Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-15 / 12. szám

X1IÍL éw?©!ja;it 12. szám ás*m 10 fillér I83S. január 18. Kadd. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4. =t= = Telefonszám 128 POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Hlófizetési árak i egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint 9 Ottó király nyilatkozatot tett a magyar alkotmány mellett. Legitimista gyűlés Qy8ngy5s5n. Gyöngyös, január 14. A nem­zeti legiiimista néppárt vasárnap nagyszabású gyűlést tartott Gyön­gyösön, amelyen megjelent Griger Miklós országyülési képviselő és beszámolt Oltó királynál Steenoc- kerzeelben tett látogatásáról. Gri- ger Miklós többek közölt ezeket mondotta: — Ml a mostani jogrendet elismerjük, de követeljük, hogy az ősi ezeréves jogrend visszaté­résének útját egyengesse. Legiti­misták vagyunk, hívei a demo­kráciának és ellenségei mindenfé'e diktatúrának, legyen az fehér, legyen az vörös vagy barna. A demokrácia a szabadságot jelenti, melyre olyan szükség van, mint a levegőre. A magyar nép nem hajlandó a diktatúra jármába haj­tani a fejét. Azt is gyűlöli, aki diktatúrára tör. A mi országgyü lésünk államosított ors/ággyülés. Nem a kormány függ a parla­menttől, hanem a parlament függ a kormányiól. A kormány jószán­tából mandátumot nyert képvise­lők bábuk, akiket úgy rángatnak dróton, mint a figurákat a báb­színházban. — Nemrég örökös királyunknál jártam. Olyan jól beszél magyaru1, mint bárki közülünK. A magyar politikai viszonyokat nem hiszem, hogy bármily aktiv politikusunk jobban ismerné, mint ö. A nem­zeti néppárt mozgalmát nálam is jobban ismeri. Felvetődött a kér­dés, mi az ő álláspontja a parla­mentáris rendszert illetőleg. Nem- rég ugyanis nyilatkozatot tett az A becslések szerint a Saar- vidók lakosságának 80 száza­léka szavazott Németországra. egyik párizsi újságban. Ezt egye­sek jóakaratulag félreértették itt Magyarországon, mások pedig rosszakaratulag félremagyarázták. Az egyik kormánypárti újság pél­dául azt irta, hogy «Ottó alapo ssn megtorpedózta a magyar alkotmányosságot.“ A király Steenockerzeelben most lediktált nekem egy nyilatkozatot — nem a kancellárit készítette, ő maga diktálta szóról szóra — azzal, hogy adjam át Sigray grófnak, az ö hivatalos megbízottjának, aki­ben mi is megbízunk. Mivel S gray gróf nem jelenhetett meg itt, én olvasom fel a nyilatkozatot. A király nyilatkozata a következő; — A Petit Journalban tett nyilatkozatom természet szerűen az osztrák viszo­nyokra és Ausztriára vonat­kozott, amelynek soha sem volt olyan történelmi alkot­mánya, mint ámít ó a ma gyár királyságnak. Én az ezeréves magyar alkotmány alapján állok és alkotmányos uralkodásra készülők, miután az a meggyőződésem, hogy a magyar alkotmány olyan tökéletes és ruganyos szer­vezet, amelynek keretein be­lül a legdemokratikusabb és a legradikálisabb társadalmi és gazdasági reformokat is meg lehet oldani. Az egybegyüit közönség nagy lelkesedéssel fogadta a király nyilatkozatát és Griger Miklós beszédét. A gyűlésen még többen szólaltak fel. Saarbrücken, január 14. A nagyjelentőségű népszavazás az egész világ érdeklődése mellett vasárnap folyt le páratlan fegyel­mezettséggel és óriási részvétel mellett, ami rekordot jelent ya népszavazások történetében. 'A német arcvonal gondoskodott ar­ról, hogy a német lakosság szinte száz százalékban leszavazzon. Mi­vel mindenkinek 1919 évi lakó helyén kellett szavazni, vasárnap egész nap nagy volt a forgalom. Vonatok és autóbuszok százai szállították a szavazókat a Saar- vidéken. Sokezer volt azoknak a száma, akik Németországból és a külföldről érkeztek meg a szava­zásra. Aránylag kevés szavazatot semmisítettek meg formai hiba miatt, mert a német arcvonal ve­zetői minden módon tá­jékozatták a lakósságot, hogyan kell szavazni. A szavazás néma csendben folyt, mert a szavazat megsemmisítésével járt volna a politikai véleménynyilvánítás. A szavazás eredményét csak kedden reggel teszik hivatalosan közzé, ezért ezidőszerint csak -nt&^jíggkre lehet támaszkodni. A becslések szerint, a szavazatoknak 80 százaléka esett Németországra. A katolikus szavazók 'túlnyomó- részt a német frontot támogatták. A népszavazás reggel 8 órától este 8 óráig tartott, de 6 óra felé már alig volt szavazó. Ekkor nagy tömegek gyülekeztek a sza- vazóhelyiségek előtt és érdeklő­déssel nézték, miként szállítják át katonai őrizet mellett az urná­kat a városházára. Ott angol ka­tonaság őrzi a szavazatokat. A német rádióállomások egész nap kö ölték a népszavazás híreit. A külföldi sajtó élénken fog­lalkozik a népszavazással és meg­kében követelik, hogy a Saar- vidéket azonnal adják át . Német­országnak. A francia sajtó is elismeri a nagy német győzelmet. Erre mu­tat, hogy a franciák már felállí­tották a határsorompókat és be­vezették a vízumkényszert Fran­ciaország felé. Braun Miksa, a statusquo front vezére tiltakozott a szavazás el­len, mert szerinte a német front befolyásolta annak eredményét. A német lakósság igen letkes hangulatban van. mutatni. Nagyon h vánatos, hogy a Kát. Akció, liléivé egyházköz­ségek kebelben szegény ügyi bi­zottság alakuljon és nagyon ké­rem T. Papjaimat, hogy amig az ínséges idők tartanak, szolgálják különös odaadással a szegény- gondozás szent ügyét, mint amelyre hivatásuknál fogva is — mint diakónusok — kötelezve van­nak. A válságos viszonyok miatt az egyházi intézmények lassúbb Üte­mű fejlődéséről számolhatok be. A gáborjánháza-i templomot, amely herceg Esterházy Pál bő­kezűsége s a hívek nagy áldozat­kézsége, nemkülönben Pehm Jó > zsef »pátplébános, püspöki biztos és Nemes István kurátor fáradha­tatlan buzgósága folytán megépült, október 7 én átadhattam rendelte­tésének. Ezenkívül templomká­polna épült Babosdöbrétén, Bázán. Bérmautam alkalmából is meg­győződhettem, hogy a hivek sok helyütt nagy anyagi áldozatot hoz­tak az Isten házának és egyházi intézményeinek épségben való fen* tartásira, — Örömmel közlöm T. Pap­jaimmal, hogy a Szombathelyi Egyházmegye Történetének har­madik kötete, mely egyházme­gyénk papságának történelmi név­tárát tartalmazza, Géfin Gyula dr. szerkesztésében elkészült s rövi­desen nyomdába kerül. Hogy pedig mindez az értékes lelkipásztori munka, amelynek csak a legkiemelkedőbb tényeit emeltem ki a múlt év homályá­ból, az új esztendőben minél ha­tékonyabban hassa át egyházme­gyém minden egyes egyházköz­ségének, minden esperesi kerüle­tének hivöseregét és papságát, elrendelem, hogy az A. C. elnök­sége „Útmutatás az A. C. egyház- megyei és esperesi tanácsainak működéséhez" cimü kiadványban foglaltak értelmében és az ott vá­sott eljárási utasításnak megfele­lően a jelen évben vegyék kéz­Mikes püspök beszámolója az egyházmegye múlt évéről. Az Aotio Catolioa éa • szegénygondozás fokozását kívánja. állapítja, hogy az Németország nagy győzelmét hozta. A Reuter iroda jelentése szerint a német front győzelme tudatában igen fegyelmezetten viselkedik, de a szociálisták és kommunisták utólsó kétségbeesett próbákozás- képen gerillaharcot terveznek. Tegnap este 150 kommunista felvonult és összetűzött a haza­fias tömegekkel, de a nemzetközi rendőrség szétszórta ókét. A né­met front egyik irodájába a kommunisták bombát dobtak, de senki sem sebesült meg. Az an­gol lapok az európai béke érde­Mikes János gróf szombathe’yi megyé-püspök mosst adta ki idei I. és II. számú körlevelét. Az el­sőben beszámol egyházmegyéje elmúlt esztendejéről és irányt ad a jövőre. A pászterlevél elején hálával emléke/ik meg arról, hogy betegsége alatt papjai és hivei szeretettel ve ték körül, majd töb­bek között ezeket mondja: — Al Ac to Catholica az egy­házmegyékben jótékony, irányító munkájával, határozott célkitűzé­sével törekszik mind a hitélet, mind pedig a közélet terén a ka­tolikus öntud tot ébrentartani és növelni. A katolikus napok meg­mutatják, hogy hivő népünkben van fogékonyság a katolikus ügy iránt, de elvárja vezetőitől, hogy helyes utat mutassanak neki s büszke örömmel győződhetünk meg arról, hogy vannak világi apostolaink, akik nem csak a templomban, hanem a közéletben is síkra mernek szállni a katolikus érdekeink védelmére. A jó Isten különös áldása legyen a megkez­dett munkán. A katolikus cselekvésnek azon­ban alapja a virágzó hitélet. Ne­velnünk kell híveinket, hogy Krisz­tusból éljenek. Hitéletüket erős alapia kell helyezni; ennek egyik legkiválóbb eszköze a szentmisz- szió. Nem buzdíthatom T. Papjai­mat eléggé, — s a szentév kitű­nő alkalom — népmissziók tartá­sára. A szentáldozások statisztikája is évröl-évre emelkedő tendenciát mutat. Egyházmegyém jól paszto- rált plébániában átlag egy hívőre 3—7 szentáldozás esik ; a legke­vesebb amit el kell érnünk, hogy legalább minden hivő teljesítse húsvéti kötelességét. Jól tudjuk, hogy a gyakori szentáldozás sta­tisztikája általában fokmérője a lelkipásztori buzgóségnak. — Nem hallgathatom el, hogy a karitász nemcsak a városokban, de a vidéken is kellő irányítás mellett szép eredményeket tud fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom