Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-03-19 / 64. szám
XVül. évfolyam 64. szám Ära 10 fillér 1935« március 19. Kedd /S szerkesztői Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ............ Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ünnepélyes keretek között iktatták be vitéz Tabódy Tibort Zala vármegye főispáni székébe. A főispán és Petim József apátplébános nagyhatású bsszéde. - Uj tiszteletbeli tisztviselőket nevezett ki vitéz Tabódy főispán. Nagy napja volt ma vármegyénknek. Főispánt installált. Erre a napra ünnepi díszt öliö t a megyeszékhely, Zalaegerszeg. Ünneplőbe öltözőit tömeg hullám zolt a reggeli órákban a vármegyeháza kőiül. Fogatok és autók érkeztek egymásután, amelyek a vidéki bizotisági tagokat és ven- kégeket szállították az installációs dözgyülésre. Tiz óra tájban tűntek föl a helyőrségnek, csendőr ségnek, az egyes hatóságoknak, hivataloknak, «estületeknek, egyesületeknek küldöttségei s mire tiz óra lett, zsúfolásig meglelt a vármegyeháza nagyterme. Több bizottsági tag diszmagyarban jelent meg. Pontban tiz órakor lépett a terembe diszmagyarban Bődy Zoltán alispán, aki elfoglalta az el nöki széket és a Hiszekegy elmondása u'án megnyiloita a rendkívüli közgyűlést. Az alispán üdvözölte a meg jelent bizottsági tagokat és vendégeket és bejelentette, hogy a kormányzó vitéz fekésházi Ta bódy Tibort a vármegye főispánjává nevezle ki, aki a mai rendkívüli közgyűlésen teszi le az esküt. Azután kijelölte annak a bizottságnak tagjait, amely a plébániatemplomban tartandó szentmise után az új főispánt a közgyűlésbe meghívja. Fölhívta a közgyűlés tagjait, hogy vonuljanak a templomba s a gyűlést felfüggesztett«. Erre a törvényhatósági bizottság tagjai és a küldöttségek a plébániatemplomba vonultak, ahol Pehm József apátplébános nagy segédlettel ünnepélyes szentmisét mondott. A templomból visszatérve Bödy Zoltán alispán ismét megnyitotta a közgyűlést. A terem, sőt a folyosó is zsúfolásig megtelt közönséggel, a karzatoi előkelő hölgyközönség foglalta el, melynek soraiban ott volt az új főispán családja is. Az alispán fölkérte a kijelölt küldöttséget, hogy vitéz Tabódy Tibor főispánt a gyűlésbe hívja meg. Lelkes éljenzés fogadta a terembe lépő főispánt, aki az elnöki emelvényen elfoglalta helyét. Brand Sándor dr. főjegyző ismertette a belügyminiszter leiratát, majd az eskü szövegét olvasta fel. Vitéz Tabódy Tibor határozott, esengő hangon tette le az esküt. A székfoglaló beszéd. Ezután a főispán a következő nagyhatású székfoglaló beszédet mondotfa: Méltóságos Alispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! — Mélyen megilletődve állok ma itt, a tekintetes Törvényható sági Bizottság előtt, hogy elfoglaljam ennek a gyönyörű, történelmi múltú vármegyének díszes főispáni székét. — Az első szó legyen a Hála és a köszönet szava, a Kormányzó Ur Ő Főméltósága és a m. kir. Miniszterelnök Úrral szemben, akinek talán túl nagy, kitüntető bizalmuk állított ide, nehéz körülmények között, pont a választások előtt, ennek a vármegyének az élére. De hálás kö- szönetemet fejezem ki a Méltóságos Alispán Urnák és a tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak is, azért a meleg fogadtatásért, amelyben én az előlegezett bizalmat látom. Ígérem, hogy véges emberi erőmmel igyekezni fogok ennek a megtisztelő bizalomnak megfelelni és a vármegye jólétéért, a vármegye népének boldogulásáért minden elkövetni. Itt meleg szavakkal emlékezett meg elődeiről, akik példaadó kötelességteljesitéssel állottak a megye élén. Majd igy folytatta. A megye történelmi múltja. — Gyönyörű történelmi múltra hivatkoztam, amely történelmi múltnak iránymutatói voltak Ti-, hány, Zalavár, az 1000 éves dicső történelmünkkel összefüggő sok-sok műemlék, a Zrínyieknek, Kisfaludiaknak nagy történelmi a'ákjai és Festetics Györgynek előre'átása, aki a magyar mező- gazdaság modernizálásával annakidején rámutatott arra, hogy ez a nemzet mezőgazdaságának prosperitásával él vagy bukik. — De kell, hogy a Zala vármegye határát átlépő közéleti vezető férfiút a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szelleme hassa át és lebegjen a szeme előtt őrök példaadásként Deák Ferencnek, mint ennek a vármegye szülöttjének a hazaszeretete, bölcsessége és mérséklete. Deák Feren az elmúlt reform-korszaknak volt úttörője és ő alapította meg egy boldog Magyarországnak sajnos ma már letűnt korszakát. — Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy új reformkorszaknak állunk a küszöbén, mert az a korszak, amely a francia forradalom hatásaiban alakult ki, az európai államokban, az a világháborúval, a forradalmakkal letűnt; a fejlődés, a technikának hatalmas vívmányai új korszakot diktálnak. Reformkorszak. — Senki sem fogja tagadhatni azt, hogy miként a francia forradalom annakidején hatással volt az európai államok gazdasági és politikai berendezésére, épen úgy vannak ma hatással a német és olasz események az európai államok gazdasági és politikai fejlődésére. Ez a magyarázata an nak, hogy a kormány épen úgy, mint annakidején Deák Ferenc, reformpolitikai kérdésekkel fog, la kozik s hirdeti Deák Ferenci I bölcseséggel és mérséklettel, hogy ezek a reformpolitikai törekvések nem forradalmi utón, hanem a lassú történelmi evolúció utján kell, hogy érvényre jussanak. Itt van például a telepítés kérdései amelyet a legkülönbözőbb oldalakról, különfélekép fognak fel. Természetes, hogy a telepítés megoldása csakis a magántulajdon szentségének tiszteletben tartásával oldható meg és úgy, hogy a nemzet létérdekét jelentő termelés és a termelések produkciója csorbát ne szenvedjenek. Közigazgatás, utak. — Új ember vagyok a vármegyében, Zala vármegyében jóformán alig jártam, kivéve természeten a balatonparti fürdőhelyeket és különös hála köt Bolatonfüredhez, ahol csaknem halálos betegségemben gyógyulást találtam. Nem is vagyok tehát személyes meggyőződések utján tájékozódva még a zalai viszonyokról, de mint volt katonaember, elég a térképre néznem és megállapíthatom, hogy talán nincs ennek a csonkaországnak még egy vármegyéje, amelynek a közigazgatása olyan nehéz volna, mint ezé a vármegyéé. Ennek is meg van az oka. Zala vármegye a török hódoltság alatt állandó pusztításnak volt a szintere, a lakósság menekült és félelmében az utak szempontjából kedvezőtlen helyeken telepedett meg és alapított községeket. Ez . az oka annak, hogy Zala várme- ; gyének az útviszonyai még ma j is nagyon kedvezőtlenek, bár elfogulatlanul és tárgyilagosan megállapíthatja a tekintetes törvényhatósági bizottság, hogy az elmúlt másfél évtized alatt igen sok történt nemcsak ezen a téren, de a vármegye kulturális szintjének emelése terén is és itt kedves kötelességem a vármegye kötelességtudó alispánjának, Bődy Zoltán Öméltóságának és a vármegye tisztviselőkarának az érdemeire hivatkozni. Az úthálózatok további kiépítését és a közlekedés javítását a jövőben is elsőrendű feladatnak tartom. A gazdasági bajok. — Tudom azt, hogy itt is, mint az országban általában, ezek között a nehéz megélhetési viszonyok között, a lehető legnagyobb bajban vannak a szabad szellemi pályán levők, a legnagyobb nehézségekkel küzd az ipar és kereskedelem, de a legsúlyosabb helyzetben a mező- gazdaság van, amely a múlt évi gyenge termésnél fogva, nehéz termelési és értékesítési viszonyok között, jóformán minden rentabilitását elvesztette. — A legsürgősebb feladatnak tartom a Kormány részéről a gazdaadósságok minél előbbi rendezését. Tudomásom van ró'a, hogy az illetékes minisztériumokban ez a kérdés elkészítés alatt áll. Szükségesnek tartom, miután tudom, hogy minden megtörténjék arra Szve, hogy a termeléshez szükséges iparcikkek árai arányba hozassanak még akkor is, ha esetleg drákói szigort kellene alkalmazni a kartellek kapzsiságával szemben. — Kötelességem és a vármegye nagyérdemű közönsége el is varhatja tőlem hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében mindint megtegyek. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előterjesztéseket a legnagyobb nyomarákkal fogom a kormánynál támogatni. Lényeges kérdése a mezőgazdasági termelésnek Zalavárme- gyében a bortermelés. Tudom, hogy az értékesítési viszonyok, bár némileg javultak, még mindig nagyon rosszak, ezirányban is a szőlősgazdákat a legmesszebb- menőleg támogatni kívánom, mert hiszen ismervén a nemes zalai borokat, Badacsony és az egész Balaton mentén, meggyőződésem, hogy ügyes és céltudatos propagandával ezeket a borokat tényleg világmárkává lehetne tenni. — A vármegye idegenforgalma szempontjából mindent el szeretnék követni, a balatoni fürdőhelyek és fürdőtelepek fejlesztése érdekében. Megbecsülhetetlen kincsekkel rendelkezik e téren is ez a vármegye, a balatonfüredi szénsavas források, a hévízi meleg- források predesztinálják ezeket a helyeket arra, hogy valóban világ- fürdőkké fejlődjenek. — Dt meg kell emlékeznem arról a fiatalságról is, amely ma, sokszor reményvesztetten, diplomával a kezében, várja az elhe-
