Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-03 / 148. szám

Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■— Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, —HBB HT Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng', negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Németországban folynak még a házkutatások és letartóz­tatások. Berlin, julius 2. Németország­ban az elégedetlen elemek puca- csot készítettek elő Hitler rend­szere ellen. Az összeesküvésben részben radikális nemzeti szoci­alista elemek, részben a korábbi rendszerek hívei vettek részt, akik az elégedetlen nemzeti szocialista rohamosztagosokat igyekeztek ter­vüknek megnyerni. Hitler a ki­robbanást megelőzve szombaton vérbefojtotta a kísérletet. Schlei­cher tábornokot, a weimari rendszer utólsó kancellárját fele­ségével együttt tűzharc közben agyonlőtték. Agyonlőtték (más hí­rek szerint öngyilkos lett) a moz­galom másik vezérét, Rőhm tá­bornokot, a rohamosztagosok ve­zérkari főnökét is. Ezenkívül ki­végeztek hét rohamosztagos ve­zetőt, Hitler új vezetőket nevezett ki, továbbá szigorú rendeletben kötelezte a nemzeti szocialista vezetőket a fegyeiemre és a jó­zan magánéletre. Az utóbbi intéz­kedésre azért volt szükség, mert egyes vezetők magánéletében sú­lyos kisiklások történtek. Berlin, julius 2. Vasárnap már az egész országban teljes volt a nyugalom. A lapok csak a hiva­talos jelentéseket közük, de hang­súlyozzák, hogy Hitler teljes győ­zelmet aratott és újra ura a hely­zetnek. Blomberg hadügyminisz­ter napiparancsban közli a had­sereggel a puccskísérlet leverését és hangoztatja, hogy az újjászer­vezett rohamcsapatokka! a hadse­reg a jövőben jó viszonyt fog fentartani. — A jelek szerint ezentúl Hitler inkább a hadsereg­re támaszkodik, mint a roham­osztagokra. Páris, julius 2. A németországi helyzetről kevés a megbízható tudósítás és a kép homályos. A lapok rámutatnak arra, hogy Hit­ler a hadseregnek köszönheti győzelmét, mivel az teljesen fe­gyelmezetten viselkedett. Doorni jelentés szerint Vilmos császárt nagyon meglepték az események. A Havas iroda jelentése szerint a puccs letörése során életét vesz­tette Klauser miniszteri tanácsos, az Actió Catolika vezére is, ak1 ellenszegült a házkutatásnak. Meg­halt Papén albancellár szárnyse­géde is. Berlin, julius 2. Göbbels mi­niszter a rádióban vasárnap este nagy beszédet mondott, amelyben részletesen ismertette a puccsterv elfojtásának történetét, hangsú­lyozva Hitler bátorságát. Kijelen­tette, hogy az országban teljes a nyugalom és a nép Hitler mögött áll, aki ura a helyzetnek. Elterjedt hírek szerint összesen hatvan rohamosztag parancsnokot végeztek ki. Köztük van állítólag Ágost Vilmos herceg is. Vilmos császár második fia, Eitel Frigyes herceg állítólag Doornba menekült. Páris, julius 2. Kopenhágai je­lentés szerint Németországból 4 luxusautón menekülők érkeztek Dániába, s köztük van a volt német trónörökös is. Dán kor­mánykörökben cáfolják a hirt, mintha tömegesen érkeznének német menekültek. Azt is megcá­folták, hogy Dánia a német hatá­ron csapatokat vont volna össze. A Le Journal szerint Berlinben azt hiszik, hogy Schleicher tábor­nok Franciaországgal állott össze­köttetésben. Francia körökben képtelenségnek mondják ezt a hirt. Páris, jűl. 2. A Havas iroda jelentése szerint Németországból sok ellentétes hir érkezik. A je­lentések szerint Vilmos Ágost őrizetben van, nem lőtték agyon. A volt trónörökös ellen nem tör­tént intézkedés. A vizsgálatok, házkutatások még egyre folynak. Tegnap újabb 10 vezetőt lőttek agyon. Ausztriában remélik, hogy Papén helyén marad. Papén tudvalévőén osztrákbarát. Budapest, jul. 2. Németország­ból érkező hírek szerint az éj fo­lyamán még 2 egyént kivégeztek volna ; más hírek szerint a ki­végzettek száma 43. Biztonsági őrizetbe vették volna a volt né­met trónörököst. A francia kor­mány cáfolja, hogy összeköttetés­ben lett volna Schleicher tábor­nokkal. A „szegények egyletének“ Ötvenéves Jubileuma. A Zalaegerszegi Munkások Betegsegályző és Temetkezési Egyesülete most érkezett el fenn­állásának öt&nedik évfordulójá­hoz és ebből az alkalomból va­sárnap szép ünnepséget rendezett. Délelőtt 10 órakor az egyesület tagjai a plébániatemplomban ün­nepi szentmisén vettek részt, majd 11 órakor tartották meg a városházán az egyesület nísz- gyülósét. A gyűlésen nagy szám­ban jelentek meg a város társa­dalmának vezetői, elismervén ez­zel az egyesület szociális tévé* kenységét és értékes szellemét. A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak: Bődy Zoltán alispán, Czíkó Já­nos kúriai biró, Briglevlcs Károly dr. ny. főispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Fangler Gyula, a Fereskedeimi Kör el­nöke, stb. Az emelvényen foglalt helyet Udvardy Jenő dr. kormány- főtanácsos, tisztifőőgyész, az egye­sület elnöke, Siposs Dezső alel- ? nők és Róhn Ernő káplán, az ünnepi saónok. Udvardy Jenő dr. szép beszéd­del nyitotta meg a diszgyülést. Utatí arra, hogy ötven év előtt lelkes férfiak hozták léire az egyesületet a szenvedő emberek érdekében. Az egyesület nem ün­nepelni akarja magát, mikor az évfordulóról emlékezik, hanem hálát akar adni Istennek, hogy megsegítette törekvéseit. De még­is ünnep ez a diszgyüiés, ün­neppé avatja, hogy ily szép szám­ban jelentek meg az egyesület pártfogói. Farkas Lajos jegyző olvasott fel ezután érdekes ismertetést az egyesület alakulásáról, ötvenéves működéséről. Az egyesületet 1884. március 15-én hívta életre Far­kas Dávid országgyűlési képvi­selő és felesége. Első elnöke Árvay István volt. Azóta az egye­sület szépen fejlődött, sok sze­gény emberen tudott segíteni, ezért is hívják az egyesületet a „szegények egyletének“. Hang­súlyozta a jegyző, hogy az egye­sület mindenkor hazafias és val­lásos alapon működött. Jelenleg — hosszú évek óta már — Ud­vardy Jenő dr. áll az egyesület élén (taps) és alatta újabb szép fejlődés történi. Lelkesen dolgo- i zik Siposs Dezső alelnök is (él- | jenzés). Végül a jegyző megem­lékezett arról, hogy az alapiló tagok közül ma már csak Szűcs György van életben. Rohn Ernő káplán mondott ezután szép és emelkedett szel­lemű ünnepi beszédet, amelyben nagy elismeréssel szólt az egye­sület szociális tevékenységéről. Utalt arra, hogy az egyesület lel­kes vezetői és tagjai az elmúlt félszázad alatt sok szegény em­bernek nyújtották ki segítő kezü­ket és sok nyomort enyhítettek. Karitativ munkájuk lelkeket is mentett meg. Visszaemlékezett a kommun idejére és elismeréssel állapította meg, hogy, mikor a bolsevisták maguk közé hívták az egyesület tagjáit, senki sem akadt, aki közéjük állt volna. Ez az egyesület akkor is meg­marad magyarnak. Van tehát joga jubilálni az egyesületnek. Isten áldását kérte az egyesületre, hogy az tovább is virágozhassák és még sok szegény család köny- nyeit törölhesse le. A tetszéssel fogadott beszédért Udvardy Jenő dr. mondott kö­szönetét, majd a diszgyülést be­zárta. A gyűlés után a tagok az Arany János-utcai székházba vo­nultak, ahol leleplezték azt az emléktáblát, amely megörökíti a jubileum tényét, valamint az őt- ven év előtti és jelenlegi tiszti­kar névsorát. A táblái Siposs Dezső készítette. A leleplező be­szédet Farkas Lajos mondotta. Délután özv, Varga Mihályné vendéglőjében szépen sikerült mulatság volt. A dabronoisapkarablót egy­hónapi foghóxra ítélték. Erőszakkal elvette egy iskolásffiia sapkáját. Givisch István nevű, 60 éves, kiskomáromi születésű, állás- és lakásnélküli embert kisért ma délelőtt szuronyos fogházőr a kir. törvényszék tárgyalási termébe. Rablás bűntettével vádolta a kir. ügyészség, mert május 22-én a reggeli órákban erőszakkal elvette Németh Lajos, ötvöspusztai 8 éves gyermeknek a sapkáját s azt nem adta vissza. Czikó János, kir. kúriai biró törvényszéki elnök kérdéseire el­mondotta a vádlott, hogy vala­mikor kéményseprő volt, de fog­lalkozás nélkül maradt s most csak az országutat rójja. Tiltako­zott az ellen, hogy ő a terhére rótt bűncselekményt elkövette volna. A mai gyermekeket, — mondotta védekezésében — igen rosszul nevelik. Rábeszélték a gyermeket, megfélemlítették és azért vádolhatják most őt. Czikó elnök természetesen figyelmez­tette arra, hogy nem hivatott a gyermeknevelés fölött bírálatot mondani s azután behivatta a kis Németh Lajost, aki értelmesen beszélte el mi történt. Iskolába ment reggel Dabroncra s a temető mellett egy bokorból előlépett a vádiolt, aki egyik kezével lefog­ta a gyermeknek mindkét kezét, a másikkal pedig levette fejéről a sapkát. Azután eleresztette s ő hazaszaladí, otthon elpanaszolta, hogy egy öreg ember elvette a sapkáját. Édesatyja kiment vele a helyszínre, de a támadó már nem volt ott s följelentést tett ellene a cssndőrségen. A vádlott­ban határozottan ráismert táma­dójára. Kihallgatta a biróság a gyer­mek atyját, majd két iskolás­leánykát. A leányok előző napon az erdő mellett látták a vádlot­tat, menekültek előle mert féltek tőle. A sapkalopásnak nem vol­tak tanúi. Borsódy ukki csendőr­tiszthelyettest is kihallgatta a bi­róság. A sapkát a tett helyétől 60—70 lépésre találták meg. Givisch először nem is igen vá­laszolt a esendőrök kérdésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom