Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-20 / 163. szám

Í934. Julius 20. Péntek, Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. s = ács Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.. Előfizetési árak j egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Takarékoskodni! A mindennapi kenyér gondját nem szünteti meg a termés. A gazdavédeimi rendelkezések fel­tartóztatták az önhibájukon kivül bajbajütoit gazdák rögtöni elpusz­tulását. A kormány rendelete, mellyel a legalacsonyabb búza­árat megállapította, — ha kielé­gítő búzatermés lett volna — se­gítséget nyújt a sok bajjal küz­dőknek. Ám tudjuk és érezzük, hogy a kormány rendeleíei csak ideig-óráig tartó segítséget nyúj­tanak, de nem oldják meg a me­zőgazdasági és ezzel együit az egész magyar gazdasági válság kérdését. A jószándék, a jóakarat elismerésre méltó, de — sajnos — nem jelenti még a bajok or­voslását, a munkanélküliség meg­szűnését, a fogyasztás és forga­lom emelkedését, aminek révén a magyar polgár jövedelme na­gyobb és megélhetése könnyebb lehetne. Állítják ugyan sokan, hogy a Gömbös kormánynak, mint bármely más kormánynak, gazdasági politikája előnyösen befolyásolhatja a gazdasági hely­zetet ; ámde nincs olyan gazda­sági politika, amely egyedül a maga rendeletéivel és intézkedé­seivel meg tudná oldani a gaz­dasági válságot. Egyensúlyba tud­ná hozni a termelést a szükség­lettel a maga megcsappant jöve­delmével. Zala megyének nagy részét ebben az esztendőben sok csapás érte. Az a sok panasz, ami a csapások nyomán hivata­los és nemhivatalos helyeken el­hangzik, csak halvány képéi fes­ti meg a sok csapásnak. „Látni kell azt“ — mondják, — milyen szomorú a határ igen sok helyen, csak azután lehet fogalmat al­kotni a károkról“. Hiába való lett nagyon sok gazda fáradtsága, lelkiismereíes munkája és igye­kezete. Az idei búzatermés nem fedezi a termelési költségeket, sőt a termelők jórészének a vető­magot és a kenyeret sem hozta meg. így tehát sok sok gazda segiiségre szorul, hogy módja legyen földjét újból megművelni és kitartása legyen a jövő ter­mést kivárni. A kétségbeesésre azért még nincs okunk. De tud­nunk kell, hogy a polgárnak, aki munkája, földje, ipara vagy ke­reskedése után él, az idén sem lett kevesebb a gondja, mint a műit éven volt, pedig mennyi biztató szó hangzott el, mennyit beszéltek és írtak arról, hogy még az esetleges gyengébb ter­més mellett is csökkennek majd a gondok. Pedig elég volt. Tart­sák ezt szem előtt mindazok, akik a polgárságnak terheit meg­szabják. A közigazgatási bizott­ságban olyan felszólalások hang­zottak el, hogy a lakósság adó­fizetési kötelezettségének legfő- Jebb 50 százalékban lesz képes eleget tenni. Ha ez országos vi­szonylatban is áll, akkor az egész államigazgatásnak bele kell élnie magát az adózók mai helyzetébe. Az ügyek vezetéséből ki kell kapcsolni a sablont. És spórolni, spórolni, mindenütt, ahol csak lehet, mert üres ma minden adó­fizető polgárnak a zsebe, legyen az akár kis, akár nagy adófizető. Egyiknél a filiér, a másiknál a pengő fogyott el, de — elfogyott. Hogy azután a takarékoskodást hogyan kell keresztülvinni, az azoknak a dolga, akik a polgá­rok bizalmát élvezik. Természetes dolog, hogy a takarékoskodás nem jelenti azt, hogy annak ha­tása alatt újabb ekszisztencia-le- törések következzenek be, mert ebben is már volt részünk. Az ekszisztenciák letörése az adóala­nyok számának csökkentését je­lenti, már pedig ezt a számot to vább csökkenteni nem lehet. Aki vállalkozott az állam igazgatására, annak rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyeknek segít­ségével minden körülmények kö­zött megtalálják a bajok orvos­lásának, a nyomorúságból való kivezetésnek módozatait. szerint az országban bájdosik. Kihallgatása után a csendőr­ség megkezdte a kincsek kere­sését. A megjelölt helyen csák- lyával meg is találták a bőröndöt, amely azonban annyira át volt ázva, hogy, amikor kiemelték a vízből, leszakadt a csáklyáról és visszaesett a négyméteres víz­be. Ekkor egy fiatalember búvár­úszással próbába felhozni az ér­téktárgyakat, ami háromszori alá­merülés után sikerült is neki. Az átázott bőröndben hiány nélkül megtalálták az ellopott kegysze­reket. Szabót a beismerő vallomás után letartóztatták, társát pedig országosan körözik. A magia^jugoszláv tárgyalások. Budapest, julius 19. A magyar- jugoszláv határincidensek ügyé­ben folyamatban levő tárgyalások befejezéshez közelednek. A ma­gyar delegációnak egyik tagja Budapestre utazott jelentéstétel végett. A tárgyalások minden va­lószínűség szerint annak a ki­mondásával végződnek, hogy a határőrök csak háromszori „meg­állj“ után használhatnak fegyvert, ha az illető meg nem adja ma­gát, a kettősbirtokosok pedig csak akkor szállíthatják át terményei­ket a határon, ha a szabályszerű beviteli és kiviteli vámokat meg­fizetik. Chautemps volt francia miniszterelnök cinkosa volt Staviskynek 1 Pár is, julius 19. Tardieu volt francia miniszterelnöknek kihall­gatása a Stavisky ügyben 10 órán át tartott. Tardieu nagyon szen­vedélyesen nyilatkozott s megvá­dolta Chautemps volt miniszter- elnököt és társait, hogy cinkosai voltak Staviskynek. Szembesítés alkalmával állításait fentartotta. Rövid táviratok. A köztisztviselői kinevezése­ket és előléptetéseket aláírták és két nap múlva teszik közzé. — Románia megszorította a Magyar- országgal való áruforgalmat. — El­fogták Radics János terroristát, aki a kommun idején Tolnatamá­siban résztvttt három kivégzés­ben. — Amerikában újabb ká­rokat okozott a szárazság. A gazdák levágják állataikat vízhiány miatt. — Anglia öt év alatt 100 uj bombavető, 500 vadászrepülőgé­pet, 100 tengerészeti repülőgépet repülőtereket, légitámadást elhárí­tó ütegeket épit, továbbá sokszáz pilótát képez ki. — A szovjet a hadigyárak munkásainak bérét felemelte, adójukat leszállította. — Panama tartományban földren­gés pusztított. A madocsai csendőrgyilkost szülei rejtegették a szőlőhegyen Budapest, julius 14. Márkus Szabó Jánosnak, a kivégzés elől megszökött csendőrgyilkosnak szülei letartóztatásuk után beval­lották, hogy fiukat ők rejtegették a község határában levő Őrsi szőlőhegyen s ott élelemmel is ellátták öt. Atyja Budapesten vá- sáiolt részére ruhát és revolvert. A hajsza különben folyik a gyil­kos után, rendőrkutyákkal is és remélik, hogy a hatalmas csend- örgyürüből nem szabadul a a legközelebbi órákon beiül kézre is kerül. Madocsa, jul. 19. A csendőrség megállapította, hogy Márkus Sza­bó János hat hét óta ki sem mozdult Madocsáról. A gyilkos kézrekeriíése azért nehéz, mert legutóbbi merénylete napján ziva­tar volt és a nyomokat elmosta Megtámadtak a cigányok egy petőhenyei gazdát. Kövei megsebesítették. is másfél centiméteres mély sebet ejtett rajta. A csendőrség megin­dította a nyomozást és megálla­pította, hogy a támadók petőhe­nyei cigányok voltak, akik hara­gudtak Takácsra, mivel a kihá­gásokért két alkalommal feljelen­tette őket. Szabó János kihallgatása alkal mával bevallotta, hogy a betörés Sipos Antal nádasdi fcsíősegéd del együtt követte el. Elmondott; részletesen, hogyan jutottak be ; templomba s azután azt is, hog; a szentedényeket először eg; szalmakazalba rejtették el, d< féltek, hogy ott rátalál valak azokra s igy az ő padlásukra vit iék azokat. Itt azonban húga föl fedezte a kincseket s ijedtébe) eszelős lett. Kórházba is kellet őt szállítani. Mivel otthon mos már maradása nem volt, a kin cseket titokban belecsomagolt; egy bőröndbe, amit azután elvit Körmendre s ott a Rábának leg mélyebb mederrészébe süiyesz tette. Majd értesítette társát ; fölfedezésről s az ország másil részébe szökött. Sipos, tudomás; Peíőhenye határában tegnap vakmerő támadás történt. Takács József (Huszár) jómódú 70 éves petöhenyei gazda a mezőről ment haza. Mikor egy bokros részhez ért, a bokrok mögül kövek re­pültek feléje és egyik kő az idős gazdát fején találta. Szerencséjére kalap volt a fején, de a kő igy A körmendi templom betörőjét elfogták. A Rábában megtalálták a drága Kegyszereket. Ez év márciusában betörők jár­tak a körmendi róm. kath. temp­lomban s az oltárszekrényből el­lopták a 2000 pengő értékű szent­ségtartót, az áidoztatási kelyheket és más kegyszereket. A szent­ostyát a kelyhekből szentségtörő kezekkel az oltár előtt szórták szét. A csendőrség akkor nem tudta kinyomozni a tetteseket. Később azonban Szabó Jánosné nádasdi asszony bejelentette a csendőrségen, hogy a gonosz­tettnek elkövetője alighanem a fia volt, mert a padláson templomi kegyszereket találtak s a fölfede­zés után fia a csillogó kegysze­rekkel együtt eltűnt. Országos körözést rendeltek el erre s a gonoszlelkü fiút a nyíregyházai csendőrség el is fogta és a kör­mendi csendőrségre szállíttatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom