, hogy ezt csak ketten játszuk. Később kiderült, hogy hárman vívtuk ezt a csatát, mert Gömbös diktálta, milyen tromfot adjon nekem Eckhardt. Nem szégyenlem magam, mert a játék szabályait betartottam ! (v. riási taps.) Én levontam a konzekvensiákat és kiléptem a pártból. A kisgazdapárt szerelmi vallomásokat tesz, pedig azok nem jobbak a Deákné vásznánál. Gömbös azt hitte, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Én azonban most azt hiszem, eben gubát cserélt, de azt is hiszem, Eckhardt és hivei nem lesznek olyan könnyen kezelhetők, mint Bethlen és hivei voltak. A Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör és Omke fiók vasárnap este fél 9 órakor a városháza közgyűlési termében együttes értekezletet tartott, amelyen megjelentek: Czobor Mátyás polgármester, Kiss József dr. vármegyei aljegyző, Horváth István ípanestületi elnök és a tagok igen nagy számban. Az értekezletet Komlós M. Miksa az Omke fiók elnöke ve zette, aki a Hiszekegy elmondása után üdvözölte a vendégeket és a tagokat, továbbá Vértes Emilt az Omke alelnökét és Nádor Jenőt, az Omke titkárát, majd annak az óhajának adott kifejezést, vajha lépne be minden fővárosi kereskedelmi testületet az Omke-be, mert igy erőteljesebb képviselője lehelne a kereskedelemnek. Az üdvözlésre Czobor Mátyás polgármester válaszolt s tolmácsolta a főispánnak üdvözletét is. Ez után Szász Sándor, a Kereskedelmi Kör alelnöke szólalt fel. Ismertette a kereskedőknek minden panaszát s hangsúlyozta, hogy addig hangoztatják sérelmeiket, addig terjesztik elő illetékes helyen panaszaikat, amíg azok orvoslást nem nyernek. Rámutatott a Qyosz-nak és a karteleknek munkájára, ami nem eredményezett eddig még egy fillér olcsóbbodást sem, sőt tönkreteszi a kiskereskedőket. Minden intézkedés csak ezeknek az információja alapján történik A Qyosz nak 1931-ben történt föllépése óta a kereskedőknek 90 százaléka fizetésképtelen lett és ennek 50 százaléka tönkrement. Ezzel szemben a Qyosz virul. Kéri a központ közbelépését. Nem kölcsön kell a kereskedőknek, hanem lehetőség hivatásuknak teljesítésére. Szólott az adókérdésről, az OTI és MAB1 terhekről. Felemlítette a szappankartel megalakulását, mely sok embernek kenyerét veszélyezteti. Induljon meg a kereskedelmi élet és forgalom, mert csak ez leket alapja a kereskedők boldoA miniszterelnök ur nem olyan harcias természet, mint ahogyan kinéz. Éhes farkasok szaladnak most a préda után, de vájjon ha jól fognak lakni, akkor is igy lesz ez ? Téved Gömbös, amikor azt hiszi, hogy az ő mellbőségét el tudja takarni az a fügefalevél, amely mögé bujt és téved, ha azt hiszi, hogy igy nem látszanak kérdőjelként az Ígéretek. Kezdjük csak avval, hogy ne csapjuk be egymást, mert a vég eredményben saját magunkat csapjuk csak be. A tapsorkánnal jutalmazott beszéd után Dobrovics Milán zárta be a gyűlést, mely után Kiskanizsán mondotta el újra beszédét Bethlen István gróf. Az illetékes hely nyilatkozata. Budapest, márc. 18. Bethlen kanizsai beszédével kapcsolatban illetékes helyen kijelentették, hogy Gömbös miniszterelnök nem válaszol ilyen hangú beszédre. Gömbös vasárnap Szegeden ismét állást foglalt a revízió mel- lott. A Bethlennel kötött egyezségről azt mondotta, hogy az felbomlóit akkor, amidőn a kormány beadta lemondását. Azért mondott le, hogy szabad kezel biztosítson magának. gulásának. Rátért a szövetkezetekre, vámügyekre, az állami díjtételek fölemelésére, a sok kedvezményes fővárosi utazásra, ami mind alkalom arra, hogy a közönség ne otthon költse el pénzét. A sérelmeknek jjnyilt föltárása a jelenlevőknek általános helyeslésével találkozott. Vértes Ereit elismerően szólott Szász Sándorról, aki a kereskedelemnek súlyos panaszai csokorba kötve ismertette, majd a helyzetet vázolta. A magyar kereskedők nemcsak azt nem tudják, milyen lesz a jövendő, hanem azt sem, mit hoz a holnap. Reményét azonban nem adja föl, nem tesz le az optimizmusról, mert enélkül erős kereskedelmi tevékenységei kifejteni nem lehet. (Beszéde folyamán hangoztatta ugyan, hogy nem foglalkozik po litikáva', különösen pártpolitikával nem, azonban ennek ellenére egy kis kortesbeszédet mondott a zalaegerszegi kerület egységespárti képviselőjelöltje mellett. Csak úgy mellékesen, hogy — annál nagyobb hatása legyen.) Majd azt fejtegette, hogy ma a gazdasági politikán van a fősuly s a világgazdaságban le kell törni az elzárkózottságot. Hive a gazdasági liberalizmusnak. Rámutatott arra, hogy a gabonakereskedelem lebonyolítására alkalmi szindikátus alakult közpénzen, mig ugyanakkor a hivatásos kereskedők tönkremennek. Nem helyesli a tervgazdálkodást, az in- tervencionizmust, mert virágzó kereskedelem megfelelő szabadság nélkül nem képzelhető el. Helyes dolog a mezőgazdaság megsegítése, szükséges is, de a egyenlő elbánás elve alapján kér megsegítést az ipar és kereskedelem részére is. Felolvassa egyik fővárosi lapból a walesi hercegnek cikkét, amely a termelés és fogyasztás helyes aranyának meg állapítását követeli. A kartelt addig, amíg a tisztesség keretei között mozog, nem helyteleníti, de a kereskedelmi szabadság elltn való működése, a célon való túllövés, tultengés már veszélyezteti úgy a kereskedők, mint az állam érdekeit is. A túladóztatásról, 0 T I-ról, MABi-ról szólva követeli, hogy az aggkori biztosítási dijak szedését függesszék föl. A szövetkezetek maradjanak eredeti rendeltetésük mellett és ne kapjanak más társadalmi osztályok rovására milliókat. A Gyoszt általánosságban nem illetheti vád, csak egyes gyárvállalatokat, de ezeknek tuitengései ellen már kértek védelmet. Szükségesnek találja a hadikölcsönök és életbiztosítások méltányos valorizációját, postai, vasúti stb. tarifák revízióját. Nádor Jenő az adóreform kérdésével foglalkozóit. Ha az egész adóztatási rendszer reformját keresztülvinni nem lehet, legalább a kirívó sérelmeket kell megszüntetni. Ezzel az értekezlet befejeződött és a tagok nagyrésze az Arany Bárány éttermébe vonult, ahol fehérasztalok mellett folytattak még eszmecserét. Sebestyén Jenő meghalt. Vasárnap megdöbbenést koltvo terjedt el Zalaegerszegen a hir, hogy Sebestyén Jenő mérnök, az ellenforradalmi idők egyik zalai vezető alakja hirtelen meghalt. Csak nemrégiben járt Zalaegerszegen édesanyja temetése alkalmával és akkor még semmi baja nem volt. Vasárnap a 49 éves mérnök Budapesten a Kamaraerdőben egy választási gyűlésen beszélt. Hirtelen rosszul lett, összeesett és mire a mentők megérkeztek, megkalt. Felesége holttestét Zalaegerszegre szállíttatja és itt temetik valószínűen szerdán. — Sebestyén Jenő mint főhadnagy végigharcolta a világháborút, hősiesen küzdött az összes harctereken. A kommün alatt erős nemzeti érzésétől vezéreltetve Fangler Bélával együtt ő szervezte meg az alsótendvai ellen- forradalmat. Annak bukása után a kommunisták elfogták és Budapesten Fangler Bélával együtt halálra ítélték. Csak Romanelli ezredes közbenjárása mentette meg életüket és akkor büntetését életfogytiglani fegyházra változtatták. Kiszabadulása után Zalaegerszegre jött, majd nemsokára Budapestre költözött, ahol azóta különböző vállalatai voltak. Halála mély részvétet keltett város- és megyeszerte. — Keresztutmegáldás. A zalaegerszegi kir. törvényszék fogházának kápolnájáben a Szociális Missziótársulat kezdeményezésére keresztutat szereltek föl, amit vasárnap ^áldott meg P. Florib ferences atya. A megáldás ünnepélyes keretek között történt. P. Florib nagyhatású beszédben ismertette a keresztut jelentőségét, a keresztuttal járó kegyelmeket és a jelenlevőkkel együtt megtartotta az első stációjárást — A passiónak ma hétfőn este 8 órakor próbája lesz a színpadon. Az Összes szereplők megjelenése fontos. HÍREK Rém. kát. éc áj *«r*g József. Prot. Dária. Izr. Veder 12 Napkelte • éra 08 perc. Nyugszik 6 éra 09 perckor. IDŐ: Déli-délnyugati légáramlás, nyugaton és északon felhő sebb idő és helyenként némi hó is lehetséges, a hőmérséklet kissé emelkedik, de éjjel még gyenge fagy várhaté. — Mikes püspök állapota javul. A Szicília szigetén fekvő Taorminából most érkezett haza egy magyar orvos, aki több Ízben meglátogatta a lábadozó püspököt és úgy nyilatkozott itthon, hogy a püipik egészségi állapota jelenleg kielégítő, taor- minai tartózkodása alatt lényege- gesen javult. Majdnem az egész időt a szabadban tölti; ezért jól le van sülve. Április közepe előtt nem térhet haza, de akkor is előbb Budapesten keli stációt tartania és az orvosi vizsgálattól függ, hogy a húsvéti szertartásokon milyen mértékben vehet részt. Valószínű azonban, hogy csak jelen lehet a szertartásokon, de funkciót nem végezhet. A bérmálás szentségét a tavasszal alighanem helyettesével fogja kiszolgáltatni. Az egyházmegye kormányzásával járó közönséges teendőket már elvégezheti, de tartózkodnia kell minden olyan dologtól ami izgalmakkal jár. Ha meg nem erőlteti és elfoglaltsággal túl nem terheli magát, munkaképességét hamar visszanyeri. — A beteg püspököt Alfonz volt spanyol király két iiben is meglátogatta és örömét fejezte ki, hogy a megyéspüspök gyógyulása örvendetesen halad előre. — Március 15-e a nagyku- tasi községi elemi iskolában. Az ünnepély az idén szokatlanul nagyszabású volt. Szebbnél szebb szavalatok és énekszámok váltakoztak a műsoron. Az előadást élénkítették a hazafias dialógok és a szóló énekszámok. Az ünnepély iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy bár az esti órákban ért véget az első előadás a túlzsúfolt iskolában, még másodszor is lekellett játszani. Sőt olyan siker koronázta az ünnepélyt, hogy vasárnap közkívánatra meg kellett immár harmadszor ismételni. A rendeséiért Kukuljevic Hermin tanítónőt teljes elismerés illeti. Paksa István ságodi jegyzőgyakornok lelkesítő beszédét a hallgatóság nagy örömmel és mégtöbb elismeréssel hallgatta. A szokott beszédet Bősze József tanító mondotta. — Halálozás. Keszler Aladár, a tapolcai ipartestületnck több mint 30 éven át volt elnöke 60 éves korában meghalt. Sokat dolgozott életében a közügyekért, s igy halála érthetően mély részvétet keltett. Nagy gyászoló közönség jelenlétében temették el. — Illa Antal tb. esperes, karakói plébános, aranymisés áldozópap 76 éves korában, áldozópapságának 53-ik évében Karakón meghalt. A szombathelyi égyház- megyének egyik értékes tagja vol t és halála mély részvétet keltet mindenfelé. Ma délelőtt temették. Aktuális kérdések a zalaegerszegi kereskedők értekezletén.
