Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-02-05 / 29. szám
2. /.aianr-^yei 9. 5 február 5 Albrecht kir. herceg életveszedeiemben. Balatonfüred, február 4. Albrecht kir. herceg Sebők Sándor társaságában vitorlázó szánon kirándult a Balaton jegére. Az óriási viharban azonban nyomuk veszett. A nagy izgalom közepette órák múlva végre telefonon jelentette a kir. herceg, hogy Siófokon vannak és valóságos Isten csodája, hogy a sok rianás közepette meg tudtak menekülni. Járványos hajbetegség Sopron megyében. Sopron, február 4. A csornai járáshoz tartozó Vág községben az iskolás gyermekek között jár- ványszerüen lépett föl az a veszedelmes hajbetegség, amelyben a tragikus véget ért ceglédi Fe- renc-ikrek szenvedtek. A betegség eddig mintegy 60 gyermeket támadott meg. A hatóságok a szükséges intézkedéseket megtették. Két határmenti egyesitett község nevéről. „Bödeháza“ helyett megfelelőbb volna „Szentistvánháza11. A Zalaegerszegi Közművelődési Egyesület február 9-i balett-estjének műsora : 1. Sinding: Tavaszi tánc. Előadják Stiller Ily és Gaubek Ida. 2. Goldmark: Méhecske. Előadja : Stiller Ily. 3. Chopin: Prelud. Etud. Előadja : Kenessey Jenő. 4. Liszt: Halálfélelem. Előadják : Stiller Ily é3 Gaubek Ida. 5. Botsford : Angol tánc. Előadja : Gaubek Ida. 6. Poldini: Palotás. Előadja : Kenessey Jenő. 7. Poldini: Matyó tánc. Előadják : Stiller Ily és Graubek Ida. Szünet: 8. Werdi: Cigány tánc. Előadják : Stiller Ily és Gaubek Ida. 9. Schubert: Walcer. Előadja Gaubek Ida. 10. Kenessey Jenő: Változatok egy gyermekdalra. Előadja : Kenessey J. 11. Strauss: Spitz-walcer. Előadják : Stiller Ily és Gaubek Ida. 12. White; Pizzicato. Előadja : Stiller Ily. 13 Dohnányi: Rapszódia. Előadja: Kenessey Jenő. 14. Sallang Béla: Csárdás. Előadják : Stiller Ily és Gaubek Ida. Belépődíj nincs, műsormeg- vállás kötelező. A műsor ára: 1 P 20 fillér. Rédicslől körülbelül 8}km re, a jugoszláv határ mentén két kedves magyar falu fekszik : a nagyobbik 51 házat számláló 265 lakosú Bödeháza, a kisebbik 39 házzal, 170 lakossal Szentistvánlak. Az ősszel a két község egyesült, vágyik Bödeházába beolvadt Szentistvánlak. „Bödeháza* lelt a két község hivalalos neve. Kár. — Ha már egyesítették a két községet, szerintem sokkal helyesebb lett volna a „Szentistvánlak“ elnevezést adni az egyesitett községnek, mert ez a név történelmi jelentőségű, azonkívül kevés „Szent István“ nevét magában foglaló helységnév van. Ezzel együtt összesen három és pedig: Szent István nagyközség (Borsod m.), Szentistvánbaksa kisk. (Abaujtvrm m.) és Szentistvánlak. Első Szent királyunk megérdemli, hogy az általi alapított országban minél több helységet nevezzenek el az ő nevéről. Különösen ajánlatos ez üt a határ mentén. Kellemes hangzású név „8öde- háza* is, eredetét — az öregek elbeszélése szerint onnan vette, — hogy itt valalmikor egy „Bődé“ nevű ember háza állt. Lehet, mert, a Trianoni határt képező kis patakocskát a nép ma is „Bödem®ná“-nak nevezi. Tény, hogy ezen a patakocskán egy „Beda“ nevű embernek malma volt, („Beda“ göcseji lájszólással: „Böde“, — „rnona“ — „molnár“) melynek cölöpéi 20—30 évvel ezelőtt a patakban még láthatók voltak. — így született meg a „Bödeháta“ elnevezés. Ha megpróbálnánk a két községnevet is egyesíteni, pl, milyen szépen hangzanék „Szenlistván- háza“. — A két község lakossága, de még a szomszédos falvaké is, nagyon szeretnék, ha ilyen elnevezést kapna a két község. Mindnyájuk nevében kérem e soroK utján az illetékes tényezőket, ha nem ütközik nehézségbe, a „Bödeháza* nevet töröljék és az egyesített községeket hivatalosan „Szentislvánháza“ nak nevezzék. Ez község is egyik oszlopa a trianoni halárnak, a neve legyen tehát örök emlékeztetője az or- ország szent alapítójának. Sz. M Nagyszerű előadásban hozta színre a „Gyermekszív rejtelmeiM a gimnázium Mária Kongregációja. ^Tikik. órás és ékszerész figlel Rákóczi u. 5. Keresse fel bizalommal Varga Lajos (Tiki) órás és ékszerészt A gyermekszív olyan világ, amelynek sok sok rejtett, drága kincse van. Ezeket a kincseket ki kell bányászni, meg kell tisz titani a salaktól, hogy a gyermeknek, de általában az egész emberi társadalomnak is, valóban érté kévé váljanak. A felkutatás, a felszínre hozás azonban csak akkor sikerül, ha azok, akiknek ez a kötelességök, ismerik a kincsnek lelőhelyét, ismerik a kincset és ismerik azokat a módozatokat, lehetőségeket, amelyek a munkát eredményessé tehetik. Le kell tehát szállani a gyermekszívnek a mélyére, ott keresni, kutatni kell, ami bizony nem könnyű dolog. De ezt a munkát el kell végezni, még pedig a legnagyobb lelkiismeretességgel első sorban is a szülőnek és a pedagógusnak, hogy azok a kincsek ne maradjanak kiaknázatlanul. Meg kell ismerni a gyermekszívet, mert a meg nem ismerésből csak bajok származhatnak. Szunyogh Xav. Ferencnek a „Gyermekszív rejtelmei“ cimü darabja erre tanit bennünket. A zalaegerszegi reálgimnázium Mária kongregációja jó munkát végzett akkor, am kor ezt a darabot színre hozta és a múlt hét két napján a tanulóifjúságnak, vasárnap este pedig a nagy- közönségnek mutatta be. Amilyen elismeréssel adózunk azonban a kongregáció vezetőségének elhatározásáért, épen olyan sajnálkozással kell megemlékeznünk a közönségről, amely nem méltányolta kellőképen a nemes elhatározást. Szép számban vettek részt ugyan az érdeklődők a vasárnap esti előadáson is, de a Kulturház nagytermének széksorai nem teltek meg teljesen. Pedig az embernek legdrágább kincséről, a gyermekről volt ott szó... A darab méltó keretekben került bemutatásra. A jól megválasztott szereplők derekasan megfeleltek feladatuknak. Az előadás megkezdése előtt Pesthy Gábor VIII. o. t. lépett a függöny elé és szépen összeállított beszédben ismertette a darabot s az abból levonható tanulságokat. Az előadás minden zökkenő nélkül folyt le. Ügyesen mozgott minden szereplő. Kifogástalan a beszéd és az ének. A darabot Duncombe képviselőnek (Siposs János VIII. o. t.) két gyermeke Tomy (Lakatos György II. o. t.) és Roby (Hortobágyi Ferenc II. o. elemista) viszik. Tomy testileg, szellemileg kifejlett, örökké mozgó fiú, akit atyja teljesen félreismer, s a gyermek is abban a tudatban él, hogy atyja őt nem szereti úgy, mint öccsét. Meghalt édesanyja emléke azonban ott él szivében s amikor atyja büntetést szab rá, akkor csak az édesanyja emléke nyújt neki vigaszt. Meglepő ügyességgel játszotta meg szerepét a kis Lakatos György. Minden mesterkéltség nélkül mozgott és beszélt. A hallgatóságnak szivébe lopta magát és haldoklási jeleneténél szem nem maradt szá azon. Hasonló ügyességről tett tanúságot, különösen gyermeteg naivságával a kis Hortobágyi Ferenc is. Komoly apa volt Siposs János. Fájdalmát kitünően érzékeltette^Tomy halálos ágyánál. Az anya rövid szerepében kedves volt Czirkovits Adél VIII. o. t. Igen rokonszenves szerep jutott Nagy Bálint Vili. o. tanulónak, aki Károly Bácsi szerepében különösen pompás énekével vonta magára a figyelmet. Bejczi István VII. o. t. Richárd öreg kertész, Hegyi István VIII o. t. Jonny szakács, Sáfár Árpád VIII. o. t. Dixon öreg inas. Toplak Imre VIII. o. t. Mózes vándorárus, Szabó Lajos VIII. o t. az orvos szerepét alakította nagyszerűen. Nagyon tetszett Boleratz- ky Livia VII. o. t. a fra cia nevelőnő és Barnabás István IV. o. t. a kis néger szolga szerepében. Igen jók voltak a két fiú pajtásai indián jelmezekben, valamint a többi kisebb szerepeknek alakitói is. Az énekbetéteket zongorán igen ügyesen kisérte Gerencsér Lajos VIII. o. t. A díszletek, a világítás, a felvonulások, szóval az egész rendezés a legnagyobb gondosságról tanúskodtak. Jó volt minden, szép volt minden. A darab megismétlése esetén zsúfolt házra lehetne számítani. Sí szövetek Tóth szabónál. Nemzeti újság vélemé« nye a Meseautóról. A Meseautó a legjobb és legtehetségesebb munka, amit eddig a hangos film óta magyar rendezőtől láttunk. Ej a filmvigjáték a maga zsánerében kitűnő, kontinentális klasszisu. um\m látszerész és fényképészeti szakfizlete
