Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-15 / 185. szám

Xíil 185- szAm< Ar« IH fillér &34. augusztus 15« Szerda. ,dő °oi ’ **"3YEI l'ISÁG 7,a\acs^'W Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 138. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc-. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban-., Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed­évse 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint isgBsa™gg8sg5eg^s^^aaaHsaEa^^^aBgsBSBaHMBgi reméljük azt, hogy Magyarország Patronája, a magyarok Nagyasz- szonya, a mai veszedelmes hely­zetből is kiszabadítja a bűneiért megvezekelt magyar népet. Bár­mennyire zavaros is a külpoliti­kai helyzet, bármilyen sötét fel­hők tornyosulnak is hazánk ha­tárain, átragyog azokon a remény­nek csillaga, amely arra figyel­meztet bennünket, hogy recseg- ropog az örökéletünek hirdetett trianoni tákolmány s annak helyén újra felragyog majd a Regnum Marianum a maga egészében, azon a szép darab földön, ame­lyet kilencszáz éven át Szent Ist­ván koronájának sugarai ragyog­tak be. És száll az ének Nagy- boldogas5zony napján mennybéli Patronánkhoz: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról! — Nem is feledkezik el rólunk. Papén elindult a bécsi követség átvételére. Nagyholdogasszony napja ősrégi ünnepe a magyar nemzetnek. A katolikus egyház ezen a napon ünnepli az Isten­anyának megdicsőülését, menny- bemenetelét. Hitünk sze­rint Istennek anyja nem halt földi halált, hanem olyan tisztán ment a mennyekbe, mint amilyen tisz­tán jött a világra. De nemzeti vonatkozásban is nagy ünnep a Boldogságos Szűznek mennybe­menetele. Ezen a napon, augusz­tus 15-én, halt meg Esztergomban első apostoli királyunk, Szent István, aki országát a Boldogsá­gos Szűznek pártfogásába aján­lotta s ezért viseli Magyarország a Regnum Marianum nevet. Ettől az időtől a magyar nemzeti zász­lón ragyog Szűz Máriának a képe, a magyarnak pénzeit is ékesí­tette s ékesíti ma is Szűz Máriá­nak képe. Szüzmáriás zászlók, szűzmáriás pénzek hirdetik im­máron kilenc évszázada, hogy az első szent király az Istenanya oltalmába ajánlotta a magyar nem­zetet és Magyarországot. Kire is bízhatta volna a nagy államszer­vező király országát, ha nem Is­ten anyjára ! ? Kilenc évszázad alatt sok bűnt követett el a nem­zet, — megénekli ezt a költő is Himnuszában, amikor mondja: Hajh, de bűneink miatt gyűlt harag kebledben, — meg is szen­vedett bűneiért és, hogy a ször­nyű csapások súlya alatt össze nem roppant, hogy tatár-török dulás után is életrekelt, azt csak a Magasságbéliek pártfogásának, oltalmának köszönheti. Hiába akarják egynémelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítani, nem si­kerül az nekik. Nem látják e Isten kezét azokban a csapásokban is, amelyek most érik a világot ? Ott, ahol egy évvel ezelőtt dúsan termett a föld s az emberi kap­zsiság bűnös kézzel elpusztította a termést, holott a világnak más részeiben dühöngött az éhínség, ott most kiveszett még a fűszál is. Egy évvel ezelőtt azért ölték le ezerszámra a gondosan te­nyésztett állatokat, hogy, amit meghagynak, azért többet kapja­nak ; ott most élelem hiányában magától pusztúl a jószág, vagy el kell pusztítani azért, mert nem terem táplálására, eltartására ele­gendő takarmány. Ez nem Isten büntetése? De igenis az, csak a gyarló, a felfuvalkodott, a bű­nös ember nem meri bevallani azt. Nem volt a földkerekségen még nemzet, amely sokkalta na­gyobb népfajok közé ékelődött, és — képes lett volna egy évez­reden át fönnmaradni, mint a magyar! Ki merte volna hinni, hogy a tatár pusztítás és török dúlás után úgy helyreáll ez az ország, úgy megerősödik a nem­zet, amint azt a magyarok élete mutatja ?! Bizunk tehát abban és Bécs, augusztus 14. Berlini je­lentés szerint Papén ma elutazott Bécsbe, ahol átveszi a német követség vezetését. Starhemberg herceg Olaszor- országbó! szerdán utazik vissza Bécsbe. A párisi Matin jelentése szerint a herceg már nem talál­kozik újból Mussolinival, mivel az Riccioneba utazott. Ezzel szem­ben a Petit Párisién azt Írja, hogy Starhemberg Castel Gandolfóban kihallgatáson jelenik meg a pá­pánál, majd pedig Riccioneban újból meglátogatja Mussolinit. A rádió elleni puccs 15 részt­vevője ma került a katonai tör­vényszék elé. A vádlottak nagy­részt diákok. Tegnap a bíróság 4 rendőrt halálra ítélt és ezeket ki is végezték. Bécs, augusztus 14. Politikai körökben úgy tudják, hogy Star­hemberg herceg a kancellár uta­zását készítette elő és Schusch­nigg osztrák kancellár rövidesen Rómába utazik, hogy találkozzék Mussolinival. A Reichspost Írja, hogy római jelentés szerint, Habicht és Frau­enfeld, a németországi osztrák nácik vezetői még mindig sza­badlábon vannak, s az osztrák légiót sem oszlatták fel. A szövetség előterjesztésére állí­tották fel a balaton kormánybiz­tosságot, s az intézőbizottságot, létesítették a kikölőfelügyelőséget. A szövetlég zöldségtermelő tele­peket iétesitett, élelmezési szövet­kezeteket szervezett, nevelte a falusi népet az idegenforgalomra, háziipari tanfolyamokat szervezett. Foglalkozott a jelentés a közleke­dés megjaviíánának ügyével, a hi­telkérdéssel, vázolta az idegenfor­galom és a kiállítások kérdését, valamint sok szövetségi munka eredményét. Legutóbb a szövetség szakosztályokat alakított a balatoni kérdések minél jobb megoldása érdekében. Nagy szolgálatot tett a Balatonnak a szövetségnek a balatoni sajtó terén kifejtett működése. Végül a jelentés a balatoni intézmények jelenlegi tisztikaráról számolt be. Ezután a közgyűlés a Balatoni Szövetség tiszteletbeli tagjaivá választotta Kroller Miksa zalavári bencés apátot, Hegedűs Lóránt és Rakovszkv Iván volt minisz­tereket és Weiss Füiöpöt, a Ke­reskedelmi Bank elnökét, az üre­sedésben lévő alelnöki tisztségre pedig Ikiódi Szabó Jánost. Kie­gészítették az igazgatóváiaszt- mányt is. Végül Malaíinszky Ferenc felolvasta a betegsége miatt külföldön tartózkodó Fes­tetics György herceg, a szövetség elnökének üdvözlő táviratát. A közgyűlést megelőzően a választmány tartott ülést, amelyen fontos kérdéseket tárgya! le. Fog­lalkozott a vasúti forgalomnak és a bekötő utaknak kiépítésével. Kívánatosnak jelöíte meg kisebb hajóegységek beállítását 40 kilo­méteres sebességgel, a 20 ezer pengő tagdijhátralék behajtását. Szakosztályokat alakított Sirom- mer Viktória dr, tihanyi apát, Pesthv Béla akadémiai igazgató és Végh János elnökletével. Öröm­mel vették tudomásul, hogy a balatoni üdülő céljaira Somogy megye 20 ezer pengőt ajánlott fel, valamint azt is, hogy Bada­csonyban megépül a Kisfaludy- házhoz vezető turista ut és autó­ul Festetics György herceg tá­mogatásával. A gyűlés után a szövetség tag­jai a mezőgazdasági és madár- védelmi résszel bővült balatoni kiállítást tekintették meg. Rövid táviratok. Meglincselt a tömeg Ameri­kában két négert, akik meggyil- tak egy fehért és két négert. A gyilkosokat álarcos férfiak kihur­colták a börtönből és egy fára felakasztották. — Az Egyesült­államok 2.! 00 új tengerészeti repülőgép építését tervezi. — A magyaróvár! katonai gyakorló­téren felrobbant egy óriási gyu­tacs és súlyosan megsebesítette Köllő András főhadnagyot és két gyalogost. Az 1904. évi augusztus 15-én Siófokon megalakult Balatoni Szövetség most tartotta meg ju­biláns közgyűlését Keszthelyen a Hullám szálló nagytermében rend­kívül nagy érdeklődés mellett Malatinizky Ferenc felsőházi tag elnöklésével és Óvári Ferenc dr. felsőházi tag elnökletével. A ju­biláns gyűlésen a miniszterelnö­köt és a belügyminiszteri Gyö- mörey György főispán, a keres- dslmi minisztert Tormay Géza államtitkár, a pénzügyminisztert Kölbig Ferenc dr. miniszteri ta­nácsos, az újságírókat Herceg Ferenc, Sziklai Adolf, a Baross Szövetséget Uovszky János, a Természettudományi Társaságot Lovassy Sándor dr., az akadé­miát Peithy Béla igazgató kép­viselt*. A Balneologiai Egyesü­letet, a Balatoni Muzeumegyesü- letet és a várost ReischI Imre vá- rosbiró képviselte. A vármegye részéről Bődy Zoltán alispán je­lent meg. A megjelent kiküldöttek üdvö­zölték a jubiláló egyesületet és rámutattak a Balaton érdekében kifejtett felbecsülhetetlen mun­kásságára. Gyömöry György fő- pán kifejtette, hogy ma már nem­csak a kormány és az ország figyel fel a Balaton problémájára, de a külföldön is nagy érdeklő­dés mutatkozik a magyar tenger iránt. Maíatinszky Ferenc meleg sza­vakkal üdvözölte a megjelenteket é* Óvári Ferencet, aki már 30 év előtt is lelke volt a szövet­ségnek. Rakovszky Iván dr., a kerület képviselője, szintén mél­tató beszédet mondott. Cséplő Ernő szövetségi igaz­gató, akit a közgyűlés 30 éves tevékenységéért szintén melegen ünnepelt, ismertette az igazgatói jelentést és beszámolt a 30 év működéséről. Előadta, hogy az alakuló ^-közgyűlésen résztvevők közül ma már csak heten vannak életben. Az ügyvezető ehlöki tisztséget a megalakulástól Óvári Ferenc dr. viszi. Hálásan emlé­kezett meg a Balaton elhunyt nagyjairól: Darányi Ignácról, Kossuth Ferencről, Kvassay Jenő­ről, Lóczy Lajosról. Végigvezette a hallgatóságot a szövetség által irányított hatalmas közgazdasági tevékenységen, melynek eredmé- nye a 220 kilométeres parton vé­gighúzódó sok virágzó fürdőtelep. A szövetség 3 600 főnyi küldött­ségének kérelmére határolta el annak idején a kormány a felső­part vasutjának megépítését, s létesítették a körtelefonhálózatot, a balatoni körutat, a balatoni ki­kötőket, fejlesztették a hajózást. A harmincéves Balatoni SzSvetség jubiiáris közgyűlése Keszthelyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom