Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-07-22 / 165. szám
1934 Julius 22. Zalamegyei Újság 7 A méhészeti szerYsk és üiyaíásnk. Méhészkörökben gyakran veíő- dik még felszínre az a kérdés, vájjon az egyesületi avagy a szövetkezeti szervezet elégítheti-e ki jobban a méhésztenyészíők igé nyéí ás szükségletét ? Az egyeseknek homályos kérdés megvilágítására szolgáljon a méhészeti szervezetek keletkezésének és megengedett működési körüknek alábbi rövid ismertetése. Megszervezett értékesítés nélkül a termelés nem • boldogul, mert szervezettség hiányában a kereskedelmi érdekeltségek túlkapásai ellen képtelen védekezni. A gazdasági életnek ezt az igazságát a méhtenyésztők sokáig figyelmen kívül hagyták. Nagy eísiórtságuk és maradrgon- dolkodásuk miatt elmaradtak a termelőt védő olyan szervezkedésben, amely a termelésnek és értékesítésnek egyaránt szilárd alapot teremthetett volna. A méztermelők részére űzött haszonvadászat folytán a méhészek helyzete egyre válságosabbá és tűrhetetlenebbé vált és, hogy védtelen szorongaítaiásukon segítsenek, egymásután alakították a méhészed egyesületeket, utóbb az egyesületek országos szövetségéi. A méhészek azért léplek be ezekbe az alakulatokba, meri ezektől várták a segítséget, az anyagi érdekvédelmi égető kérdésüknek a megoldását. Ámde csalatkoztak, meri az egyesületek mini tanító szervek a társadalmi tevékenységet meghaladó működési nem fejthetnek ki s igy a méhtenyésztők gazdasági ügyeit, az értékesítést nem intézhették. Működési területük méhészed elvi kér désekben felmerülő különbségek, nézeteltérések tisztázására s általában olyan elvi kérdések meg világítására szorítkozik, amelyek a méhészet szellemi működését szolgálják. De egyébiránt is, az apró-cseprő, a szellemi élet mozgatására sem mindig elegendő tagsági dijakból élő szegény egyesületek nem tudnák a tőkét igénylő gazdasági ügyeket ellátni. A méz termelési árát tovább alámorzsoló egyezményes érde- kehségekkel szemben tehát a méhészetnek pusztulásra itéítségéből a kivezető utat az egyesületi szervezettől eltérő más jellegű intézményben kellett keresni, annak a belátásával, hogy a tőkét szövetkezés utján a raéhésztársadalom- nak sajátjából kell előteremteni, ha a jobb jövőbe átmenteni és érdekvédelmét az idegen befolyás alul mentesíteni akarja. Ilyen előzmények után alakították a méhészek 1932-ben Gödöllőn a Magyar Méztermelők Szövetkezetéi, amely országos gazdasági szerv jogosult a méhtenyésztők minden szükségletét ellátni : az értékesítést mint gazdasági feladatot és ezen kívül ellátja a vidéki méhészed tagozatai utján ugyanazt a társadalmi munkát, amelyet az egyesületek a méhészet szellemi művelődése szempontjából végezhetnek. Az egyesületek az utóbbi időben, hogy életben maradhaíásu- kat biztosítsák, a szövetkezeti munkaterv vállalásával a Szövetkezet hálózatában keresnek elhelyezési. Brenn Zoltán. A © <s\ gallér (9 # puháit 2 s a KESZTHELY Sx@mb&fogi és wasársiap Gustav Fröhlich főszereplésével A mesebeli • hereeg A többi főszerepben : ; Lili Dagover, Paul Komp, Adele Sandtrock, Luise Ullrich. i fit «r J f fillér “ 4 szakiizietbe h Szé£tiesiyi«t@p ■■■■«■iwwaawaeiBMMWiwwwwmiwHawBBawiaMwwiMWMwwMaBwaMi .. i A kezdődő szezon alkalmával áraimat i mélyen leszállítottam. Győződjön meg egy próbarendeléssel! i; Sezlon átdolgozás iö P Dívány átdolgozás 12 P Ágybetét átdolgozás 8 P Afrik matrac átdolgozás 6 P Lószőr matrac átdolgozás 8 P Reklám sezlon ... 30 P Ágybetétek ... 45 P-től I Kész árukban Wiedermann ggffiT és I «agy raktar! NAGYKANIZSA Eöívös-iér 23 1 m&BSsm&as&m Tetőfedésre, falburkolásra, a raárványszerüen erezett csiszolt és fényezett nagylemezek, f&rdőszoba.könyhi, lépcsöiiáz b urkoiására 1 vízvezeték és tűzhely körüli falra líríánj és cieips helyett. Siebt és kenyha tutorok asztal, pohárszék, üzleti berendezés stb. borítására, kály heellenzőnek és minden egyéb célra, ahol nedvesség, hőség vagytüztől akarunk bármit megóvni a legalkalmasabb, legszebb Tiszta, tükőrfényes, könnyen- kezelhető, elpusztíthatatlan 0§&8Óa Különböző méretben és több színben. Vízvezetékhez ETERNIT nyomó- és lefolyócsöveket alkalmazzunk. Szag és rozsda- mentes. Füstcsövek és kémény- toldatok. — Elárusítóhely: Sommer Sándor Zalaegerszeg Kérjsfl ilinntK mintát és árajánlatot. Kiadja : a „ZRÍNYI“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. Zalaegerszeg. Felelős kiadó: A8AÜY KAROLY. Fiókszerkesztőség és kiadóhivatal; Nagykanizsa, Petőfi utca 24. Keszthely, Kossuth Lajos u. szabósága is uridinatciiei a legjobbak B^aa^esa^^BBgBamjaasBBEaBsgs UJDÖHSáfit gpgx p@s°€5 alatt kész egy tartós hullám. A világ legújabb ' eljárásával utolérhetetlen szépséget garantálja. § GÁSPÁR 1934. Nemzetközi öauer-yerseny 1 V. dij nyertese. Legszebb szövetek nagy választékban Elsőrendű munka garanciával. JÁDY utóda SZEKERES FERENC szabónál. ZALAEGERSZEG, Petőfi Sándor tu. 23 „Pro Ecclesia et Pontifice“ pápai éráemkereszttel kitfintetre. BSIAGYaKQRSZÁG ARAKYKOSZORSJS gSteSTEElE SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és harangláb gyára BUDAPEST, IV. Frangepán-u. 77. — Telefon: Auí. 913—53. Az 1900. évi párisi világ- kiállításon díszoklevéllel, az 1921—23. évi vasipari kiállításokon aranyéremmel, az 1925—26, évi kézműipari tárlatokon kormáuyöiszoldevél- lei, az ?927. és 1938. évi budapesti. székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállitá- sokon nagy aranyérmekkel és az 19S0. évi „Nemzetközi Vásáron“ emléklappal kitüntetve. Seésííoa egyhási oíis» mei'Slevél 1 SíSöStságweSésseí di£- BmewSes? n ssoSgáíok I Eüőnyos flsetíéol feü« «ótslefe!
