Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-25 / 217. szám
Xlfll" évfolyam 217. uim> fO fiitól* 1034. szeptember 25. Kedd. Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyedSzéchenyi-tér 4. ■ Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban» évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Százezernyi hivösereg részvételével, a családvédelem jegyében megkezdődött a Katolikus Nagygyűlés. A Csanádi püspök a családi élet tisztaságáért. — Százezer ember az eucharisztikus kongresszuson. Budapest, szeptember 24. A Katolikus Nagygyűlés vasárnap impozáns ünnepségekkel kezdődött meg. A gyűlésre a távolabbi vidékekről tizennégy keresztes gyorsvonat hozta a híveket, de hatalmas tömegeket hoztak a rendes vonatok és az autóbuszok is. Pest környékéről zászlók alatt tizezrek vonultak fel, s hatalmas tömegekben jelent meg Budapest katolikus lakossága. Az ünnepségek az ügetőverseny pályán kezdődtek meg vasárnap délelőtt. A pályán százezernyi hivősereg jelent meg, hogy részt- vegyen a jubileumi nagygyűlés ünnepi szentmiséjén és az azt követő első nyilvános gyűlésén. A tribünökön helyezkedtek el az egyházi és világi közélet előkelőségei. Tíz órakor harangzúgás és kürtszó mellett érkezett meg Se- rédi hercegprímás teljes főpapi díszben, áldást osztva. Ezután mélységes áhítattal megkezdődött a tábori szentmise. A diszgyülés. Szentmise után a hercegprímás a nagygyűlés elnöki emelvényére ment és megnyitotta a nyilvános gyűlést. — A hit megfogyatkozása erkölcsi romlásba vitte az egész emberiséget és sok tekintetben nemzetünket is, — mondja. — Mi, magyarok, szinte szántszándékkal meglazítottuk a nemzet alapsejtjét: a családot. Ezért e jubiláris nagygyűlésen arra az orvosságra kívánunk rámutatni, amely az emberiséggel együtt nemzetünket biztos an meggyógyíthatja: a házasság, a család és a gyermek tiszteletének és méltóságának visszaállítása, a házasság szentségének, egységének és felbonthatatlanságának biztosítása, valamint a családban az istenáldás megbecsülése. A hercegprímás szavai után Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondott ünnepi beszédet. — Az arany és a vas, a szám és ütem, a gép és a bank és mindazok a gigantikus, újkori hatalmasságok, amelyeknek bábeli tornyai itt emelkednek, mintha eltüntetnék az oltárt és tűzhelyet. Már szinte beletörődünk, hogy a templomtoronynál magasabbra emelkedik a gyárkémény és a felhőkarcoló és a családi otthon eltűnik a tömegmozgalmak és a tömeglátványok mögött. Hétköznapi emberek és szellemóriások egyaránt megállapítják, hogy világszerte megrendült a családi élet boldogsága. A próbaházasságok, a csereberék, a frivolkodó és első férjeikről élcelődő leányok, az anyaszentegyházat ostromló és pellengérező irodalom olyan közvéleményt teremtettek, amelynek hatása alatt a család fenmaradt a formákban, de összeomlott az éleiben. Amikor a családi életkatasztrófája bekövetkezik, ne csodálkozzunk, hogy a barbárság rányomja bélyegét minden emberi együttélésre és kiforgatja lényegéből az európai civilizációt, féktelen önkényt, vagy nem kevésbé féktelen despoíizmust ültetve helyébe. A hitvesi hűség erényeit piedesztálra kell emelni és a divák kultuszát a családanyák, családapák tiszteletével kell felcserélni. Zúgjon végig a tolakodó léhasággal szemben a felháborodás vihara az egész országon ! Elsősorban a nemzet vezető rétegei értsék meg, hogy kiváltságos helyzetük kiváltságos erkölcsi nagyságot feltételez. A keresztény házasságot nálunk is detronizálta a laikus törvényhozás! A törvénykönyvet újra Írni, belőle a lazaságot száműzni, a társadalmi épület alapzatát megszilárdítani: ez a fejlődés hangos követelménye. Tegyük lehetetlenné a válóperekkel űzött méltatlan játékot! A család szaporodásával egyáltalán nem tart lépést a gondoskodás, meíyet a társadalom és az állam tanúsít. A gyermekek számával arányba kell hozni a tisztességes megélhetés eszközeit és feltételeit! A nemzet testét sorvasztó egyke és egyse nemcsak gazdasági, hanem világnézeti és mély etikai probléma is. Élet-halál kérdéséről van szó és az ezer sebből vérző egyház minden más érdeket háttérbe szorítva, siet a családi élet megmentésére. Ezután a hercegprímás felkérésére Angelo Rótta apostoli nun- cius latinnyelvü beszédben üdvözölte a katolikus nagygyűlést. A pápa, — úgymond —, aki anynyira szivén viseli a család valóban keresztény mivoltát, atyai áldásával áll a nagygyűlés munkája mellé. Most Hóman Bálint kultuszminiszter következett. — Az AcíioCatholica — mondotta — szellemében magyar, tartalmában pozitív, eszközeiben békés. A magyar társadalom tagjainak többsége katolikus, de a nem katolikus magyarok épugy alkotó részei a nemzeti társadalomnak. Mi, katolikusok, jól tudjuk ezt, ép ezért kerüljük a felekezeti békét megbontó törekvések érvényesülését. A családi gondolat tekintélyét és tiszteletét helyreállítani, a keresztény családot óvni és védelmezni valóban a magyar katolikus társadalomhoz méltó feladat. Vegyük igénybe ennek megoldásához a társadalmi agitációt és a jogalkotás minden eszközét. Én, úgy is mint katolikus, úgy is mint a kormány tagja, készséggel fogok minden életrevaló és megvalósítható gondolatot felkarolni, amely a családeszme tekintélyének helyreállítását célozza és kijelentem, hogy az iskolai erkölcs és jellemnevelésben helyet kell találni a családvédelem gondolatának is. Zichy János gróf a katolikus nagygyülések történetéről szólt. Minden, — mondotta, — ami katolikus téren történt, társadalmi kezdeményezés volt. Az államhatalom hidegen, szinte agresszíven szemlélte ezeket a törekvéseket, amelyek végeredményben magának az állam alapjának alátámasztását akarták szolgálni. Utalt arra, hogy a háború után a katolikus vallás világhódító optimizmusa nélkül nem tudtunk volna oly hamar felkelni a porból. Elsősorban a katolikus erő és öntudat mentette át a háború és a forradalmak szörnyűségeiből az új korba Magyarországot. A diszgyülés a Himnusszal fejeződött be. Az eucharisztikus kőrmenet. Délután került sor az eucharisztikus körmenetre, amelyre ugyancsak hatalmas vidéki küldöttségek érkeztek az ország minden részéből. A százezernyi menet a Bazilikától indult el Zichy Gyula gróf kalocsai érsek vezetésével. Az Oltáriszentség után Mi- halovich Zsigmond kanonok vitte az apostoli kettős keresztet, majd Serédi hercegprímás és az előkelőségek következtek. A menet, amelyben ötven zenekar játszott, órák múlva érkezett a parlament elé. Itt Breyer István győri püspök mondott szentbeszédet, azután a körmenet Kelemen Kri- zosztom pannonhalmi főapát vezetésével visszavitte az Oltári- szentséget a Bazilikába. A Tamps támadása Magyarország ellen. Páris, szeptember 24. A fél- hivatalos Temps két cikkben foglalkozik Magyarországgal. Hangoztatja, hogy Magyarország magatartása nem alkalmas a középeurópai megbékülés előmozdítására. Eckhardtnak a kisantant ellen intézett támadása csak rossz érzést eredményezett. A heves revíziós mozgalom miatt Magyar- országot a középeurópai megegyezés akadályának tekintik. A magyarok magatartása nehézzé teszi Olaszország támogatását is. Ha pedig Magyarország Németország mellé állna, csak alárendelt ügynök szerepét tölthetné be anélkül, hogy a német kormány elősegíthetné Trianon revízióját. Senki sem tudja, hova vezet ez a politika. Magyarország azt reméli, hogy a francia-olasz megegyezés esetén Franciaország számára felesleges lesz a kisantantjbaráísága. E tekintetben azonban a magyarok nem remélhetik Franciaország támogatását. Ünnepség a csnrgóknti lonrdesi barlangnál. Beszámoltunk arról, hogy Kozma Ferenc dr. párisi magyar lelkész kezdeményezésére, a párisi magyarok és a zalaegerszegi hívek adományaiból a Kisfaludy hegy lábánál a cserkészek lour- desi barlangot építettek, amelybe Vörös János szobrászművész készített művészi Mária szobrot. Vasárnap Zalaegerszegre érkezett Kozma Ferenc dr. párisi és Uhl Antal lillei magyar lelkész, s délután kimentek a csurgókuti barlanghoz, hogy a befejezett építkezést megszemléljék. Megjelent a barlangnál Körmendy Lajos zalaszentiváni plébános, továbbá a városból és környékéről többszáz hivő. A megjelentek a lourdesi barlangnál imát mondottak, majd Kozma Ferenc dr. megható beszédben köszönte meg a cserkészek igazi jó munkáját. Ezután megbeszélést folytattak a barlang felszenteléséről.
