Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-16 / 210. szám

6 Zaiamegyeí Újság 1934 szeptember 16. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kar. gazdasági szakiskola tanári kara. szakosztályi ülés. Az Alsódunántuü Mezőgazda- sági Kamara állattenyésztési szak­osztálya folyó hó 14-én tartotta ülését Keszthelyen Náray Andor gazd. akadémiai tanár, elnök, vezetése mellett. Az elnök megnyitójában tájé­koztatót adott az állattenyésztés jelen állapotáról. A marha 1% csökkenést mutat a tavalyival szemben; mint hizó és tenyészállat jön számításba. Hízót exportálunk Bécsbe, Drez­dába, Milanóba, Rómába és újab­ban Palesztinába is. Ezek lega­lább 850 kg-oí nyomjanak és kiváló, tökéletesen kiérett állatok legyenek. Ausztriában 64—65 fillér az ár, Olasz piacon 50—55 fillér, de az olasz állam beviteli vámot emelt az export elé. A Palesztinába való kivitelnél jelen­leg azonban Triesztben vagy Fiú­méban 20 napos vesztegzár alatt vannak. Tejterméket Angol-, Francia- és Olaszországba exportálunk, de alacsony árban. Az az állam fogja a piacot biztosítani, mely a dömpingben idegekkel jobban bírja. Gyapjú állományunk|30.000 darabbal több lett. A sertés- tenyésztés 602.000 darab gyara­podást mutat a múlt évivel szemben; a tenyésztés iránya 82% zsir és 18% hússertés. Az egész sertésállomány 2 és fél millió. A szapsrodáshoz hozzá­járult, hogy a kisgazdák körében ingyen ^sertéspestis elleni oltó­anyagot adott a kormány. Fiatal, nehézsúlyú és teljes hizlalásu árut kell produkálni. A pápai bacon márka az angol piacon. Zalából, Somogyból tömegesen szállítottak. — A fővárosunk élel­mezése átalakult. A hússertés fogyasztása emelkedett, mely ter­mészetes fejlődési folyamat. A magyar gazdán a feladat, hogy 1 kg. hús és 1 liter tej előállí­tása a legkevesebbe kerüljön. Románia, Jugoszlávia és Cseh­ország napról-napra mindinkább érdeklődik nálunk tenyészállatok iránt. A lóállomány 21%-a hideg­vérű, 79% melegvérű. A hideg­vérű iránt kereslet indult. Újab­ban Németország két lovasezre­det akar már magyar lóval el­látni. A tenyésztés elve az legyen, hogy ne sokat, hanem minősé­gileg jobbat tartsunk, és már nem lehet apától tanult módon gazdálkodni. Az új termelési mó­dok megismertetése a szakosz­tály célja, hogy az új piaci igé­nyeket kielégíthessük. Nagy Sándor OMTK osztály- vezető az újabb tejrendeletet is­mertette. A gazdasági problémá­kat hatalmi eszközökkel nem le­het megoldani. A tejrendelet kö­rül azért van mindig baj. A prob­léma lényege az, hogy nekünk több a tejtermékünk, mint ameny- nyit elfogyasztunk. Háború előtt nem volt prob léma a monarchia idején állati termékeinket értékesíteni, jelenleg az autarchia Ausztriában is kifej­lesztette a tehenészetet. A háború előtt Ausztria 42 millió hl. tej­termeléssel rendelkezett, mely 1932-ben húszmillióra emelkedett és igy mar export ország lett belőle. Bennünket ez annyiból érint, hogy ehelyett is már más piacról kell gondoskodni. A ha­zai piac függvénye a külföldi paicnak. Ismerteti, hogy a kül­földön mennyivel értékesül tejünk A legújabb rendelet a hetekben jelenik meg. A jelenlegi meg­mondja, hogy milyen gazdaság küldhet Budapestre tejei. Az a gazdaság, mely 1931 január 1 lől 1932 április 1-ig Budapestre szál- ! ütött. Aki tehát már jogot szer- | zett. A zárt terület: Budapest, Budafok, Kispest, Ujpes , Rákos­palota, Pesíszentiőrinc, Albertfal­va ; tejet ide csak engedéllyel le­het bevinni. Ezt a tejmennyiséget nevezzük tőrzskeretnek, meíy 11,130.000 litert tesz ki. D= nem­csak ennyi megy be, mert a bá­tyusok, kofák és a miiimárik is j ontják a tejet. Az utóbbiak napi 120—130.000 litert hoznak be, van olyan milimári község, amely egyedül 8000 litert visz be. — Az aszfalt tehenészetet ki akarja irtani a miniszter, mert a tehe­nészet gazdasággal Összefüggő gazdálkodás. Ezekre három féle adót vetett ki: 14 pengőt, ha főid - del kapcsolatos, ennek hiányá ban háromszorosát. Elsőosztályn gyümölcsfaoltványok darabja 55 Mér, földieper palánták száza 3 P, ezre 20 pegöért, diófa, mogyoró, mandula bokor- és magasrózsák stb. legolcsóbban már előjegyezhető VETRÓ FERENCNÉL SZEGED, Bokor u. 13. Állásnélkülieknek rendelések gyűjtésére minden községben adok megbízást A tejjel mindig baj lesz. Leg­fontosabb különösen a vidékiekre, hogy az ipari tej árát emeljék. Molnár Pál kamarai titkár a finnországi tejszövetkezesekről tar­tott előadást. Finnország tejgaz­daságának két nagy erőssége van : Elsősorban a tejszövetkezeti Há­lózat, másodszor egy új zöldía- karmány elraktározó eljárás. Nincs falu Finnországban, ezért nem lehet hasonlítani a magyar vi­szonyokhoz. Az egész Finnország tanyarendszer és nem falvak, csak városok vannak. Ebben a tanya­rendszerben született meg és te­remtették meg a szövetkezeti há­lózatot és ezzei állják sikerrel a világversenyt. A mai rendszernek kialakulása 24 évig tartott, mely­ben három nagyobb állomás volt. Eleinte itt is a vállalkozók üze­meket állítottak fel, feldolgozták és mint kereskedelmi árut, hoz­ták a tejet forgalomba. Hibája volt, hogy nem ellenőriznék a tej minőségét és szakemberek kezelő személyzetére nem fektettek nagy súlyt. Majd megalakultak a tej­üzem! részvénytársaságok, me­lyek a szövetkezetek előhírnökei voltak. Ezek már sokkal többet gondoltak a minőség javiiására. A nagyobb részvényesek a részvé­nyeket összevásárolták és iivfor­mán ez sem szolgálta az összes­ség érdekeit; ez tartott 1903 ig. 1903-ban alakult 75 szövetkezei 1924-ben már[675 volt. 1903 ban 550 taggal 44.000 tehénnel, 1924- ben 68.000 taggal 418.000 te­hénnel rendelkezett. Nálunk a szövetkezet csak név­leges, mondhatni gyüjtőüzem, a finnországi a valóságos, amennyi­ben kivétel nélkül az összes jo gok a szövetkezet tagjaié, saját maguk gazdáié, más nem szól­hat bele, még az állam sem. 1934. elején 699 vidéki szövetke zet volt. Országos központja Hel- singsforsban van : Valio labora­tory, mini nálunk a tejszövetke­zeti központ, azzal a különbség­gel, hogy ez teljes egészében a gazdáké, egyetlen egy állami tiszt­viselő sincs benne. 1905-ben épí­tették, sok laboratóriummal és nem sabionos munkával. Ennes igazgató vegyészmérnöke találta fel a zöldtakarmányt konzerváló eljárást. — Zsiralapon megy a tej fizetése, tehát hamisítás nincs. A vidéki szövetkezeti fiókok sa­ját körzetükben értékesítik a te­jet, a feles mennyiséget pedig átveszi a Valio laboratory. A fogyasztási ár 16 fillér. A gazda ebből 10—11 fillért kap. — Finn­országban nem pastörizálják és nem is forralják a tejet, mert az egész országban nincs tuberku- lotikus tehén, mert a szigorú ál­lategészségügyi szabályok ezt ki- zárják. Az ország bevételei között a második helyet foglalja el a tej. Az elnök köszönetét mondott a szép előadásért, majd letár­gyaltak több indítványt. Egy diák vagy diáklány tel­jes ellátást kaphat Gróf Ap- ponyi u 18. Iratkozzék be ZALAEGERSZEG LORD ROTHERMERE'U4. Havi tagdíj I pengő. Erzsébet királyné-szálló Budapest, VI. Egyetem-utca 5. ;A Belváros központjában.) Az Erzsébet pincében I pincér rendszer! 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban min­den este szalonzene. Menü la60 pengő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom