Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-03-07 / 55. szám

TŰNŐDÉS BZ EGYSÉGESPÍR1BBN Bizalmat szavaztunk a kormánynak? Jobb lett volna, ba a kormány szavazott volna bizalmat — nekünk... NEMZEDEK XVII» évfolyam, 55» szám inniÁD Á C. SZÁRAZ MARAD. ÉJJEL MÉG ERŐS FAGY, FŐLEG KELETEN ISMÉT —10 C. lUUJmV/lü. NYUGATON TOVÁBB FELHŐSÖDÉS. BUDAPESTEN MA TÍZKOR —4 C VAN Nemzetközi komplikációkkal fenyeget a görög helyzet Választási lázban az ország! igazán nem volt a nemzet ettől a képviselőháztóL, még kevésbbé a teg­napelőtt még mindenható egységes párttól. Közönnyel nézte a parla­ment személyeskedésbe és taktiká­zásokba fuló kisded játékait, lélek­ben elfordult a népet már alig kép­viselő népképviselettől és akinek még eszébe jutott néha odafülelni az országgyűlés kupolája alá, ahol a ragyogó csillárok adófillérekből pa­zarolt fényzuhatagában oly kevesen és oly unottan tén fér égték, mást nem vehetett észre, mint a keserű, a fájdalmas, a kiábrándító valóságot, hogy ez a törvényhozás túlélte ma­gát, életképtelenné bágyadt, nem képviseli forró, lüktető, gondolatok­tól duzzadó agyvelő módjára egy fájdalomtól, gondtól, kétségektől té­pett nemzet érzelmeit, akaratát, ke­servét. Maga a párt, az uralkodó, a földi mindenhatóságában sokszor oly fölfuvalkodott Párt alacsony frondőrködések kisszerű sakkhuzá- saiban pazarolta el az erejét, bele­fulladt nevetséges egyéni ügyek, túl­méretezett ambíciók, pozicióküzdel- niek, taktikai járőrvállalkozások csetepatéiba, önmagát tépte egy táv- latnélkül való parlamenti paródia- vakondokharcban. És ha most a kor­mány a nemzetre apellál, ha most a hatalom magát a nem­zetet akarja megkérdezni szán­dékai, céljai, akarata felől, nem lehet antipatikus az adófizető polgárok milliói előtt. Az adófizető polgár, minden rendű, rangú, min­den osztálybeli és minden sors osz­tályosa, vágyakat, keresüségeket, pa­naszokat, célokat hordoz magában némán, sokszor megfélemlítve és meg nem hallgatva. Ezek a milliók valóban elérkezettnek látják az időt, hogy a népképviseleti az ő akaratu­kat, az ő célkitűzéseiket fejezze ki. az ő keserveiknek, vágyaiknak, re­ményeiknek adjon hangot, nemcsak a szónokok fényesre pucolt körmon- dataiban, de a valóságban is. A sze­gén polgártömegek aligha kifogá­solják a képviselőház feloszlatását, jelentőségteljesen hallgatnak és keb­lükben hiába keressük a felháboro­dásnak azt a fenyegető feszülését, amelyre egyes mondátumok tegnapi tulajdonosai számítottak. A kormány a nemzetre apellál, a kormány a milliókat akarja megkérdezni. A millióik felelni is fognak a kérdésre. Azt várjuk azonban ettől az erélyes és férfias gesztusokra vállalkozó kor­mánytól, hogy Ígéretét tökéletesen be­váltja és valóban odaáll a nemzeteié, ítéletet és ujjmutiatást kérve, való­ban a nemzetet kérdezi meg, szabad nyilatkozást engedve a hamisítatlan nemzeti akaratnak. És azt, hogy ha ez az akarat, minden erőszaktól, gát­lástól, megfélemlítéstől, fizikai vagy lelki kényszertől szabadon megnyi­latkozhat, akkor a kormány úgy >s fog cselekedni, ahogy a nemzet aka­rata ezt elébe szabta és úgy fog cse­lekedni, ahogy azt az ezeréves alkot­mány parancsai szerint egy törté­nelmi nemzet mindenekföiött való érdeke megköveteli. Huszonnégy óra sem telt el a ma­gyar politika keddi sorsfordulója óta és máris elborította az egész országot a választási hadjárat izgalma. Teljesen váratlanul érte a vidéket is, a fővárost is a kópviselőház fel­oszlatása, de ennek ellenére vala­mennyi párt elkeseredett elszántság­gal vetette bele magát a meginduló küzdelembe. Az egész országot az érdekli ebben a pillanatban, mikor lesz az uj választás, ki hol lép fel, milyen feltételek és kilátás mellett veszik fel a har­cot a szövetséges, vagy szemben­álló pártok és mire lehet számí­tani a választási harc kimene- teleképem Az Uj Nemzedék ezekről a kérdé­Poditikai körükben természetesen a legkülönbözőbb hirek terjedtek el, de ezek között hitelesnek látszik az a kombináció, hogy a nyílt választás alapján összeülő uj parlament mindössze egy évig marad együtt. Ez alatt elvégzik a feliadatolkat, amelyeket Gömbös Gyula miniszter- elnök és kormánya a maguk re­formprogramjának megváló« itása érdekében szükségesnek tartanak. A gazdasági reformok mellett a titkos választójogot kívánják elsősorban törvénybe iktatni és, mint hírlik, az illetékes tényezők­nek az az elgondolások, hogy egy év múlva titkos választás alapján kérdezik meg az ország választó polgárságát, bizalommal van-e a kormány és politikája Iránt Az egy esztendős parlamenti mun­sekről a magyar sajtóban elsőként részletes és hiteles beszámolót közöl. A legszigorúbban tiszta választás... Az illetékes tényezők egybehang­zó»n kijelentették, hogy az uj vá­lasztást minden presszió alkalmazása nél­kül, a képviselőháziban régebben is követelt legteljesebb törvény- tisztelet jegyében kívánják le­folytatná A közigazgatási hatóságok generá­lis utasítást kapnak arra, hogy tar­tózkodjanak minden illetéktelen be­avatkozástól s feladatuk kizárólag a szabályok betartására és a rend fenntartására szorítkozzék. Az uj parlament tehát, ha betartják az ígéreteket és az •utasítást, tiszta választás alapján ül össze . , , ka keretében az ipar, a mezőgazda­ság s a középosztály legégétőbb pro­blémáit kívánják napirendre tűzni és az a kormány szándéka, hogy az .ujonan egybegyülő Házat rendkívül intenzív törvényalkotó munkával foglalkoztassa. 1936. tavaszán kerülne sor állítólag az újabb, • akkor már titkos válasz­tásra Mikor lehet a választás Az uj képviselőválasztás időpont­jának a kérdésében eltérő hírek ke­Mi történt Az éjszaka sem múlt el tétlenül: az ország valamennyi főispániái berendelték és Tahy László mi­niszterelnökségi államtitkár, Koz­ma Miklós belügyminiszter. rültek forgalomba. Március 27-ike és április 5 kö­zött tartanák meg eszerint a ' választást. A választási törvénynek, az 1925. évi XXVI. t-c.-nek 51. paragrafusa azonban minden kétséget kizáró mó- dón intézkedik azokról az időhatá­rokról, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Harminc napot ir elő a törvény, ennyi időnek kell eltelnie az új országgyűlést egybe­hívó kormányzói kéziratnak a hiva­talos lapban való megjelenése és a választás megtartása között. A vá­lasztás utolsó napja és az ország’ gyűlés megnyitása között legalább 16 napot kell betartani Ennélfogva a válasz* tás j legkorábban április 7-én lehet A fővárosi választást illetően mái el is határozták az illetékesek, hogy Budapesten április 7 és 17 között tartják meg a választást. Az ajánlás benyújtására 15 napot ir elő a törvény, a szavaza tszedő kül­döttségeket a választást megelőző 12-ik napon kell megalaki tarn. E pillanatban te* hát a választás végleges időpontja még bizonytalan és nem lehetetlen, hogy ez is hozzátartozik a választási haditaktika kimeríthetetlen fegyver* tárához. az éjjel? Pressly Elemér belügyi állam­titkár, valamint Sztranyavszky Sándor, Marton Bála részvételé­vel átadták a meglepett főfepánl karnak as aj yálaaxtánn vem**­Egy évig marad együtt a ház? \

Next

/
Oldalképek
Tartalom