Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-02-27 / 48. szám
nr _ XWM évfolyam 48. szánt. Äfi SO fillér 1985. február 27. Szerda. Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4. ■ Telefonszám 128 POLITIKAI NAPILAP .Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Felröppent a hir, hogy a kormány a választójogi javaslatot nem most, amiét azt határozottan Ígérte, hanem csak az ősszel terjeszti a képviselőim elé. Ha ez a hir megfelel a valóságnak, akkor a parlament ismét szenvedélyes harcoknak szinterévé válik. Az esetleges elodázás ugyanis azt a gyanút ébresztheti mindenkiben, hogy Gömbösnek nem komoly szándéka megcsinálni az olyan választójogi törvényt, amilyent az ország népe vár és, hogy a mostani nyílt választási rendszer alapján akarja magának és pártjának uralmát még öt évre biztosítani. Mi sem volna könnyebb neki, mint ezt megtenni. A politika szótárából előkap egy kifejezést, azzal indokol, pártja pedig szó nélkül elfogadja azt, amit „vezére“ cselekszik. Az országnak, úgyszólván minden falujában működik a NÉP szerve, rendeznek már pártbálokat, járnak már NÉP tánco kát, nincs tehát senki és semmi útjában. A pártszervek jól működnek, hiszen kinevezett és fogadalmat tett vezetők alatt állanak, a megyei legfőbb pártfőnökök pedig, — tudjuk — a főispánok. A kormányelnök népszerűsége napról-napra emelkedik, most már nem elszórtan, hanem tömegesen szállítják a diszpolgár- ságot és másféle bizalom-megnyilvánulásokat. A párt megtesz mindent a vezérért, attól tehát nem kell tartani, hogy követeli a választójogot. A dolgoknak ilyen állása valószinüsiti a felröppent hirt, amelyhez joggal fűződik mindenféle kombináció. De hát a terv még nem valóság. A látszat rém az. Állitható-e teljes bizonysággal, hogy, ahol néhány ember föltüzi az egységespártnak jelvényét, ott már mindenki, kivétel nélkül lekötelezett hive Gömbösnek? Föltételezhető-e az, hogy a pártba be iratkozottak a sok sok ígéret be nem váltása mellett is „hűséges“ tagjai a pártnak? Úgy tudjuk, hogy a kiábrándulás már mindenütt megkezdődött. Ha olvassuk a hirt, hogy újabb NÉP sejtek keletkeztek, ugyanakkor halljuk azt, hogy a korábban megalakultak, ha nem is hivatalosan, de tényleg bomladoznak. A bomlást pedig nagyszerűen elősegítik a mindenüvé befurakodó döm- ping lapok a kormánynak szüntelen dicsérgetésével. Mert a nép, ha olvassa ezeket a lapokat, bizony csak kérdezgeti, hogy hát miért is jár a sok dicséret a kormánynak ? Hogy gyűléseken, ahol rendszerint hivatalos egyének is jelenvannak, nincs kérdés, nincs méltatlan kodás, az érthető. Ezt a rendet azonban nem szabad készpénznek venni. Ez csak látszat, ami nem valóság. Ami csal. Azok a megbízhatóknak tartott csapatok tehát nem is annyira meg bízhatók. A hivatalos szóval ösz- szeparancsolt tömeg léleknélküh, vagy, ha van is benne lélek, az csak szabadulni akar a bilincsektől, amelyeket esetleg- egy kis jóindulatú felsí bb intelem rakott reá. Amikora kormány szükségét látja a szavazás titkosságának, elismeri, hogy választásoknál presszió dolgozik és a szabad véleménynyilvánítás igen sokszor kellemetlen következményekkel járhat. Ha ezt elismeri, miért nem veszi ki a párlszcrvezés eszközei közül is a pressziót, amelynek jelenlétét a főispánok elnöksége igazolja. Még akkor is, ha esetleg a főispánok hangsúlyozzák, hogy ők nem presszionálnak, épenséggel csak elvárják, hogy . . . A megszervezett NÉP mögött egy, sokkal nagyobb megszerve- zetlen párt van, amellyel Gömbös — úgy látszik — nem számol. Ennek a tömegnek épen szervezetlensége ad szervezettséget, mert ott mindenki bizalmatlan a kormány iránt. Talán mégis tudja ezt a kormány? És talán ezért akarja elodázni a javaslat benyújtását ? A belügymiuiszter olyan hidegmeleg kijelentést tett, hogy nem tud olyan rendelkezésről, amely szerint a választójogi törvénytervezet őszre marad. Ezt a kijelentést vártuk is! De csak akkor hisszük, ha az ügy tárgyalására sor kerül, ha a javaslat benyújtása megtörtént. Mellon adócsalásai. Washington, február 26. Mellon volt pénzügyminiszter adócsalási ügyének tárgyalásán a miniszter titkára kijelentette, hogy Mellon 1931 karácsonyán 68 millió dollár ajándékot adott két gyermekének, akiknek pénzkezelési képességeit igy akarta kipróbálni. Elmondotta, hogy Mellon pénzügyminisztersége alatt nem jelentette be minden jövedelmét. Mikor miniszter lett, üzleteit látszólag fivérére ruházta, valójában azonban maga vezette az ügyeket. Londoni követ korában is utasításokkal látta el üzleteit. Jubileumot A franciák aggódnak Simons berlini látogatása miatt. Páris, február 26. A külügyminisztériumban tovább folynak a dunai egyezmény terve ügyében a tárgyalások. Laval eloszlatta a kisanlant és a balkánszövetség aggályait a Habsburg kérdés tekintetében. A francia sajtóban bizalmatlanság nyilvánul meg az angol külügyminiszternek berlini és közép- európa; úti teve iránt. Aggódnak, hogy a keleti egyezmény ügyében Anglia engedményeket tesz Németországnak. Hir szerint Simoni Berlinen kívül Moszkvába és Warsóba is ellátogat. London, február 26. Az angol sajtó melegen foglalkozik az osztrák miniszterek londoni látogatásával. Megállapítják, hogy a látogatás célja kölcsönös tájékozódás voll. A tanácskozások szívélyes hangulatban folytak, A szovjet követ hivatalosan meghivta ax angol kü’ügyminisz- tert Moszkvába, Még nem történt döntés a látogatás időpontjáról. Bariin, február 26. A német sajtó örömmel ir Simons angol külügyminiszternek küszöbönálló látogatásáréi. Remélik, hogy a tanácskozások során sok vitás kérdés elintézést nyer. London, február 26. A lapok jelentése szerint Schuschnigg a londoni tárgyalások alkalmával szabad kezet kívánt Ausztriának a belpolitikai kérdésekben. Ezt úgy magyarázzák, hogy Ausztria a Habsburgok visszatérését belügy- nek tekinti. A város fölkéri Esterházy Pál herceget a Göcseji Hét kiállításában való részvételre. A Göcseji hét előkészítő munkálatai folyamatban vannak. Az egyes albizottságok saját munkakörükben élénk tevékenységet fejtenek ki a siker biztosítása érdekében. Több albizottságnak munkájáról már eddig is beszámoltunk. Most az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és erdészeti albizottság is megkezdi munkáját s ennek a bizottságnak tagjait a polgármester szerda délre hivla magához, hogy a teendőket megbeszéljék. Az albizottság ülésével kapcsolatosan a város vezetősége memorandumban fordul dr. Esterházy Pál herceghez, mint Göcsej legnagyobb birtokosához, aki minden hazafias és kulturális megmozdulást élénk figyelemmel kisér és támogat, hogy ágy az erdészeti, mint a mezőgazdasági kiállításon szíveskedjék résztveHni. A herceg birtokában olyan értékek vannak, üzemei olyan nagyszerű cikkek előállításával foglalkoznak, hogy azok valóban méltó aiszei lehetnek a kiállításnak. Kéri a város vezetősége a herceget, nyújtson támogatást a felálitandó göcseji házhoz, amely állandó érdekes látványossága lesz a vároznak. A göcseji ház tetőzetéhez szükséges faanyag adományozását kérik a hercegtől. Ismerve Esterházy Pál hercegnek a város és a Göcsejvidék iránt mindenkor tanúsított jóindulatát, bizonyosak lehetünk afelől, hogy a kérelmet teljesiti is. így azután megépülhet a göcseji ház, az erdészeti és mezőgazdasági kiállítás pedig olyan párját ritkitó anyaggal gazdagodik, amely egymagában is szerepelhet mint nagyszabású kiállítás. ül a „Színházi Élet* c. hetilap. A huszonötéves évfordulóhoz a lap túltengő, kétes illatú öndicsérete és a Lipótváros jellegzetes társadalmának „grafulációi“ mellett mi is gratulálunk ... de nem a pletykaorgánumnak, hanem annak a keresztény közönségnek, amely a hajdani 16 oldalas kis férclapból „színházi, irodalmi és művészeti“ sajtóterméket kreált, köny- nyelmüen odaadott pengőinek támogatásával! Világnézeti infe- rioritás és mély erkölcsi szakadékok választanak el minket etlől a laptól, amelyben a színházat néhány kóser „zseni,“ az irodalmat „lelki klinika,“ viccek és obskúrus pletykák, a művészetet pedig a meztelenség lúltengéie, meg külföldi fürdőhelyekre csábiló, jól megfizeted hirdetések reprezentálják. És mindezt mélyen leszállított példányenkinti áron, hogy a „szemlét“ minél többször odaadhasd leányod kezébe, kinek a nevével talán egyszer elbukot- tak és botrányhősök dzsungelsajtójában találkozhatunk ismét 1 Mert elindult az utón, ahova félrevezették . .. Egy röpke pillanatra mi is megálltunk a jubileumi határkőnél, amelyet most göröglüzek reflektorfényével és nagydob puffogtatásával ünnepel az üzleti kifutólány — a jampecmentalitás. És felélek nézünk a felcsapó, lelket perzselő lángokon át, keresztény testvérek, akik hetenkint elcsámcsogtok a higlevü pikantériákon. Bámuljuk ostoba maflaságtokat, amellyel 25 éven át bedőltetek a színes horogra tűzött kukacoknak és élvezettel lenyeltétek a férget. Ti csak örvendjetek a „leibzsur- nál“ születésnapjának, mi megyünk előre, mert nem érünk rá tovább ácsorogni a dézsa körül. De szeretettel és aggodalommal nézünk vissza rátok és várunk titeket is közénk. Talán egysztr mégis csak megjön az eszetek és oldalba rúgjátok a nyájas kisértőt, amely az orrotoknál fogva vezet titeket I
