Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-29 / 24. szám

i 10 filler

(935. január 29. Kedd

XViil évfolyam 24. szám.

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőlég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak ? egy hónapra 2 pengf, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Eckhardt élesen támadta a a kormánypártot Miskolcon.

Miskolc, január 28. Milolay István vasárnapi beszámolóján Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére nagyobb beszédet mondott. Nagy harcok dúlnak — mondotta —, egyelőre még c?ak a kulisszák mögött és ezeknek kimenetelétől j függ, előre jut e a magyar nép a maga sorsának biztosítása tekintetében vagy még az eddiginél is sötétebb leromlása következik be a nemzeti politikának. Szólt ezután a genfi tárgyalásokról és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika eredményességét továbbra is az olasz barát ság biztosítja. A Duna völgyében el kel! jönnie a kompromisszu moknak, mert Magyarország so- harem engedi mások po inkáját egyoldalúan magára kényszerítem. Szükséges, hogy Magyarország megkapja a katonai egyenjogúságot, szükséges a kisebbségi jogok biztosítása olyan formában, hogy ezekben az ügyekben a Népszövetség helyett a hágai döntőbíróság döntsön. Revíziós követelésünket nem ejthetjük el, de nem akarjuk a revíziót a béke megzavarásával megvalósítani.

Eckhardt ezután azt fejtegette, hogy az elmúlt tizenöt esztendőt nem a népi erők felfokozására használták fel Magyarországon, hanem ellenkezőleg, az elmúlt tizenöt esztendő alatt olyan lerombolás, elnyomódott8ág következett be, amely súlyos aggodalmakat kell, hogy keltsen. A gazdasági szabadság helyett múlhatatlanul oda kell állítani a tervszerű gazdálkodás gondolatát. Az államhatalomnak lehetetlenné kell tennie, hogy a dolgozó milliók munkájának eredménye a kartelvezérek zsákjába jusson. A különböző híresztelésekkel szemben kijelenÁ múlt év tavaszán országos felháborodást keltett béréi Nagy Elek dr. balatonfüredi segédjegyzőnek „A magyar társadalom turanizálása“ cimü könyve. A könyv zavaros elgondolásokat tartalmaz a turanizmusról, egyúttal pedig a legvakmerőbb támadás a katolikus vallás és általában a kereszténység ellen. Kijelenti könyvében a szerző, hogy Krisztus nem Isten, sőt még félistennek sem ismeri el, hanem épen olyan ember, mint mi. Beavatkozik a házasság szentségébe, t ma, amikor épen a családvédelem a legfontosabb feladat, azt követeli, hogy a házassági feltette, hogy nem lesz miniszter, mert nem vállalja a felelősséget a gazdasági rendszer semmiféle részletéért. Csak akkor vállalhat felelősséget, ha teljes gazdasági és politikai rendszerváltozás után végre a dolgozó népréteg érdekeit biztosító kormányzat lesz. Ezután Eckhardt élesen támadta a kormánypártot, amely — mondott — puszta jelenlétével meg akadályozza állandóan a kormányzatot, hogy olyan reformokkal jöjjön a parlament elé, amelyek az új népi politika jegyében születnek meg. A jelenlegi többség túlélte magát. Tovább élt, mint ameddig a politikai észszerüség ezt megengedi. Eljött végre az idő, amikor kormánypárton és ellenzéken egyaránt szint kell vallani. Meg kell mondani, akar- nak-e tovább visszamenni a XtX. századba, vagy a XX. század gondolkodásának megfelelően rendet akarnak e teremteni az országban. Mi rák módjára visszafelé haladunk a múltba. Végül Eckhardt a diktatórikus törekvésekkel szállt szembe. Milotay István szintén támadta a kormánypártot és reformpolitikát sürgeted. Rakovszky Tibor ugyancsak a kormánypárt ellen beszélt.

Eckhardt Tibor éleshangu beszéde a kormánypárt köreiben nagy izgalmat keltett. A pártot már Eckhardt újévi támadása felizgatta, g akkor azt kívánták a miniszterelnöktől, hogy utasítsa vissza a támadást, ez azonban nem történt meg. Az újabb támadással a kormánypárt megerősítve látja azokat a híreket, hogy Eckhardt együtt dolgozik Gömbössel a jelenlegi kormánypárt ellen. Valószínű, hogy a miskolci beszédnek következ- í ményei lesznek.

bontásokat elő kell segiteni. Követeli, hogy a katolikus papokat vasvesszővel kell elővenni és kiszorítani a közéletből. Ilyen vakmerő állításokat és badarságokat még tömegével tartalmaz a könyv. A katolikus szervezetek egymásután Ítélték el a vakmerő segédjegyzőt, de megtagadta őt a tura- nizmus hivatalos szerve, a Turáni Társaság is.

Zala megyében, amely legközelebbről érdekelt az ügyben, szintén erős viszhangot keltett a támadás. Előbb a keszthelyi Credo tiltakozott a vallásgyalázás ellen, majd pedig a májusi megyegyü- lésen Pehm József apátplébánog

telte szóvá az ügyet. Tiltakozott az ellen, hogy a 92 százalékban katolikus Zala vármegyében ilyen inzultus érje a katolikusokat katolikus pénzből fizetett ember részéről és megengedhetetlennek mondotta, hogy itt nyilvánosan tagadják Krisztus istenségét. Kérte a legszigorúbb eljárás megindítását a segédjegyző ellen. Bédy Zoltán alispán válaszában kijelentette, hogy erélyes eljárást folytat le a segédjegyző ellen.

A durva támadásnak további következményei is lettek, mert, a budapesti kir. ügyészség a könyv egyes kitételei miatt vallásellenes izgatás cimén vádat emelt béréi Nagy Elek dr. ellen. A bűnügyet most tárgyalta a budapesti kir. törvényszék Méhes tanácsa.

A kihallgatás során Nagy Elek azonnal védekezett, hogy nem akart a katolikus vallás ellen gyűlöletre izgatni, müve tudományos és irodalmi vitairat, amely tárgyilagos, komoly formában foglalkozik az egyházi kérdésekkel.

— Ön, mint protestáns ember, legjobban tenné, ha nem avatkoznék bele más hitfelckezet hitelveibe — jegyezte meg Méhes elnök a

Ismertettük a kézmüiparosok és kereskedők országos szövetségének a polgármesterhez intézett levelét, amelyben bejelentik, hogy az új vásári rend miatt országos bojkott készül a zalaegerszegi iparosok és kereskedők ellen; egyben pedig kérik, hogy legalább 6 vásáron árusíthassanak vidéki vásározók.

A polgármesternek a tevéire adott nyilatkozatát szintén közöltük. Iparosainknak és kereskedőinknek nem kell a bojkottól tartaniok, az új renden változtatás nem lesz.

Értesüléseink szerint a fönt- emlitett szövetségnek „piaci és vásári iparkereskedők szakosztálya“ a zalaegerszegi vásárok új rendje ellen kedden este fél 7 órakor Budapesten tiltakozó nagygyűlést tart. Az erről szóló hírek azonban arra mulatnak, hogy nagyon sokan tévesen értelmezik a dolgot, amikor azt mondják, hegy „a vásári árusoknak a falu szükségletének kielégítésében évszázadok óta fontos hivatása van,“ — mert Zalaegerszeg épenséggel nem akarja korlátozni a vásározóknak azt a jogát, hogy a falusi vásárokon megjelenjenek. Olyan helyeken ugyanis, ahol a helyi kereskedelem és ipar nem képes a szükségleteket kielégíteni, szűk- «ég van a mai értelemben vett országos vásárokra. Ott azonban, ahol helyben minden szükséglet kielégíthető, teljesen fölöslegesek

vallomásra.

Ezután ismertették a könyv több részletét, majd dr. Keszler Ede ügyészségi alelnök kiterjesztette vádját és istenkáromlás miatt is vádat emelt Nagy Elek dr. ellen és vádbeszédében súlyos büntetést kért.

A törvényszék végül is bűnösnek mondotta ki dr. Nagy Eleket hitfelekezeí elleni izgatás és isten- káromlás vétségében s ezért egyhónapi fogházra ítélte. Az Ítélet indokolása szerint dr. Nagy Elek könyve alkalmas arra, hogy a katolikus Egyház, illetve vallás elleni gyűlöletre izgasson s egy- egy kitétele kimeríti az istenkáromlás vétségének kritériumát is.

A törvényszék nem vette enyhítő körülménynek a községi segédjegyző büntetlen előéletét, mert — az indokolás szerint — mint közhivatalok fokozottabban köteles tisztelni a (örvényeket, de súlyosbító körülményként mérlegelte, hogy jogász létére követte el a bűncselekményt, pedig tudnia kellett, hogy az milyen következményekkel járhat. Az Ítélet eilen úgy az ügyész, mint a vádlott feiebbezett.

azok. A falu rászorul a városra, tehát Zalaegerszegre is, nem tételezhető föl azért egyetlen faluról sem az, hogy, mivel Zalaegerszeg saját iparosai és kereskedői érdekeinek védelmében nem ad árusítási engedélyt idegeneknek, — bojkottálja az egerszegi iparosokat és kereskedőket. Minden falunak van valami kis különleges érdeke, amint a másik ellen védenie kell, megértik tehát Zalaegerszeg elhatározásását. És az a falu, amelyik várja az árusokat, mindenesetre értékeli annyira az egerszegieket, mit a többit és nem hajlandó az egerszegieknek kellemetlenkedni, mert hiszen a falut mi nem bántottuk és nem is akarjuk bántani. Helytelen dolog tehát itt a falut belekeverni a vásározóknak Zalaegerszeggel folytatott vitájába.

Az új vásári rendünket — mint tudjuk — az országnak sok városa és nagyobb nagyközsége is annyira megfelelőnek találja, hogy hajlandók azt maguk is bevezetni. Miért ? Hogy nagy terhekkel küzdő iparosaikon és kereskedőiken valamiképen segítsenek. Az ő saját polgáraiknak érdeke pedig mégis csak inkább érdekli őket, mint az idegeneké, hiszen tudni kell, hogy a városok közterheinek javarésze az iparosok és kereskedők vállaira nehezedik. A gazdasági válság pedig aránylag sokkal több városi iparost és kereskedőt tesz tönkre- mint piaci %«* - •

Egyhónapi fogházra ítélték a katolikus vallás ellen izgató és istenkáromló balatonfüredi segéd jegyzőt.

A turanizáló jegyző a bíróság előtt.

Találkozó nagygyűlést tartanak a vásári kereskedők a Zalaegerszeg űj vásári rendje ellen.