Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-17 / 14. szám

XVIíl évfolyam 14. szám. ára 10 fillér I93B. január 17. Csatörtöfc. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. S -~8Ztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. -------- . Telefonszátn 128 PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Glőfizetes! árak ; egy hónapra 2 pen: , negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerirt Az ellenzéki lista tréséiül kije­lentik! hogy nem kiütöttek kisgyülési kompromisszumot. Farkas Tibor dr. panasszal támadt« meg a köz­igazgatási bizofttágnak zárt ülésen hozott bizalmi határozatát. A kisgyülési választások után, mint ismeretes, a főispánnak nyi­latkozata jelent meg bizonyos kompromisszumos tárgyalásokról, s mi erre megírtuk, hogy az el­lenzék megegyezést nem kötött és nem is szegett meg. Ezzel a problémával kapcsolatban hétfőn délelőtt hosszas magántárgyalá­sok folytak eredmény nélkül, majd a főispán déli egy órakor az ügyet a közigazgatási bizott­ság elé vitte és az ügy tárgya­lására zárt ülést rendelt el. Ké­sőbb nyílt ülésen kihirdette a határozatot, amely szerint a köz- igazgatási bizottságnak az a meg­győződése, hogy a vármegye fő ispánja a Zalamegyei Ujságbeli vád alatt nem maradhat. A bi­zottság teljes szolidaritást vállal a főispánnal, megállapítván, hogy nyilatkozata a tényeknek megfe­lel. A bizottságnak ehez a hatá­rozatához Farkas Tibor dr. nem csatlakozott. Mivel a közigazgatási bizottság ülése zárt volt, sajnos, érdemben és részleteiben nem foglalkozha­tunk a történtekkel, de ki kell jelentenünk a következőket: 1. A közigazgatási bizottságot nem tartjuk illetékesnek arra, hogy ilyen üggyel foglalkozzék, tekintve, hogy nem hivatalos ügy­ről, hanem személyes kérdéssel kapcsolatos hírlapi polémiáról volt szó. 2. Ha a bizottság mégis fog­lalkozott a dologgal, helyesebb lett volna azt nyílt ülésen lennie, mivel a kérdés alapját képező polémia is a nyilvánosság előtt folyt le. Akkor a közönség­nek alkalma lett volna arra, hogy a bizottsági ülésen elhangzott pro- és kontrafelszólalásokkal kapcsolatban ítéletet alkothasson az ügyről. Nekünk pedig módunk lehetett volna rá, hogy álláspon­tunkat közölhessük. A zárt ülés­sel elütöttek bennünket ettől a jogunktól. 3. A zárt ülésen történtekből semmit sem ismerő közvélemény számára tehát csak annyit mon­dunk : Farkas Tibornak, az ellen­zék egyik vezérének bizonyára megvolt az oka arra, hogy nem tudott, vagy nem akart szolidáris lenni. Egyebekben közöljük a követ­kező nyilatkozatot és jegyzőköny­vet : Nyilatkozat, Alulírottak a kisgyülési válasz­tással és a közigazgatási bizott­ság vonatkozó határozatával kap­csolatban a következő nyilatko zatot tesszük: A főispán ur és köztünk, de tudlunkkal mások közöt; sem jött létre kompromisszum a kisgyti - lés választására vonatkozóan. Tudomást szereztünk arról, hogy a kisgyülés tagjainak válasz­tására u. n. hivatalos lista készült. Ezt a listát mi elfogadhatónak nem tartottuk, mert összetétele nem felelt meg a vármegye val­lási és foglalkozási arányának és mert figyelmen kívül hagyva a régi bevált tagokat, túlzóan párt színezetet mulatott. Ezért más lista készítésére határoztuk el ma­gunkat. Ezután tudomást szerez­tünk arról is, hogy jóakaratu in- teivenció folytán a főispán ur azok közül, akiket eredetileg egy­általán nem akart felvenni, egye­seket felvett listájára. Alulírottak ezek után sem ejtettük el saját listánkat, mivel ezek a bevonásunk nélkül egyoldalúan tett engedmé­nyek nem szüntették meg a lista fent emiilett hibáit. Ezek szerint kompromisszumot nem kötöttünk és nem szegtünk. Zalaegerszegen, 1935. évi január hó 16. IJj. Árvay László dr. sk., Pehm József sk., Bosnyák Andor sk. törvényhatósági bizottsági tagok. Jegyzőkönyv felvéve Zalaegerszegen, 1935. évi január hó 16-án az aiispáni hi­vatalban. Megjelenik: Farkas Tibor dr. közigazgatási bizottsági tag és kéri, hogy alábbi kérelme jegyző­könyvbe vétessék: Kérem a közigazgatási bizott­ságnak f. évi január hó 14-én tartott gyűlésében lefolytatod zárt ülés módjának és az itt hozott határozatnak felülvizsgálatát és e célból kérem az ülésről felvett jegyzőkönyvnek és hozott hatá­rozatnak a m. kir. belügyminisz­ter úrhoz való felterjesztését. Aho! is kérem, hogy a közigaz­gatási bizottságnak eljárása és határozata megsemmisittessék. Indokaira a következők : A köz- igazgaási bizottság törvényt sér­tett akkor, amidőn hatáskörébe nem tartozó ügyben határozatot hozott. A közigazgatási bizottság­ról intézkedő jogszabályokban nem található olyan rendelkazés, mely tagjainak a bizottsági mű­ködésen kívül álló sajtópolémiájá­ban, vagy magánügyeiben a bi­zottságot részvételre, vagy állás- foglalásra feljogosítaná. A közigazgatási bizottság min­den olyan határozata, amely bí­rói Ítélettel jogerősen meg nem állapított tényállás ismerete nél­kül, birói eljárás alá tartozó ügyekben állást foglal, még akkor sem egyeztethető össze a köteles törvénytisztelettel, amelynek a köz igazgatási bizottság működését irányi'ania kell, ha a bizottság tagjait a legnagyobbfoku jóhisze­műség vezeti is, mert hiszen ez magában véve még nem zárja ki az esetleges büntetőjogi és ma­gánjogi következményeket és fe­lelősséget. A határozat formai részben is törvény sért. Megfelelő indítvány hiányában, zárt ülésben, a főispán felkérésére hozta meg a közigazgatási bizott­ság tagjainak többsége ezt a ha­Páris, jan. 16. A lapok továbbra is élénken foglalkoznak a Saar- vidéki népszavazás eredményével. Azt hiszik, hogy a Népszövetség tanácsa mir csütörtökön vagy pénteken dönt a terület vissza­csatolásáról. A Petit Párisién je­lentése szerint a tanács ünnepé­lyes ülést tart és ezen Laval fel­tűnést keltő beszédben válaszol Hitler békülékeny nyilatkozatára. Az Echo de Paris jelentése sze­rint a nagy eredmény a német tanítóknak köszönhető, akik né­metté tették a Saar-vidéket. A lapok rámutatnak, hogy a nép­szavazás Hitler tekintélyét meg­növelte. Aggodalommal várják, hogy a siker után külpolitikai té­ren hogyan fog viselkedni. A Ma­tin szerint Hess vezérhelyettest Hitler kancellár alkancellárrá ne­vezi ki és Hess már ilyen minő­ségben fog Párisba utazni. A francia szélsőjobboldali pártok felszólítják a kormányt, hogy a Németországból Párisba menekülő emigránsoknak tiltsák meg a po­litikai tevékenységet. Kedden 30 Saar-vidéki család érkezett Fran­ciaországba. Túlnyomórészt jelen­tős szerepet játszottak az elsza­kadási mozgalomban. A menekü­lőket részben Toulouse, részben Bordeaux vidékén helyezik el Belgrád, január 16. Jeftics mi­niszterelnök, aki a magyar-jugosz- láv vitában a szerb kormányt a Népszövetség előtt képviselte, váratlanul Genfbe utazod. Utazá­sát azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyar-szerb vita sima elintézése elé akadályok kerültek. Genf, január 16. A marseillei ügy tárgyában Kánya külügymi­niszter megbeszélést folytatod táró atot az 1876. évi VI. te. 20. §. második bekezdéséne meg­sértésével, mert a személyesen ér­dekelt főispán vezette a tanács­kozást. De a zárt ülés elrendelése is szabályellenesen történt, mert ezt nem a bizottság rendelte el, — mint ez az ügyviteli szabályzat 62. §-ban elő van Írva, — hanem a főispán. A jegyzőkönyv felolvasás után lezáratott és aláíratott. Krnft. Dr. Tomka János s. k. jegyző- könyvvezető, tb. vm. főjegyző. Dr. Farkas Tibor sk. közig, bi­zottsági tag. egyelőre a Népszövetség költsé­gén. Később döntenek sorsukról. Genf, jan. 16. A Saar-vidéki 3-as bizottság tegnap elkészítette jelentését és ma a népszövetségi tanács elé terjeszti. A jelentésben kizáróan az átcsatolás elvi kér­déseivel foglalkozik a bizottság. A tanács csütörtökön vagy pén­teken kimondja az átcsatolást. A Journal de Geneve a Nép- szövetség sikerének mondja a népszavazás sima elintézését. A Népszövetség igazságot szolgálta­tod Németországnak, s most a német birodalomnak kell igazsá­got szolgáltatni a Népszövetség számára azzal, hegy visszatér a Népszövetségbe. Berlin, jan. 16. Félhivatalos jelentés szerint nem lehet számí­tani arra, hogy a Saar-vidéket nagyobb számú politikai mene­kült hagyja el, mert a statusquo hívei közül senkinek sem görbül meg még a hajaszála som. A Saar-vidéken és a biroda­lomban tegnap esie nagy öröm­ünnepek voltak. Göbbels minisz­ter beszédében hangoztatta, hogy a népszavazás eredménye a hit- lerizmus népszerűségét mutatja. Németország most még egyenjo­gúságát fogja követelni. F.den lord előadóval, Tevfik Rüsdi boy török külügyminiszterrel, a tanács elnökével és Aloisi olasz megbízottal. Eckhardt Tibor szin­tén tanácskozott Olaszország kép­viselőjével. A tanácskozások hír szerint arra irányulnak, hogy a magyar jelentést mielőbb tűzzék ki tárgyalásra és biztosítsák a vi­ta s'ma lezárását. Latrai Gsnfben válaszol Hitler békenyilatkozatára. A Népszövetségi tanács gyorsan dönt a vissza­csatolásról. Jeftics váratlanul Genfbe utazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom