Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-26 / 193. szám

Zala megyei Újság 1934 augusztus 26. K p ó n i k a. Ünnepi hét itt is, ott is . . . Majdnem minden városban. S az ünnepi héten aztán, Látogató is sok van. Látogatni üres zsebbel Ma sehova sem mennek, S igy többet, vagy kevesebbet, Mindenütt csak költenek. Ünnepi hét Egerszegen Szint’ elkelne, én azt hiszem. Rendezzük meg jövőre, Hasznunk lehet belőle. Nemrégen még külföldön is Fogyott a jó magyar bor. Visszajön-e, kérdezgetjük — Még valaha az a kor ? Hej, akinek akkoriban Volt egy holdnyi szőleje, A borának az árából Sok mindenre költhete. Láttunk akkor vig szüretet 1 A must soká nem ülhetett, Mert alighogy elmérték, Már jó pénzért elkérték. Magyar borból mostanában Kevesebb megy külföldre, Sok-sok szegény szőlősgazda Ám ezért is megy tönkre. Más itókát kap a külföld Bor helyett a magyartól, Vásárolja a szép árpát És finom sört főz abból. Nekünk mindegy, mit vásárol, Pénzelünk most az árpából, S mitói akar berúgni, Fölösleges azt tudni. Törekszik a levegőbe A mai kor embere, Pedig földje van nagyon sok S még sokkal több tengere. De el akar jutni oda, Ahol meg már semmi sincs, Mert hát tudni a semmiről : Azt mondják, hogy ez is kincs. Dicséretes az igyekvés, A magasba főitörekvés, Hisz’ igy többet tudhatunk, Vagy nagyobbat pottyanunk. Ipszilen. Behajtott kocsilovak 160 magas, heréitek, négy éve­sek, eladók. Megtekinthetők: Ötvös Zalamegye Gazdaság. Az egészségvédelmi munka kiterjesztése megyénkben. A szentgréti körzetben szeptember l-én indul [meg a munka. A kultuszminiszter az alábbi rendeletet intézte a kir. tanfelü­gyelőhöz : A m, kir. országos közegész­ségügyi intézet igazgatója beje­lentette, hogy a részéről megin­dított általános egészségvédelmi munka az ország egész területén jelentős mértékben föllendült és állandóan fejlődőben van. Az egészségvédelmi munkát az egész­ségügyi védőnők a tanítási munka megzavarása nélkül a munkát vezető főorvos utasításai alapjan és ellenőrzése meüett végzik és az iskola falain belül is figyelem­mel kisérik az iskolás gyermekek egészségi állapotát, tehermente­sítik a tanítói a tanulók tisztasá­gának ellenőrzésével járó munka- ' tói. Azokon a helyeken, — ahol | az intézet egészségházában zu hanyfürdő áll rendelkezésre, — gondoskodnak a gyermekek rend­szeres fürdetéséről, az iskolaor­vos utján a rossz fogazatu gyer­mekeken segítenek és általában egészségügyi tanácsokkal látják el a tanulókat. Az országos közegészségügyi intézet igazgatósága pedig kö zölte az. alispánnal, hogy a zala- szentgróti körzetben szeptember 1 én indul meg az egészségvé­delmi munka, s a munka veze­tésére Gudrum Mária egészség- ügyi védőnőt bocsátotta rendel­kezésre. A védőnők az iskolákban egyenruhában tartoznak megje­lenni. A „Magyar Képírók“ Zala megye magyarjaihoz. Göcseji tanulmányainknak be­fejeztével illőnek tartjuk, hegy zalai magyar testvéreinknek be­számoljunk a látottakról, hallot­takról s elmondjuk gondolatainkat és terveinket a jövőre nézve. Fülünkbe jutott egynémely tá­madásnak a hire, hogy miért nern helyi művészeket támogat a kul­tuszminiszter és a vármegye. Ezekre a támadásokra azt feleljük, hogy a Magyar Képírók mozgal­ma és programmja nem helyi jellegű, az egész magyarságot át­fogó mozgalom, nem a kulturális konjunktúra szül­te, hanem a kor szelleme és ettől a korszellemtől áthatva nem személyi kul­tuszt üz, hanem minden eszközt a célnak, a korszel­lemnek megfelelő, szerve­sen a magyar népi talaj­ban gyökerező művészeti kultúra érdekében hasz­nosít. A tagok több évtizede harcolnak már, bár külön-külön, de közis­merten jó sajtósikerekkel dicse­kedhető kollekciós kiállításaikkal ebben az irányban; megalakítva a Magyar Képírók Egyesületét két kiállítást rendeztünk már, melynek sikerétől nem lehet el­tekinteni. Szóval megnyugtathatjuk magyar testvéreinket, hogy meg­felelő előzmények után sikerült a kulfuszminiszterur,Bődy Zoltán al­ispán ur és Fára József dr. főlevél­táros ur nagyrabecsült jóindulatát megnyerni mozgalmunk számára. Göcseji tapasztalatainkat és ez­zel kapcsolatos gondolatainkat az alábbiakban adjuk. Ami a látottakat illeti, várako­zásunkban nem csalódva egy se­reg vázlattal, élménnyel és gon­dolattal térünk haza, hogy aztán a rendezendő kiállításunk göcseji részében az anyagot földolgozva bemutassuk. Ezidőszerint a leg­jellegzetesebb a göcseji háztípus. Valamennyien nagy szeretettel és lelkesedéssel festetettük a kis szalmafedeles, festett homlokzatú, kis ablakszemeikkeí és lakóikkal bennünket igen barátságosan fo­gadó, göcseji házacskákat. Ajánl­juk őket minden magyar építész és a magyar értékeket menteni akarók időszerű pártfogásába. Mindenkit megnyugtathatunk afe­lől, hogy nem a mai állapotukban akarjuk azokat fentartani, (mert hiszen az idő múlik, az öregek mennek, a fiatalok jönnek), ha­nem át akarjuí a bennük rejlő és kibontakozni akaró építészeti gondolatot, eredetiséget a magyar­ság és az egész világ számára Fényképfelvételeit Olcsón és szakszerűen dolgozza ki Bánfai Béla legújabb modernül berendezett optika és foté-azakSxlefe. EL.TI értékelni és menteni. Mert hiszen nem véieilenség, Istentől van az, hogy rózsa, szegfű, tulipán és magyar van a világon. Mi, ma­gyarok, akkor szolgáljuk leginkább az isteni gondo'atot, ha a ben­nünk rejlő sajátos értékeket minél magasabb fokon kivirágoziatjuk a magunk és az egész világ épü­lésére és örömére. Nagyon kívánatos volna ennélfogva már a sokat hangoztatott idegenforga­lom érdekében is, hogy legalább a középületek, iskolák, községháza, csend­őrlaktanyák stb. mintául szolgálhatnának egy újjá­éledő göcseji építészeti kultúra számára. Például: Egy várszerü, a cseszt- regi körülkerített ház stílusában kőbe átgondolt csendőrlaklanya, milyen nagyszerű göcseji élmény volna az átutazó számára. Ami a viseletét illeti, sajnos, csak autó- kirándulásunk alkalmával találtunk Gáborjánházán, már csak hetvenen felül járó öreg asszonyoknál egyet mást; tudomásunk van azonban róla, hogy a hetési fal­vakban nagyon sok hasonló régi ruhadarab vár felfedezésre. Ezek­nek a megmentése is már az is­kolai kézimunkákon kiinduló lo­kálpatriotizmussal kezdődhetnék s aztán, ha a középosztály lelkes asszonyai és leányai a vásári sablonok helyett (rekoko árnyké­pek és giccses naplementék) fürge tűiket a cél szolgala ába állítanák és a modern követelményeknek átalakítón egyes ruhadarabokat viselnék is. Például a hetési kö­tényt, puffos ingujjat, stb. Nagyon szép típusokat és de­rék magyar embereket is találtunk Göcsejben, köztük, azt hisszük, valamennyiünket leginkább meghatott a régi nemesi famíliából származó Kustán Gábor bácsi Kustánszegen, aki, mint egy élő göcseji lelki­ismeret, a nagykönyvében írja, írogatja a göcseji értékeket, mondákat, kö­szöntőket, szokásokat, jel­képezvén, hogy megvan itt a népben várostól tá­vol is a régi értékek be­csülése és sóvárgás egy nagy magyar talpraál'ás után Göcseji tanulmányúinkkal kap­csolatosan egyelőre ezeket mond­hatjuk 2nnak a hozzáadásával, hogy részünkről bárkinek ebben az irányban történő valóban ma­gyar tevékenységét csak örömmel köszöntjük és tőlünk telhetőén támogatjuk. Mégegyszer köszönve a Tekin­tetes Vármegye, az Alispán Ur, Fára dr. főlevéltárnok urnák moz­galmunk irányában megnyilvánult áldozatkészségét maradunk hazafias tisztelettel a „Magyar Képírók“ Szécsisziget, 1934. aug. 23. Antal József, Antal Dezső, Bo- romissza Tibor, Büky Béla, Fáy Aladár, Győ y Elek, Hangai Szabó Miklós, Liikey György, Muhoray Mihály, Némethy Béla, Vályi Ga­bor, Zimbrói Gulyás Ferenc. Kávé különlegességeket vásároljon Minőségben és érben felülmúlhatatlan. Háztartási keverék Vtkg. 2-20 P, Finom keverék tejeskávéhoz 7*kg. 3 P. Legfinomabb különlegesség V*kg. 3*59 P. Németh Laci csemege üzletében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom