Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-05 / 29. szám

XVIIr évfolyam 29. szám ára 10 fillér 1935. február 5. Kedd 7íii 4 fi-,:'.'*1' ............. % « l*‘ *% , Lásitó P^"üS “mak 54 Z.a\acsány wicius szerkesztőt Herboly Ferenc. Szer „ Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. „ ■. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi', negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint uMnaHMBnaaamm Legitimista gyűlések Vácott és Miskolcon. Budapest, február 4. A kettős ünnepben két gyűlést tartott a nemzeti legitimista néppárt. Szom­baton Vácott volt gyűlés nagy tömeg részvételével Griger Mik­lós utalt arra, hogy az ifjúságot egyesek befogják a politika sze­kerébe, pedig az ifjúság nehéz helyzetét, tragikus sorsát nem szabad politikailag kihasználni. Ha egyesek a szocialista vezére­ket a nyomor vámszedőinek ne­vezik, milyen nevet érdemelnek azok, akik az ifjúság nyomorát használják ki? Sigray Antal gróf a választó jogról szólt és hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem járul hozzá ahoz, hogy a nemzet szabad akaratát a választásokon bármiféle korrek- tivumokkal meghamisítsák. Igaz az, amit Apponyi mondott: er­kölcstelen lenne, ha nyílt válasz­tással még egyszer választanának Magyarországon. Foglalkozott az után Bethlen legutóbbi cikkével és ennek kapcsán örömét fejezte ki, hogy a kormány nem vállalt kötelezettségeket a nagykövetek tanácsával szemben, mert így a kisantanttal szemben a restaurá­ció magyar belügy maradt. A királyt csak az országgyűlés és az egész magyar nép akarata hívhatja vissza az országba A szabadkirályválasztás gyengéje, hogy a szabadkirályválasztóknak jelöltjük sincs, de ez egyu tál bi­zonyítéka a magyar nép józan­ságának és ősi hagyományaihoz való ragaszkodásának is. A gyűlés Ottó király élteté­sével fejeződött be. Vasárnap a legitimista néppárt Miskolcon tartott népes zászlóbontó gyűlést. Griger Miklós hangoztatta, hogy a demokrácia és a legitizmus testvérek, a királyság ellensége a diktatúrának és aki a király ha- zetéréséért küzd, az a népura­lomért is haicol. Pallavicini és Pethő Sándor mondottak ezután lelkes beszédeket. A gyűlést né­hány felbujtott fiatalember bűz- bombákkal és közbekiáltásokkal akarta megzavarni, de a rend­őrség hamarosan rendet terem/ett. A magyar kormány tárgyalni kivin a békés revízióról. A római és londoni tanácsko zások ulán előreláthatóan meg­beszélések indulnak meg a nagy­hatalmak és a közvetlenül érde­kelt államok között a dunavölgyi kérdések rendezéséről. Gömbös miniszterelnök vasárnap nyilatko­zott a várható tárgyalásokról. Az elkövetkező tárgyalásokon — mon­dotta — a magyar kormány elő fogja terjeszteni azokat a pana­szokat, amelyek mellett a maga részéről is kész az európai béke és konszolidáció nagy müvének létrehozásában közreműködni. Min­den esetben megbeszélés tárgyává kívánjuk tenni a területi revízió békés elintézésnek lehetőségét, hogy Európa nemzeteinek repre­zentánsai előtt szemtől szembe fel­tárjuk azt a tarthatatlan helyzetet, amelyet a határkérdések természet­ellenes é» illogikus rendezése Kö- zépeurópában okozoti. Kifejezésre fogjuk juttatni továbbá azokat a követeléseket, amelyek a kisebb­ségek helyzetének intézményes védelmére és a teljes egyenjogú­ság gyakorlati megvalósítására vonatkoznak. A magyar kormány még a tárgyalások megkezdése előtt érintkezést fog keresni egyik­másik érdekelt állammal. Nagy­vonalú megoldások elölt ál! Eu­rópa és az elkövetkezendő tár­gyalások során talán évtizedekre dől el a Kárpátok medencéjének, Dunavölgyének és ezzel együtt Magyarország sorsa. Londonban egységes fellépést határoztak el a légi táma­dások ellen. Németországot visszahívják a Népszövetségbe. — Anglia is biztosítja az osztrák függetlenséget. London, február 4. Az angol­francia tárgyalások vasárnap este befejeződtek, s azokról a követ­kező hivatalos jelentést adták ki: — Az angol és francia minisz­terek tanácskozásának célja a világbékének a bizalom szellemé­ben való előmozdítása és a fegy­verkezési verseny megszüntetése volt. Az angol államférfiak öröm­mel üdvözölték a francia-olasz egyezményt, amely hivatva van az európai béke létrehozására és az angol kormány is ama hatal­mak közé számítja magát, melyek hivatottak Ausztria függetlenségét biztosítani. Remélik, hogy a béke útját Németország segítségével lehet folytatni. Egyetértenek a francia és angol államférfiak ab­ban, hogy sem Németországnak, sem más országoknak, melyek­nek katonai erejét a békeszerző­dések határozzák meg, nincs jo­guk e szerződéseket egyoldalúan módosítani. Az a véleményük, hogy csak általános megegyezés biztosíthatja a békét. Ez a meg­egyezés, amely Németországra vonatkozóan a versaillesi béke- szerződés kalonai rendelkezéseit helyettesítené, a fegyverkezések korlátozására vonatkoznék. A meg­egyezés azt a célt is szolgálná, hogy Németország visszatérjen a Népszövetségbe. Az angol és francia kormányok felhívják Olasz­országot, Németországot és Bel­giumot, tárgyalják meg egy köl­csönös regionális egyezmény lét­rehozását, melyben a hatalmak köteleznék magukat, hogy légi erejükkel segítséget nyújtanak ama aláíró hatalomnak, mely légi tá­madás áldozata lenne. Az angol és francia kormányok a válaszok beérkezte után hajlandók újból tanácskozai. Az angol sajtó a tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentést megelé­gedéssel fogadta. A tárgyalások kapcsán azonban a Daily Mail annak a véleményének ad kifeje­zést, hogy Anglia nem állhat Csehország mellé, amely minden erejét a fegyverkezés növelésére fordítja, amely a kisebbségekkel rosszul bánik és ezzel vétkezik ama szerződés ellen, melynek létét köszönheti. Prága a német- ellenes izgatás középpontja, s ez a körülmény összeülközésbe fogja keverni Németországgal, a konti­nens legnagyobb hatalmával Anglia bízza C-ehországot sorsára, az ő jövője nem Anglia gondja. London, február 4. Simons angol külügyminiszter vasárnap éjszaka előadást tartott a rádió­ban a londoni megegyezésben szereplő kérdésekről. Hangsúlyozta a légi megegyezés fontosságát Ha köztudomású tenne — mon­dotta —, hogy a légi támadó el­len az államok légi haderejükkel közösen lépnének fel, akkor a légi támadási kísérletek meghiú­sulnának. Kiemelte, hogy Német­országot egyenragu félként kezelik. Párís, február 4. A lapok nagy része a londoni megegyezést a francia békepolitika győzelmének tekinti. Hangoztatják, hogy Flan- din és Laval semmit sem adtak fel a kisantant államokkal szem­ben vállalt kötelezettségeikből. A jobboldali sajtó hangoztatja, hogy Londonban a biztonság kérdésé­ben kielégítő eredményeket értek el. A diszeli közbirtokossági bá­nyaügyben már hónapok óta forr a község. Egyik gyűlés a másikat éri. Tóth József elnök mindenáron igyekszik megakadályozni, hogy a közgyűlés az ő viselt dolgaiban nyilatkozhassál A birtokosság összes tagjai ellene fordultak, de elnöki hatalmához makacsul ra­gaszkodott. Malomszobában, majd a hideg magtárban tartott köz­gyűlést. Testi épségét csendőrség­gel őriztette, majd föloszlaita a gyűlést, mint egy kormánybiztos. Végre két hatósági intézkedést váltottak ki az események. A csendőrség szombathelyi nyo­mozó osztaga jelent meg hétfőn Díszeiben. A zalaegerszegi kir. ügyészség súlyos gyanuokok alap­ján hütlenkezeiés bűntette miatt elrendelte Tóth József elnök ellen a bűnvádi eljárást. A birtokosság­nak mintegy hatvan nyolcvan tag ját hallgatták ki, lefoglalták az összes könyveket, iratokat, taka­rékpénztári betétkönyveket. Az a gyanú, hogy Tóth József elnök a közbirtokos­ság pénzéből a közgyűlés felhatalmazása nélkül elis­mert 2000P tartozást Botár Árpád lapszerkesztő javára amelyet ő per utján a bí­róság előtt követel. A csendőrség már is súlyos bizonyítékok birtokába jutott. A diszeli bányaügy. Az ügyészség intézkedéseivel egyidöben a vármegyei köz- igazgatási bizottság is gyorsan intézkedett. Nem engedi most már megakadályozni a közbirto- kossági közgyűlés pártatlan lefo­lyását. A közgyűlés elnökéül Surjánszky Kálmán vármegyei erdőfelügyelőt küldte ki, aki a a gyűlést a régi szokásos helyre, az iskolába tűzte ki február 14 re. Elvonta Tóth Józseftől azt a jogot, hegy a közbirtokosság ellen Bo­tár Árpád által Zalaegerszegen és dr. Csányi Pál által Tapolcán indított perekben ellenfélként jár­jon el. Az indokolás szerint Tóth József elnök a közbirto­kosság érdekei helyett va­lójában a saját érdekeit képviselte s ez a viselke* | dés összeférhetetlenség helyzetét teremtette meg. A bizottság a perek vitelével megbízta dr. Szalay Gyula várm. t. főügyészt s ezzel a megbízás­sal megszűnt az a helyzet is, hogy dr. Kecskeméthy Albert za­laegerszegi Ügyvéd, akinek Tóth József elnök a közgyűléssel 1200 pengőt akart megszavaztatni, nem képviselheti a diszeli közbirtokos­ságot a dr. Csányi Pál által in­dított perben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom