Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-17 / 186. szám

XVII. évfolyam 186. szám Mr» 10 fillér <934. augusztus 17. Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ 1 aa= Telefenszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban« Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Meddig tűri még Európa hogy a magyar királyság megszállt területének ezidőszerinti urai a legvadabb néger törzseket is megszégyenítő kegyetlenséggel bánjanak a hatalmuk alá került magyarokkal ? Mert kegyetlenül kinozzák, gyötrik testvéreinket az oláhok, a csehek és a szerbek. Képzelhető-e nagyobbfoku kegyet­lenség, mint családos embereket egyik napról a másikra kenyerük­től megfosztani, hajléktalanná, hontalanná tenni ? Most legújab­ban az oláhoknak az a nemes tette foglalkoztatja a közvéle­ményt, amellyel a bocskorosok egyszerre 174 városi tisztviselőt bocsátottak e! Nagyváradon csak azért, mert magyarok. Aki közü­lük nem akar éhenhalni, — mondja az oláh — menjen Ma­gyarországba ! Ezzel elintézte a kérdést és elintézte természete­sen a genfi sóhivaíal is, mely a Népszövetségnek mondatik. Ha például Oíáhországban is nagy túltermelés mutatkoznék a dip­lomások képzése terén, akkor még talán adhatnának magyará­zatot ennek a „bölcs“ intézkedés­nek — Genfben ; de ez az álla­pot ismeretlen — legalább is eddig még — Oláhországban. Közönséges kegyetlenkedés tehát, amit a magyarokkal szemben el­követnek. Képzett, intelligens tö­megek nincsenek az oláhoknál, mint ahogy a szerbeknél és a cseheknél sincsenek, akik oda- állithatók volnának az elbocsá­tott magyarok helyére. No, de ez ott nem baj. Amikor 1919. feb­ruárjában a csehek úgyszólván egy nap alatt elbocsátották az összes magyar posíatisztviselőket másnapra már minden elbocsá­tottnak helyén ott voltak a szol­gákból leit tisztviselők. Lassúbb tempóban ugyan, de minden köz­igazgatási ágazatban ezt a diva­tot vezették be. Azért kellett min­den egyes hivatalban háromszor- négyszer annyi ember, mint amennyire szükség lett volna, ha hozzáértőket állítanak a munka­asztal mellé. Egyik felsőmagyar- országi nagy város postaigazga- íója az altiszti állásból került egyenesen az élre és még ma is ő a kerületi poslaigazgató. A ki­dobált magyar tanítók helyét pó- tólták pedellusokkal, verklisekkel, a tanítónők helyett varrólányokat, cukrászkisasszonyokat alkalmaz­tak, akiket a forma kedvéért négy heti kurzusra rendeltek s annak lehallgatása után megkapták az oklevelet. Néhány vezetőembert meghagytak ugyan, de azok csak addig élvezhették a kegyet, amig mellettük ki nem idomítottak egyet-egyet, akik azután át is vették hamarosan a vezetést. Az oláhoknál még most is folyamat­ban van ez a „kicserélés“. Azon­ban ma, 16 évvel a rablás után sincs még elegendő számú kép­zett emberük, mert amint a kine vezések után kiderült, szabó­kat, kovácsokat és az egyik fut­ballcsapatnak minden egyes tag­ját kinevezték a városhoz jobb fizetéssel, mint amennyit a szak­emberek kaptak. Az új tisztvise­lők azonban párórás kísérlet után — majdnem kivétel nélkül — bevallották, .hogy képtelenek azo­kat a feladatokat teljesíteni, ame­lyekre szerződtették őket. Hogy ilyen körülmények között milliós sikkasztások és más hasonló „ap róbb“ szabálytalanságok tömegé­vel jelentkeznek, az könnyen ért­hető. De azért a francia külügy­Nagyboldogasszony ünnepén ismét ksgyeletes Károly király emlékünnep volt Tihanyban, ahova az ország minden részéből nagyon sokan látogattak *1 a jogfolytonosság hívei közül. Ottó királyt és Zita királynét Hunyadi József gróf, a kormányt Gyömö- rey György főispán képviselte. Az ünnepség Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök ünnepi szentmiséjével kesdődötf, majd a a közönség a Kálváriához vonult, ahol először Weber Pá! veszprémi kanonok mondott szentbeszédet, melyben kiemelte Károly király kötelességieljesitéséí és történelmi hivatásának átérzásét. Gratz Gusz­táv mondott ezután beszédet. Fel­Berlin, augusztus 16. Hinden- burg ezredes átadta Papennek az elhunyt Hindenburg elnök po­litikai végrendeletét, amelyet teg­nap nyilvánosságra hoztak. Az elhunyt államfő politikai végren­deletében a császárság mellett foglai állást. Majd örömének ad kifejezést, hogy élete alkonyán megérhette annak a mozgalom­nak megerősödését, amely Hitler A