Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-19 / 188. szám

1934. augusztus 19. Vasárnap* XVII. évfolyam 188. szám, ára 10 fiilép Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4. «= Telefonszám 128, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak s egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Hogy az új hitnek szilárdságot biztosítson, azokat az intézmé- nyékét hívta életre, amelyek a keresztény hitnek ma is legfőbb erősségei. A művelődés, a civi­lizáció, a béke és munka virágos kertjét varázsolta Pannónia föld­jére. A késő századok igazolták Szent István bölcs előrelátását. Mert, ha a nemzet életére törő viharok nem egyszer le is törték a nemzetet, a rázúdúló szeren­csétlenségeket mindig csodával határos módon nemcsak szeren­csésen túlélte, hanem mindig új virágzó életre is támadt föl. Ért­hető, miért sír fö! a magyar lé­lek, miért csordulnak könnyei, ha szent királyára gondol. Régi dicsőségét, régi boldogságát sír­ja vissza. De nekünk, magyaroknak, mint­ha csak az volna a sorsunk, hogy századonként egyszer meghaljunk s a sorsot hívjuk ki magunk el­len. A nagy történelmi esemé­nyeken és katasztrófákon nem okultunk. Ebbe a nagy nemzeti fogyatékosságba estünk akkor is, amikor a 19. század zavaros esz­meáramlatainak hullámai közé vetettük magunkat s a múlt szá­zad vallást és hagyományokat le­becsülő szabadelvű világnézetének dobtuk áldozatul legdrágább ér tökeinket: hitet s hagyományai­kat. A kilencvenes évek egyház­politikai törvényeinek becikkelye­zésével s a tekintély elleni táma­dás legyezgetésével arra a lej­tőre léptünk, amelyen nincs meg­állás s amelynek utolsó állomása : Csonkamagyarország lett. De bizunk az isteni Gondvise­lésben s az ősi szentistváni hitünk ereiében, hogy ebből a halálos katasztrófából is föltámadunk, s mint már annyiszor, most is part­ra s egy jobb és boldogabb élet rávpartjára kivergődünk. Az a „Dicsőséges Szent Jobbkéz“, me­lyet Budavárában nagy nemzeti könyörgő körmenetben körülhor­dunk, kílencszáz éve mutatja ne­künk a helyes utat, amelyen egye­dül érhetünk csak el a jobb jövő | révébe. Egyezményben akarják biztosítani Ausztria független­ségét és semlegességét. üluasolini és Schuschnigg kedden Firenzében ftaiáikoznak. Szent István király. Emberi természetünkben mélyen gyökerező vonás, hogy örömün­ket ünnepekben rögzítjük meg. Szent István ünnepével máskép vagyunk. Az öröm énekei helyett a szomorúság és bánat akkord­jai szólalnak meg ajkainkon, mintha könnye? szemmel a rég­múlt idők homályában keresnők annak a nagy királynak legen­dás alakját, aki népének hazát biztosított s a boldogulás forrá­sait nyitotta meg. Fájó szívvel hívjuk Szent Ist­vánt: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, ki voltál valaha országunk istápja ? Hol vagy István király, téged |magyar kí­ván, gyászos öltözetben le elölted sirván? — Rólad emlékezvén csordu nak könnyeink, búval har- matoznak szomorú mezeink.“ Miért e bánatos ének, miért- e fájó emlékezés Szent Istvánra ? Magyarázatát adja a szentistváni ének folytatása : „Virágos kert vala hires Pannónia, mely kertet öntözé híven Szűz Mária“. En­nek a virágos kertnek kertésze s átalakítója voit Szent István. Idegen népek tanyája, dzsungel, s csupa bozót egykor Pannónia földje. Rengetegek terpeszkednek rajta, amelyeknek sűrűségében dúvadak lestek s törtek hontke- reső hunokra, avarokra . . . Jöt­tek ősmagyarok Árpád vezérleté­vel a messze ázsiai fensikról no­mád, portyázó harciassággal bir­tokba venni a hármashalom alján meghúzódó Dunavölgyet . . . De, ha a Gondviselés nem kül­di Géza fejedelem fiát, aki az első király lett, a magyar hon­foglalás is amazok sorsára jut. Augsburg gyászmagyarjai me­hettek volna vissza az ázsiai ős­hazába fajrokonaikhoz, ott élni le a nomád élet sanyaruságait. Vagy az újhaza földjén megsem­misülve szívódtak volna föl az idegen benlakók között. Nem így történt! „Megfogyva bár, de törve nem — él nemzet e hazán“. Szent István érdeme ez. Neki köszönhetjük, hogy élünk. Szent István számolt az adott­ságokkal. Bölcsen átlátott a tör­ténelmi horizonton. Fölismerte, hogy Ázsiából hozott szokásokkal az akkor már keresztény Európa keletén népe meg nem állhat. Nomád, portyázó szokásaiból ki kell gyógyulnia. De látta azt is, hogy a gyógyulást csak a krisztusi hit és erkölcs hozhatja meg szá­mára. Nem a harcokban kion­tott vér, hanem a békés munka verejtéke adhat csak otthont né­pének. Megkezdte tériiő müvét apostolaival és amikor a keresz­tények Istenének templomokat épített, a templomok árnyékában a keresztény művelődésnek és polgáriasuknak is hajlékot emelt. Róma, aug. 18. Hivatalosan közük, hogy Mussolini és Schusch­nigg osztrák kancellár találkozója augusztus 21 én Firenzében tör­ténik meg. A találkozást Starhemberg al- kancellár olaszországi utazása ké­szítette elő, amely alkalommal az olasz kormány kilátásba helyezte támogatását Ausztria megsegítése érdekében. A segítés három irá­nyú lenne: 1. gazdasági segítés, 2. elejét venni, hogy a nemzeti szocialisták olasz területen oszt­rák ellenes propagandát folytas­sanak, 3. segíteni Ausztriát a katonai védekezésben. Mussolini és Schuschnigg találkozását úgy Ítélik meg, mint nagyobb ará­nyú európai diplomáciai megbe­szélések kezdetét, ha Páris és London kedvezően Ítéli meg a találkozót. A párisi Matin szerint az olasz kormány egyezménytervezetet dol­goz ki, amely biztosítaná Auszt­ria függetlenségét és semleges­ségét. Az egyezmény alapjait Mussolini és Schuschnigg talál­kozója veti meg. tok“ beérkezte után délelőtt 10 órakor főpapi szentmise és Veni Sancte az Ügetőpályán (Kerepesi- ut 9) majd ugyanott az első megnyitó nyilvános ülés. Délután 3 órakor Szentséges körmenet a Szent István bazilikától az Or- szágház-térre, majd este 7 óra 30 perckor díszelőadás a Városi színházban. Szeptember hó 24-én reggel 8 órakor főpapi szentmise a ferencesek belvárosi templo­mában és délután 4 órakor III. nyilvános záróülés a Vigadóban. A záróülés berekesztése után kö­rülbelül 6 órakor a Vigadótól a Nagygyűlés résztvevői felvonul­nak Prohászka püspök szobrához, azt megkoszorúzzák, majd onnan gyertyás körmenetben vonulnak a Szent Gellérthegyi sziklatemplom­hoz, ahol litánia és Te Deum zárja be a magyar katolikusok jubiláris országos tanácskozását. A „Keresztes gyorsvonatok“ fo­gadására minden előkészület meg­történt. Az Országos Elnökség elhatározta, hogy ünnepélyesen fogadja a budapesti pályaudva­rokra befutó „Keresztes gyorsvo­natok“ résztvevőit. Sfpatosféi"ar>epülésre indul egy beiga tudós. Brüsszel, augusztus 18. Cosins belga tudós ma reggel fél 7 óra­kor egyik munkatársával siraios- féra»epü!ésre szállott fel a kozmi­kus sugarak tanulmányozása cél­jából. Felszállása előtt reményét fejezte ki, hogy gazdag tudomá­nyos eredménnyel térhet vissza. Zsidóellenes zavargás Litvániában» Kovnó, augusztus 18. Egyik litván városban zsidóellenes za­vargások törtek ki. Késszurások- tól és kődobásoktól 8 zsidó lakós megsebesült. Közülük többet kór­házba szállítottak. Rövid táviratok. Németországban vasárnap lesz a népszavazás az államfő személyéről. — Consins léggömb­jét Magyarország felé sodorja a szél. — Amerika valószínűen a jövő gazdasági évben sem tud búzát kivinni. — Trianon reví­ziója érdekében irt Déíamerika legnagyobb lapja. — A bécsi puccsban 54 rendőr vett részt a nácik oldalán, viszont a kormány mellett 9 ezer rendőr á!tolt, akik közül 4 eleset, sok megsebesült. — A szászországi gyüjtőíáborbói Hitler amnesztiája alapján mintegy 300 embert el­bocsátottak. Kettős keresztes Jelvénye lesz a jubiláris Katolikus Nagy­gyűlés résztvevőinek. Az Actio Catholica Országos Elnöksége elhatározta, hogy a XXV. jubiláris Országos Kato­likus Nagygyűlésre való tekintet­tel művészies kivitelű jelvénnyel látja el a Nagygyűlés összes résztvevőit. A művészies jelvény kerekalaku, középen hármas hal­mon a kettős apostoli kereszt, amelyet a következő körirat vesz körül: „XXV. jubiláris Katolikus Nagygyűlés Budapesten 1934. — az Áctio Catholica Országos El­nöksége.“ A jelvény ára, amely egyszersmind a keresztes gyors­vonatra való felszállást, a meg­felelő vasúti díjszabás mellett le­hetővé teszi, csak 50 fillér. A jel­vények az Áctio Catholica egy­házmegyei igazgatóinál, vagy Bu­dapesten az Actio Catholica köz­ponti irodájánál rendelhetők meg. A jelvény tulajdonosa fel van jo­gosítva arra, hogy a Nagygyűlés­nek az Ügetőversenypályán lefo­lyó Veni Sancíéján és megnyitó ülésén, valamint a második és harmadik napon a Vigadóban megtartandó nyilvános üléseken díjtalanul résztvehet. A nagygyű­lés három napjának monstre programmját véglegesen megálla­pították. Ezek szerint szeptember 23-án a „Keresztes gyorsvona-

Next

/
Oldalképek
Tartalom