Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-01 / 1. szám

Ara 10 fillér 1335. január I. Kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szécfienyi-tér 4. [ ■ - Telefonszátn 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi*, negyec- évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Boldog uj évet . . . Az idő, mint a tenger zúgása árad, hömpölyög s elmerül az örökkévalóság óceánjában. — Évei napjai, mint az árnyék, mint a felszálló pára tűnnek el. Mi, akiket az idő örök áradá­sának sodrába állított be az Ur keze, megdöbbenéssel szemléljük gyors elmúlását. Jó azért, ha mi is bevalljuk a szent íróval: Gon­dolkodom a régi napokról s az örök esztendők vannak elmétT- ben. Mert ez a gondolkodás arra késztet minket is, hogy számba- vegyük az elmúlt éveket, — mint­ahogyan ugyanez a szent, iró mon­dotta : Recogitabo omnes annos in amaritudine animae meae! Átgondolom minden évemet lel­kem keserűségében 1 Vájjon mi okozott keserűséget neki? —Ta­lált üres napokat, mikről semmi jót sem jegyeztetek fel ? Mint ahogyan keserűen panaszkodott a római imperaíor, mert talált egy napot az elmúltak között, midőn semmi jót sem tett 1 Méltán panaszkodott ez a po­gány, mert az életnek tartalmat s múlandóságot álló értéket csak a kötelességteljesités és a jócsele­kedetek adnak ! Érre kaptuk az életet, lelki tehetségeinket a az időt 1 Ha az időt nem erre hasz­náltuk fel, akkor nem tudjuk miért éltünk ! Akkor az elröppent idő mindent magával vitt s mi üres kézzel maradtunk az idő sodrában, mely, mint könnyű pely­he!, sodor magával. Ha valamikor, úgy most szil­veszter estéjén s az új év küszö­bén kívánatos, hogy megszívlel­jük az apostol szavait: „redimite tempus“ váltsátok meg az időt! Használjátok arra, amire az Ur adta. Csak úgy könnyitünk ma­gunkon s menthetjük meg ma­gunkat attól, hogy a nagy szám­adás napján ne keserűséggel kell­jen visszagondolni az elmuit s soha többé vissza nem térő na­pokra ! Sokkal több okunk van tehát' az évfordulás sorsdöntő napjai­ban az elmélyedésre s a komoly magába6zállásra, mint a könnyü- vérü mulatozásra. Az apostol magyarázza intelmét, hogy miért váltsuk meg az időt, mert: „nap­jaink gonoszak“. Ha már az apos­tolnak is oka volt korának nap­jait gonosznak nevezni, mit mond­junk mi, trianoni magyarok, akik csak az imént szabadultunk ki a genfi farkasveremből, melybe el­lenségeink végleg betemetni akar­tak minket?! Mit szóljunk mi, akik fölött az egész világ készül összeomlani ? Van-e nekünk okunk heje-hujázni s a józan­ság mértékét túlhaladó mulatozá­sok között búcsúzni az ó évtől s köszönteni az újat! ? Lehet, talán lesznek, akik sö­téten látóknak mondanak min­ket s mondogatják is magukban: nehéz zene ez a mi, könnyű ze­néhez, andalító melódiákhoz szo­kott hallásunknak ! Akiknek a maferiáiisia világnézet prófétái egyre csak azt énekelték fülbe­mászó szimfóniákkal: Jöjjetek, koszoruzzuk meg magunkat' ró­zsákkal, mig el nem hervadunk" ! Úgy van ! A rózsák elhervad­nak, de megmaradnak töviseik, amelyek élestn szúrnak s nem ritkán sebet is ejtenek az óvatla­nokon, akik érveiknek bedőlnek s ezt a komoly évfordulót szer­telen mulatozásokra és ej-haj so­ha se halunk meg „kirúgásokra“ használják ki. Akik igy gondolkodnak az év utolsó és az új év első napjáról, azokat emlékeztetem, hogy az új év egyszersmind kiskarácsony is. Amikor még visszhangzanak a karácsony énekei, armkor könny­cseppjeivel első vércseppjei hullot­tak a kis Jézusnak, amikor alá­vetette magát a törvény kemény parancsolatának, hogy vérét hul­latva is megtanít minket az isteni és emberi törvények előtti meg­hódolásra ! Lelkünk megfegyelmezésére kell nekünk is gondolnunk. Csak fe­gyelmezett lélek épít s alakíthatja ki azt a szebb jövőt, melyet az új évtől várunk. Ezt az új évet szentelte meg a kiskarácsonyi Jézuska első könnycseppjeinek, első vércseppjeinek kíontásával. Becsüljük meg e könny- és vércseppeket, mert ezekkel akarja megszentelni az újév küszöbét az az isteni gyermek ! Ezekben a könnyes vércseppekben, mint nap­sugár a harmatcseppekben, rejtő­zik a jobb jövendő, a boldogabb új év záloga! — Ebben remény­kedve kívánjunk magunknak s mindenkinek boldog új évet I Németh János. Páris, december 31. A francia- olasz tárgyalások előkészítését tegnap is folytatták. Laval kül­ügyminiszter egész nap hivatalá­ban tartózkodott és többször be­szélt telefonon a római francia követtel. Tegnap este a hangulat a külügyminisztériumban kevésbé volt bizakodó s úgy látszik, hogy nehézségek merültek fel. A sajtó egy része higgadtan viselkedik a tárgyalások megítélésében, másik része azonban különféle találga­tásokba bocsátkozik. A Petit Pá­risién szerint Olaszország tovább' ra is ragaszkodik ahoz, hogy az Ausztria függetlenségéi biztositó szerződést csak Jugoszlávia és Csehország Írják alá, mert el akarja kerülni, hogy a kisantant államszövetségként lépjen fel. Olasz felfogás szerint ezen nem bukik meg a kisanlanttal és a Jugoszláviával való megegyezés m (M infc fir i-Ti ügye. Kérdés azonban, hogy Franciaországnak is ez-e a felfo­gása. Jól értesült körök szerint a francia ellenjavaslatban nincs szó arról, hogy Románia is aláírja az osztrák garanciaszerződést. Az egyéb kérdéseket Rómában ked­vezően Ítélik meg. Elterjedt hirek szerint Laval utazására csak ja­nuár közepén kerülhet sor. Egyes lapok szerint a tárgya­lások nem haladnak kielégítően. Mussolini válasza még nem ér­kezett meg a francia elienjavas- latra. Lávái tanulmányozza a ró­mai francia követ jelentését és egyelőre hallgatásba burkolózik. London, december 31. A Daily Telegraph jelentése szerint Fran­ciaországnak sikerült meggyőznie a kisantantot, hogy barátkozása Olaszországgal nem sérti a kis­antant államok érdekeit. Autós bankrablás a fővárosban két halottal. A pénztáros és egyik rabló meghalt Budapest, december 31. Ma a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság-téri fiókja ellen vakmerő rablótámadás történt. Gépkocsin három fegyveres ban­dita érkezett a bank elé és beha­toltak a helyiségbe, ahol le akar­ták fegyverezni a tisztviselőket, hogy a pénztárt kirabolhassák. A támadás közben a banditák a pénztárost lelőtték, aki azonnal meghalt. Ekkor a tisztviselők rá­lőttek a rablókra, akik közül egy szintén meghalt. A másik két tá­madó ekkor elmenekült, de sem­mitsem vihettek magukkal. Teg­nap este este az Andrássy utón elloptak egy autót, s azt hiszik, hogy ez az autó szerepelt a bank­rablásnál. Budapest, december 31. Meg­állapították* hogy a bankrablók közül senki sem halt meg. Akit a bank épülete előtt holtan talál­tak, az Benyák József, küldönc, aki pénzt vitt a bankba. Hogy ki sebesitette meg nem tudják. A halálra sebesitett bankpénztá­ros,-Jóljár Géza akkor is pénz­táros volt a bankban, amikor 1931-ben Ondi József- kísérelte meg a bankrablást. Ondit akkor statáriális utón halálra Ítélték és föl is akasztották. A pénztáros fejlövést kapott. A rablás ugyan­abban a szobában történt, mint 1931-ben, Megsebesültek: Klemm József bankaltiszt ballábán, Wirth Ferenc tisztviselő a combján, Róth Vilmos tisztviselő a hátge­rincén sebesült meg. A kórház­ban ápolják őket. A rablás 10 óra után történt. Hogy pénzt vittek-e el és mennyit, azt még nem tudják. Antal Géza meghalt Antal Géza dr., a dunántúli ref. egyházkerület püspöke, ma éjjel 69 éves korában Pápán meghalt. Temetése január 2 án lesz Pápán. Antal Géza kerületébe tartoz­tak a zalai református gyüleke­zetek, köztük a zalaegerszegi, s ezekre is súlyos csapás Antal Géza halála, mert az el­hunyt mindig megértéssel karolta fel a zalai gyülekezetek ügyeit. Antal Gézának szoros kapcso- csolatai voltak hollandi körökkel és a háború után ezeknek a kap­csolatoknak felhasználásával nagy érdemeket szerzett abban a te­kintetben, hogy sokszáz magyar gyermeket sikerült hollandi ne­velőszülőknél elhelyezni. Antal Géza 1910-től az össze­omlásig tagja volt az országgyű­lés képviselőházának, 1926 óta pedig — mint Veszprém vármegye kiküldöttje — felsőházi tag volt. Az amerikai kommunis­ták el akarják hurcolni az einSkSt. Washington, december 31. A kommunista szervezetek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy általá­nos sztrájkot szítanak, polgárhá­borút kezdenek, s elhurcolják az elnököt és minisztereit. Az össze­esküvésben a szovjet keze van benne. Zinovjevetés Kamenevet önökre száműzték. Moszkva, december 31. Stalin vörös vezér Zinovjevet és Kame­nevet életfogytig Szibériába szám­űzte. A száműzetés helyén a hő­mérséklet soha sem emelkedik .a fagypont fölé, tehát a száműzetés lassú halált jelent. Agyonvertek a ma­gyarok három ofiáht. Torda, december 31. Haraszto- son a magyar kulturházban 3 oláh meg akarta zavarni a ma­gyar estélyt és megtámadta a je­lenlevőket. A magyarok a 3 oláht agyonverték. Az oláh csendőrök ezért 80 magyart letartóztattak. a Még mindig bizonytalan a francia-olasz tárgyalások kimenetele

Next

/
Oldalképek
Tartalom