vármegyei mezőgazdasági bizottság intéző bizottsága ma délelőtt a vármegyeháza kistermé­ben Thassy Kristól dr. elnök vetése mellett ülést tartott. Az miniszter szívesen parolárik, ölel­kezik ezekkel, meg barátaikkal, a szerbekkel, akik tudvalévőén — hálából — trónszékbe ültették magas pártfogójukat. Ez tetszik a Népszövetség vezetőinek. Minket megfosztották a megélhetésnek lehetőségeitől, de hála Istennek : — mégis élünk, csak képzett if- jainkat nem vagyunk képesek el­helyezni. A ránk szabadított tör­zsek pedig hozzá nem értőkkel próbálkoznak jól közigazgaíni! Ez igy van rendjén a Népszövet­ség szerint és a Népszövetségnek nagyobb dicsőségére. És Európa mindezt tűri . . . idézte azt az órát, amikor Károly király előtt felvetette a írónról való 1 mondás gondolatát. A ki­rály igy feleit: „Ahogy az apa nem mondhat le apaságáról, a király sem a királyságáról.“ Zichy Aladár gróf helyezett el ezután koszorút a Golgotára megható szavak kíséretében. Végül. Roít püspök imát mondott, majd a közönség a Himnuszt énekelte. Az ünnepség világi része alatt az égj begyültek lelkesen tüntet­tek Öltő király hazatérése mel­lett. Az ünnepség végén ezerfő- nys zarándokcsapat érkezett Gri- ger Miklós országgyűlési képvi­selő vezetésével. A zarándokok részben távoli vidékekről jöttek, és az ő vezetése mellett döntő lépést tett a német belső egység felé. A végrendelet ez év máju­sában kelt. A külföldi sajtó élénken foglal­kozik Hindenburg politikai vég­rendeletével. A "londoni Times szerint a végrendelet közvetve Hitlerre ruházza a hatalmat és ez a i9 i népszavazásra nagy ha­tással lesz. elnök előterjesztései során megem­lékezett mindazokról a kérdések­ről, amelyek ma a legközelebbről érdeklik a gazdaközönséget. Be­jelentette, hogy a kormány vető­mag kiosztását engedélyezte vár­megyénkben is és ismertette a vetőmagkölcsön föltételeit. Szólt azután a kölcsön-íenyészállatok kérdéséről, amelynek megoldása érdekében rendelet készül. A jelentések tudomásulvétele után Bosnyák Andor indítványt terjesztett elő a gazdaadósságok rendezése tárgyában, továbbá az iránt, hogy adómérséklés nem csak egyénenként, de községen­ként is legyen kérelmezhető. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági (arató) munkások a gyenge termés miatt nem tud­ták megkeresni azt, ami egész évi ellátásukra szükséges volna, azért tehát lépéseket kel! tenni ennek a munkás, hazafias osz­tálynak megsegítése érdekében. Thassy Kristóf dr. elnök itt megjegyezte, hogy ezt a kérdést több más fontos kérdéssel együtt figyelmébe ajánlotta a miniszteri kiküldöttnek s foglalkozik a kér­déssel maga a vármegye is. Bosnyák Andor javasolta még azt is, hogy a mezőgazdasági munkások megsegítése érdekében lépjenek érintkezésbe a megyei inségbizottsággal. Szabó Károly munkaalkalmak megteremtését s ezek között a Zaiaszabályozást is sürgeti, amely nemcsak munkaalkalmu! szolgál, de fontos az állatállomány meg­védése céljából is. Hiába hoza­tunk tenyészállatokat, ha az ár­víz megrontja, tönkreteszi a takar­mányt. Szólott arról is, hogy azok­nak a kisgazdáknak, akik gaboná­jukat most eladni kényszerülnek, de a tavasszal esetleg jóval drá­gábban kénytelenek vásárolni, az árkülönbözetet valamiféle ked­vezmény, például adómérséklés formájában meg kellene téríteni az államnak. Ezután a tejértékesitést hozta szóba Szabó Károly. A kérdés hosszabb vitát váltott ki. Fölpa­naszolták a tejértékesités terén uralkodó visszásságokat. Kristály Aladár dr. gazda­sági felügyelő úgy a termelők, mint a fogyasztók érdekében cél­ravezetőnek találja és ajánlja is a szövetkezeti alapon történendő megoldást. Nem keli sok tejcsar­nok, de szükséges jól megalapo­zott szövetkezetek létesítése. Thassy elnök szintén a szö­vetkezetek mellett szólt, de lépé­seket kel! tenni a szövetkezet ala­pítási költségek csökkentése cél­jából. Összegezte ezután az in­dítványokat, amelyeket az érte­kezlet egyhangúan elfogadott s azokat illetékes helyre terjesztik. NagysxsbáBu volt a tihanyi Károly király emlékünnep Gpíger Miklós ezes^tasgu xapándokcsapaiot vezeteti* Hindenburg politikai végrende­letében m császárságot kívánja vissza. Fontos gazdasági kérdéseket tárgyaltak a vármegyei mező- gazdasági bizottság intéző bizottságának ülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom