Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-22 / 189. szám
XVII <fesrf©!y*i*t 189 wr*m Äl»» 10 fillér 1884 augusztus 22. Szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Két angol vendég megtekintette a zalai jugoszláv határt. Mint Somogy megye vendégei hetek óta Kaposvárott és Balaton- fenyvesen tartózkodott egy angol cserkészcsapat John W. Broome angol népszövetségi delegátus és Harry C. Julián őrnagy vezetésével. A kéí cserkészvezető az utóbbi hetet arra használta fel, hogy tanulmányozza a magyar- jugoszláv trianoni határt. A somogyi határ megtekintése után szombaton az angol vendégek egy tolmács és egy magyar cserkésztiszt kíséretében autón Zalába érkeztek. Először Letenyére mentek, ahol Czigány János főszolgabíró fogadta őket es megmutatta nekik a murai határt. Dél felé érkeztek az angol vendégek Lentibe, ahol a vármegye közigazgatási bizottsága részéről Farkas Tibor dr. országgyűlési képviselő, az alispán képviseletében Bődy Zoltán dr. megyei aljegyző, a járás nevében Búzás Béla dr. tb. főszolgabíró fogadták őket. Délben a vármegye ebéden láíía vendégül a két angolt, majd autón kimentek a halárra. Először Rédics közelében a Szabóiakos-pusztaí határszakaszt nézték meg, ahol a határvonal közvetlen a major mellett húzódik el. Megtekintették a Csáktornyái vasútvonalat is, amelyen az ösz- szeomlás óta szünetel a forgalom. Azután arra a határszakaszra mentek, melynek közelében jugoszláv területen Göntérháza fekszik. Végül elmentek Résznek felé, ahol kirívó példáját látták annak, milyen lehetetlen helyzeteket teremtett a mesterséges határrendezés. Itt magyar területen az országút közvetlen a határ mellett vonul, de egyik szakaszon a jugoszláv terület tizméíeres darabon ékalakban beugrik és ketté vágja az országutat, hogy lehetetlenné tegye a közlekedést. Az angolok autója is csak úgy jutott tovább, hogy a szántóföldön kerülte meg a jugoszláv területre eső útrészt. Az angolok meglepetéssel és megütközéssel szemlélték ezeket az állapotokat, s hangoztatták, mennyire igazságtalannak tartják a trianoni határokat. Tapasztalataikról több fényképet és rajzot készítettek. Kedves emléket is vittek azonban magukkal. Nevezetesen meglepte őket a magyar vendégszeretet és a ma- gyár falusi gazdáknak az a szép tulajdonsága, hogy idegen létükre kalapmegemeléssel köszöntötték őket. Az angol vendégek este 7 órakor utaztak vissza Kaposvárra. A német választók jóváhagyták Hitlet* államfői tisztét. Némileg csökkent a Führer» szavalatainak száma. Berlin, augusztus 21. Példátlanul nagyarányú propaganda után vasárnap tartották meg a népszavazást abban a kérdésben, he- iyesli-e a német nép Hitler államfői tisztségét. A propaganda még a szavazás napján is nagy volt. A nemzeti szocialista megbízottak mindenkit felkerestek és szavazásra biztattak. A végleges eredmény szerint a 45.463.000 választóból leszavazott 43.529.000, vagyis a választók 95‘2 százaléka. Érvénytelenül szavazott 872 ezer. Igennel szavazott 38.362.000 szavazó, nemmel, vagyis Hitler államfői tisztségéi nem helyesli 4.294.000 szavazó. Az igennel szavazók arányszáma 89'9%, a nemmel szavazóké 12-1%. Páris, augusztus 21. A francia lapok részletesen foglalkoznak a német szavazás eredményével. Kiemelik, hogy a nemmel szavazók száma a legutóbbi szavazás óta megkétszereződött, akadt tehát Hitlernek ellenzéke. A nem szavazatok túlnyomó része a francia lapok szerint a katolikus vidékekről és az ipari városokból került k\ Ennek ellenére a francia sajtó elismeri, hogy Hitler nagy személyes sikert éri el. London, augusztus 21. Az angol sajtó is behatóan foglalkozik a német népszavazással és általában elismeri Hitler sikerét, bár rámutat az ellenzék növekedésére. Göcsej délkeleti c*észót is gon« dozni kell. Járhatatlan ut hála a megye érdemes vezetőségének, már Göcsejben is kevés van. A napokban többfelé slcsatangoltam benne s különösen az idegennek tűnik fel, hogy faluk, amelyeknek lakósai ősszel búcsút szoktak mondani a civilizált világnak, legalább jól lehengerelt föld úttal vannak el látva. Az elmúlt évben a lap hasábjain cikksorozatban ismertettem Göcsej eddig legkevésbbé ismert délkeleti részét. Amit ott Írtam e vidék szépségéről, a termékeny termőföldről, az értékes erdőségekről, a magas színvonalú állat- tenyésztéséről, a nép szaporasá- gáról, az mind megcáfolhatatlan valóság. E vidéknek egy hiánya van. Nincs járható útja. A megye északi részéből csak Bakig van téien-nyáron járható ut. Az autóbusz ugyan most a nyáron lenéz Söitörre, de télen bizonytalan lesz e látogatás, mert a göcseji sár vendégmarasztaló és könnyen előfordul, hogy az autóbusz Marton puszta alatt várja meg a kikeletet, Söjtörtől délre ugyanis nyáron csak 4 kilométeren alkalmas kocsiközlekedésre az út, azon túl az elmúlt télen már teljelen járhatatlan volt. A Válicka völgyének ez az útja több mint 10.000 össziakóságú falvakat köt össze a 30—40 km-re fekvő várossal. A völgyben más út nincs, a vasút 20 km-re van innét. A legközelebbi járható út légvonalban keletre nyugatra 15— 15 km. Ezek az utak a Válicka völgyből csak repülőgéppel közelíthetők meg. Van-e e vidéknek párja? ... És ez az utnéiküii völgy a legrövidebb természetes összekötő a megye északi és déli része között! Az ut fontos szerepét és ezzel szemben példátlan elhanyagoltságát nem én fedeztem fel. Nem, mert a legrosszabb 5 km-es szakasza meg van hordva kővel. Nyugodtan vártuk a kőhordás folytatását, de még az uí hengert se kapott, a rossz nyelvek azt csacsogják, hogy nem is kap tavasz előtt. Itt lesz a tél pár hónap múlva. Ha a kő ott marad az amúgy is keskeny úttesten, búcsút mondhat a vidék a világnak, a világ a vidéknek. De talán az adóért se tudnak kiszállni! Télig még van pár hónap. Legalább a követ nem kell az árokparton hagyni! Ha bele lesz az útba hengerezve 300, Iakós kap utat, a többinek a rossz útja 5 km-rel megrövidül. Tízezer lélek könnyebben kijut a világba és ha e lakóságra szükség lesz, legaláb fel lehet keresni őket. Pörneczi József. Mosolygó babahadsereg a Move pályán. Nagysikerű volt & Stefánia Szövetség anya- és gyermeknapja. Szent István napján a kora délutáni órákban Zalaegerszegen zuhogott a zápor és elázássa) fenyegette a Stefánia Szövetségnek annyi gonddal előkészített anya- és gyermeknapját. Később meggondolta magát az időjárás és az ég mosolygóssá vált, mini az a sok apróság, akik négy óra felé megindultak a Move pálya felé. Előzőén a Stefánia Szövetség ügyes propagandát rendezett. Felvirágozott autón a leventeze- nekar járta be a várost, s mögötte ugyancsak feldíszített kocsin magyarruhás leánycsapaí hívogatta a közönséget a nagy napra. A kedves csalogatásnak volt is foganatja, mert négy órára nagyszámú közönség jelent meg a Move pályán. A figyelő szem azonban észreyebefte, hogy sajnos, a város vezető társadalma aránylag csekély számban volt képviselve. Mintha bizony a magyar gyermek nem volna az ő ügyük. A tribünről és a széksorokból figyelő szemek a Galamb’ utcai bejárat felé fordullak. Itt gyülekeztek a babák és gyermekek. A szépen kidiszitelt kocsik ezernyi szint sugároztak, de a keretnél szebb volt a sok bájos babaarc : mosolygók, sirósak, durcásak, ijedtek, mind egyformán kedvesek. Négy óra után megindult a felvonulás. Elöl egy kis kerékpáros vitéz, majd a babakocsik hosszú sora, utánuk a nagyobbacska gyermekek anyjuk veze tésével. A szinpompás menetet bezárta az állami polgári leányiskola magyarruhás csapata, melynek élén nagy tetszést aratott egy neszeleji csöppség csikós ruhában, pörge kalapban. A sok fényképezőgép szünet nélkül csattogott, amíg a menet elvonult a közönség viharos tapsai mellett. A diszfeivonulás után a babakorzó a pályán állott fel és egy kis emelvényen pompás műsor kezdődött. Prém Jolánka szavalt bájosan, ügyesen, azután Bagár Ilonka kacagtatta meg a közönséget találó aktuális strófák elének- iésével.Majd megható je'enet következett: a magyar anya jelképes ünneplése. Zsidó Sanyika,Millei Teréz Dormán Margit, Ráberhofer Mag- dus, Prém Gizella, Holczer Mária, j Czéh Juci és Tóth Nóra szaval- ! tak, s végül virágot szórtak egy I anya és gyermeke felé. Majd 1 három kislány balettet táncolt, s ! Prém Jolánka meglepően kellemes hangon énekelt cigányzene mellett. Most Czobor Mátyás polgármester mondott ünnepi szavakat. Szólt a magyar anya és gyermek magasztos jelentőségéről, megköszönte a közönség meleg szeretőiét, egyben sajnálattal szólt arról, hogy nem látja itt a város egész közönségét. A polgármester beszéde után Szabó Pipike mondott bájos búcsúzót. A műsort az állami polgári leányiskola növendékeinek nagyszerű magyar tánca zárta be. Számukat meg is keilett ismételni. A kedves műsor után a közönség a szebbnél-szebb babákban és gyermekekben gyönyör-
