Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-11 / 205. szám

XKI1' évfolyam 2G5. tui» ÄP® £9 fUtóp 1934. ozeptembep II. Kedd. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ­...—Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A Icisgyülés előkészítette a keddi megyegyiilés tárgyait. A törvényhatósági kisgyülés Gyömörey György főispán elnök­lete mellett ma délelőtt tartotta havi rendes ülését. A kisgyülés előbb a keddi közgyűlés tárgyait készítette elő. Ezeknek során javasolj a köz­gyűlésnek egy örökös törv. hat. biz. 2 tag választását, továbbá, hogy a kormányzó Budapestre való bevonulásának 15 éves ju­bileumán a vármegye 50 tagú küldöttséggel vegyen részt és kérje föl a Muraközi Szövetséget, hogy csatlakozzék a vármegye küldöttségéhez. A belügyminiszter­nek a díjtalan orvosgyakornokok alkalmazása tárgyában kibocsátott rendelete értelmében azt java­solja a kisgyülés, hogy két díj­talan orvosgyakornokot alkalmaz­zon olyan javadalmazással, ami­lyent a díjtalan közigazgatási gyakornokok élveznek. A belügy­miniszternek a törvényes korhatárt elért tisztviselők szabályszerű el­bánás alá vonása tárgyában ki­adott rendeletét tudomásul venni javasolja. Barlhou francia külügy­miniszter igazságtalan és sértő kifejezései ellen Zemplén megye átirata és Pehm József apátplé­bános indítványa alapján java­solja a kisgyülés a tiltakozást. Itt Pehm József megjegyezte, hogy Barthou részéről íörténelem- hamisitás történt, a wilsoni elvet figyelmen kívül hagyták és végül Barthou kijelentései nyomán az oláhok újabb és fokozottabb mértékű magyarüldözést követnek el. Mindezekről a közgyűlésen emlékezik meg részletesen. A m. kir. Ferenc József tudományegye­tem átirata alapján a „Corpus Juris Hungarici“ első nyomtatott példányaj350 éves évfordulójának a közgyűlés jegyzőkönyvében való megörökítését javasolja a kisgyü­lés. Több törvényhatóság átiratá­nak tudomásulvétele után, (az átiratokat már ismertettük) áttért a kisgyülés a vármegye háztartási és más alapjainak tárgyalására. A háztartási szükséglet 421.679, fedezet 32.775, hiány 385.444 P. Nyugdíjalap szükséglete 600.069, fedezet 45 500, hiány 554.569 P. Adóalap megyei városoknál 884.765, nagy- és kisközségeknél 2.433.994 P. Háztartási alap pótadó %-a községek és városok részéről 11 ‘7°/o; nyugdíj %-a városoknál 2-5, nagy- és kisközségeknél 19‘4%, összesen 33‘6%. A kereskedelmi miniszter ren­delete szerint a Zalaegerszeg— Keszthely között legrövidebb út tervezési munkálataival felmerülő költségek fedezésének megálla- pitása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A kisgyülés erre vonat­kozó korábbi határozafát javaslat formájában terjeszti a közgyűlés elé, hasonlókép javasolja a dob- ronhogy—szilvágy—cuppi tvh. út átépítésével fölmerülő költségek fedezetének kijelölését is. Zala­egerszegnek azt a határozatát, hogy a vármegye által építendő központi gaiázs részére telket enged át, a miniszter leirata ér­telmében függőben tartják, Zala­egerszegnek azt a kérelmét, hogy a területén beszedett ebadó jö­vedelmét a megye engedje át, elutasítani javasolja. Nem java­solja a kisgyülés a Szentimrefalva község határához tartozó terület­részeknek Veszprémpinkóchoz való csatolását. Gellénházának templomépitésre és a Revíziós Ligának 500—500 pengő meg­szavazását javasolják. A jegyző­egyesületnek az a javaslaták, hogy az el nem adható gyümölcs kisüstön szesznek feldolgozható legyen, párfolóan terjesztik a közgyűlés elé, valamint a Gráz felől Zalaegerszegen keresztül Hévíz—Keszthelyre vezető autó­út kiépítése tárgyában előterjesz­tett indítványát is. Kisebb vita volt a 30 ezer pengős tenyész­állat kölcsönből folyósított összeg visszafizetésének biztosítása kö­rül. A visszafizetés nem az állat­egészségügyi ebadóból, hanem az állattenyésztési alapból történik, de utasítják az alispánt, hogy lépjen érintkezésbe az OKH-val újabb biztosítás fölajánlása ér­dekében. A kisgyülés tulajdon­képeni tárgyai nagyobbára községi ügyek voltak, amelyekben az előadók javaslatai nyomán határoztak. Lipics József hittanhallgatónak, aki hadiárva, 200 pengő segélyt szavaznak meg. A vitézi rend Örkényi gaz­daképző iskolájánál tett várme­gyei alapítványra az alispán jelöl ki egyént a birtok- és családi viszonyok figyelembevételével. Jóváhagyták a rédicsi körjegyző­séghez tartozó községeknek hatá­rozatát, hogy a rédicsi róm. kát. egyházközséget 3000 pengővel segélyezik. Résznek a róm. kát. plébániaiak építéséhez 1000 pengővel járult. Tudomásuívették, Lendvajakabfát pedig utasítják, hogy e célra 100 pengőt ajánljon meg. Tüskeszent- péter 150, Csáford 300 pengő hitoktatói dijat törölt költségveté­séből. A községeket új határozat­hozatalra utasítják, úgyszintén Lasztonyáí is a templomépitéshez bizonyos összeg fölajánlására. Tóíszerdahely 2000 pengőt sza­vazott meg iskolájának templomi célokra való átalakítására. A ha­tározat jóváhagyást nyert. A közigazgatási bizottság tanulmány tárgyává teszi a kór­háznak megyei kezelésbe való vételét. 124 száz&Sékos adóhátralék a megyében. Feliratok a kormányhoz. A kisgyülés után a közigazga­tási bizottság ülésezett Gyömörey György főispán elnöklete mellett. Az eseményjelentést Brand Sándor dr. főjegyző ter­jesztette elő. A közbiztonsági ál­lapotok a múlt hóban kielégítők voltak. A nagykanizsai áilamrend- őrség 59, a zalaegerszegi 43 eset­ben teljesített nyomozó szolgála­tot. Négy esetben volt tűz. A tűz oka 1—1 esetben gondatlanság, gyújtogatás és kéménytüz, egy esetben kideríthető nem volt. A tűz által okozott kár 1619 pengő, melyből biztosítás révén meg­térül 1079 pengő. C s ó t h y Géza prelátus itt szóvátette azt, hogy Nagykanizsán az állatvásárok forgalma a magas helypénz miatt csökken. Kívánja a helypénznek (P28 P) leszállí­tását. Útjavítást is sürget. Farkas Tibor dr. kifogásolja több jegyzőnek azt az eljárását, hogy 30—40 pengős adóhátralé­kok miatt a gazdák egész állat- állományát lefoglalják, azoknak adóelengedési kérelmét pedig nem veszik tekintetbe, akik az aszály­kárt az aratás megkezdése előtt 15 nappal nem jelentették be. B ő d y Zoltán alispán a fel­szólalásokra megjegyzi, hogy igyekszik Nagykanizsát a hely­pénz tekintetében jobb belátásra bírni, az útjavítást pedig akkorra Ígéri, amikor az erdőkitermeléssel végeztek. A jegyzőket méL tányoseeljárásra utasítja. V á r- k o n y Rezső min. tan. pénzügy­igazgató úgy az adóbehajtások, mint az aszálykárok felvétele ügyé­ben orvoslást igér a törvény ke­retein belül. A főispán, a pézügyigazgató és Farkas Tibor ismételt felszólalá­séi után kimondották, hogy az aszálykárok bejelentése ügyében fölirattal fordulnak a pénzügymi­niszterhez. Állategészségügyi állapotok változatlanok. A lórühkór az egész megye területén megszűnt, ve­szettséget egy községben állapí­tottak meg, a sertésbetegségek közül körülbelül annyi szűnt meg, mint ahány községben újabb föl­lépést állapítottak meg. A föld- művelési miniszter a sertéspestis ellen szimultán oltások céljairs 30 liter ingyen vérsavói adott ; ebből 5 járásnak 14 községében körül­belül 9C0 darab sertést oltottak be jó eredménnyel. Az árvaszék működéséről Elímann Ödön, ár­vaszéki elnök tett jelentést. A közegészségügyről Thassy Gábor dr. egészségügyi főtanácsos tisztifőorvos tett rész­letes jelentést. A felnőttek és gyer­mekek egészségügyi állapota ál­talában kielégítő, Zalegerszeg kör­nyékén, azonban a Kiskutashoz tarlozó Kálócfán és Ságodon a hastífusz járványosán föllépett. Is­mertette itt azokat az intézkedése­ket, amelyeket a járvány meg­szüntetése és a gyógyítás érde­kében elrendeltek. (Ezeket az in­tézkedéseket már ismertettük.) Fo­lyó hó 1 - tői Kálócfán két új meg­betegedés történt. Tífusz ellen 159 embert oltottak be. Javasla­tot tett ezután a kózházigazgató előterjesztése nyomán a városi kórháznak vármegyei kezelésbe vétele iránt, mert a betegek leg- nagyobbrész a megye területéről valók. A bizottság a jelentést tudo­másul vette és kimondotta, hogy a kórháznak vármegyei kezelésbe yételét tanulmány tárgyává teszi s megfelelő javaslat tételére bi­zottságot küld ki. Adózás. Várkony Rezső min. tan. pénz­ügyigazgató jelentése szerint a ténylegesen esedékessé vált adó­hátralék 5,875.40 P, ami 124 százaléknak felel meg. Csóthi Géza prelátus a ha­társzéli hátralékok ügyében kért felvilágosítást, mert ezek nagyon kedvezőtlenül befolyásolják a vár­megye adóhátralékainak kimuta­tását. A pénzügyigazgató erre megjegyezte, hogy a kérdés még nem nyert rendezést. Utügyek. Az útépítésre, ut- és hidjavi- tásrol szóló jelentést Csécsi Nagy László az államépitészeti hivatal h. főnöke terjesztette elő. Ennek kapcsán Farkas Tibor dr. azt kérdezte a főispántól, kapott-e arra nézve értesítést, hogy a jövő évben fokozottabb mértékben vi­szik keresztül az Ínségesek segé­lyezését. A főispán erre azt vá­laszolta, hogy csak a transzfer pénzekből áll kölcsön a várme­gye rendelkezésére, ha megfelelő fedezetet tud nyújtani. Javasolja azonban, Írjanak föl a miniszter- elnökhöz az ínségesek nagyobb- foku segélyezése tárgyában. A ja­vaslatot elfogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom