Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-11 / 182. szám

X**l Itt «*írn. Urai 16 fillér itfM. augusztus II. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .xissr Telefonszám 138. BYEIOJSAG Felelős szerkesztős Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP II Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed* .-.Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban* évre 6 pengő. — Hirdeté|ek díjszabás szerint A szerbeket a napokban szigorúan kérdőre vonták a franciák a bécsi kancel- lárgyiikosság szomorú ügyével kapcsolatosan. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a puccsisták szerb fegyverekkel és lövőszerekkel vol­tak felszerelve. No, meg nyil­vánosságra került az is, hogy a szerb kormány a puccs esemé­nyeiről jóval előbb szerzett tudo­mást, mint a többi kormányok. Amikor hire érkezett annak, hogy Páris kemény hangon intézett kér­dést Belgrádhoz, sokan arra számí­tottak, hogy ebből valami nagy dolog lesz, mert hát, ha igaz az, amiért a franciák kérdőre von­ták egyik szeretett gyermeküket, még pedig ilyen nyíltan és ilyen komolyan, akkor kell is valami­nek lennie. Még pedig tényleg nagy dolognak. Azok a szerb fegyverek nem teremtek maguk­tól Ausztriában. Azokat oda kel­lett vinni — jőelőre és aligha történheíettaz a szerb kormány tud­ta nélkül. így tehát a puccs elő­készületeiről is kellett tudniok a belgrádi intézőköröknek. És, ha így áll a dolog, akkor a franciák megismerhetik dédelgetett ked­venceiket, megtudhatják felőlük, mennyire szolgálják azok a béke ügyét. Most már csak arra kiván­csi az egész világ közvéleménye, megmaradnak-e a franciák to­vábbra is jóbarátságban a szer- bekkel, nem gondolnak-e arra, hogy a jóviszony további föntar- tása esetén eszébe jut valakinek az a közmondás: az embert ba­rátjáról . . . Senki sem gyaní­totta, nem is gyaníthatja a fran­ciákat azzal, hogy ők tudtak szerb barátaik terveiről, de hát akkor nemcsak azt várja a világ, hogy Páris demarsot küldjön Belgrádnak, hanem azt is, hogy mondják föl a franciák a barát­ságot a szerbeknek. Ne tartsák fönn a jóviszonyt azokkal, akik bebizonyitottan ismét égő kanóc­cal járkálnak a puskaporos hordó körül és egyáltalában nem törőd­nek azzal hogy az égő kanóc­tól bármely pillanatban lángra lobbanhat a — világ. Hát a vi­lágháborút nem a szerbek indí­tották meg ? Mi voltunk a béke­bontók, akiket a vérig aláztak a franciák nagy barátai, a szerbek? Akkoriban a muszkában biztak annyira. Fütyülve dobták az égő kanócot a puskaporos hordóra, gondolván, ha baj lesz belőle, majd jön a hatalmas szövetséges. Most pedig a franciákban bíznak igy. De a franciáknak meg kell tanitaniíaniok őket arra, hogy go­nosz tetteiket nem fedezik sem tisztességökkel, sem fegyvereikkel, hogy bűneikért szenvedniük kell. Ismerjük jól a szomszédot. Ki­telik tőle minden, ha háta mö­gött érzi a nagy patronust, A patronust azonban nemcsak a háborús mentalitásban megkötött barátság, hanem az erkölcs, a tisztesség is kötelezi ám valamire 1 Elvégre az még sem engedhető, hogy egy nép kénye-kedvére játsz- szék a tűzzel s idézzen föl véres eseményeket csak azért, mert számit arra, hogy, ha valaki ezért őt érdeme szerint büntetni akarja, rögtön előáll a hatalmas pártfogó és — magáévá teszi az ügyet. Nagy dolgot vár hát a világ. Ha a franciák komolyan óhajtják a békét, akkor a béke­bontóval szakítsák meg az érint­Budapest, aug, 10. Schuschnigg osztrák kancellár feleségével együtt tegnap délután Szegedre érkezett, ahol est# megtekintette az „Em­ber tragédiája“ szabadtéri elő­adást. Az előadásról nagy elra­gadtatással nyilatkozott. A kancellár ma reggel repülő­gépen Szegedről Budapestre in­dult, s délelőtt 11 órakor érke­zeit meg a mátyásföldi feldíszí­tett repülőtérre. A kancellárt Newyork, augusztus 10. Egy repülő, aki végig repült a Mis­souri vidékétől Texasig, elmon­dotta, hogy a tartós hőség miatt az államok egész sorában telje­sen kiégett a mező, a folyók és pitakok kiszáradtak. Az egész vidék kopár pusztaság. Sem fü, sem állat nem látható. Déldakota gabonatermése teljesen tönkre­ment, az állatállomány elpusztult. Felhívás a várna A hivatalomhoz érkezett fertőző beteg bejelentésekből megállapít­hattam, hogy a városhoz közel eső több községben a hasihagy- máz (hastífusz) valósággal jár- ványszerüen lépett föl és több esetban, főleg mezőgazdaságok­ban alkalmazott időszaki gazda­sági munkások, a város területé­re is behurcolták és itt is idéz­tek elő megbetegedéseket. Hogy a súlyos fertőző beteg- *ég a városban el ne terjed­hessen, ismételten és leghatáro­zottabban felhívom a város lakós- ságának figyelmét mindazon tud­ni- és tennivalókra, amelyekkel a a betegség ellen hathatósan vé- dekezhetik. 1. A hasihagymáz (hastífusz) fertőző csirái étellel és itallal, a szájon keresztül jutnak a szerve­zetbe. kezést. Nem tartható fönn a ba­rátság azzal, aki arra nem érde­mes. Nem hihetjük, hogy a fran­ciák csak holmi pletykának üitek föl, amikor kérdőre vonták a szerbeket. És, ha nem pletyka az egész, hanem bebizonyított valóság, akkor tegyenek a fran­ciák olyan intézkedéseket, ame­lyekből megtanulhatják a szer- bek, hogy nem lehet büntetlenül vérzivatarokaí támasztani. Tanul­ják meg, hogy addig jár a korsó a kútra, mig egyszer csak eltörik. Gömbös miniszterelnökkel az élü­kön a kormány tagjai, a honvéd­ség képviselői és a társadalmi élei előkelőségei fogadták. Göm- bős miniszterelnök üdvözölte a kancellárt, feleségének pedig ró­zsacsokrot nyújtott át. Ezután a vendégek a városba hajttattak. A kancellár a mai nap folyamán Gömbös miniszterelnökkel tanács­ír óiul k. A kormány eddig egymillió darab állatot vágatott le, hogy az elpusztulástól megmentse őket. Még további 5 millió állatot kell levágni. Az új amerikai hőhullám még pusztitóbb, mint a korábbi. Huszonnégy óra alatt 250 ember halt meg a hőség következtében. A városok kórházai zsúfolásig megteltek a hőség áldozataival. kflzönségéhez. Az étel és italnemüeket vagy maga a hastífusz betegségben szenvedő egyén ürülékeivel, nyá­lával, köpetével és használati tárgyaival, vagy az, ki a beteg­ség kórokozó csiráit gyógyulása után is hosszú időn keresztül magában hordja, az úgynevezett bacíllusgazda fertőzi, egyrészt ürülékeivel, másrészt beszennye­zett suháinak, piszkos kezének közvetítésével, de könnyen fer­tőznek a legyek, a fertőző csirák széthurcolá8ával. Terjeszti a be­tegséget a viz is, ha a rossz ár­nyékszék fertőzött tartalma a kö­zelfekvő kútba szivárog. A betegség főleg arra ragad át, ki magát és lakását, lakásának környékét, kútját tisztátalanul tarlja, ki mértéktelenül él és gyomrát könnyen elrontja. 2. Aki a hastífusztól meg akar­ja magát óvni, a következő sza- j bályokat kell betartania: Minden étkezés előtt és min­den esetben, ha magát beszeny- nyezte, (pl. szükségét végezte) szappannal mosson kezet. Éhkását légyhálóval (az abla­kokra alkalmazott organti vagy sűrű dróthálóval) óvja meg a be­tolakodó legyek ellen. Lakása helyiségeiben alkalmaz­zon légyfogó papirost, vagy más módon irtsa a legyeket. Lehetőleg frissen főzött vagy sütött eledeliel éljen. Ivásra csak olyan vizet hasz­náljon, amelyhez semmiféle szenny nem juthatott. Ha gyanú van ar­ra, hogy a viz szennyezett, ivás előtt fel kell forralni és azután lehűteni. Minden enni- és innivalót gondosan, fedve kell tartani, hogy légy vagy más rovar hozzá ne férjen. Evésben és ivásban legyen mértékletes. Önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását és udvarát tartsa tisztán. Gondoskodni kell arról, hogy minden háznál legyen árnyék­szék. Ahol még nincsen, minél hamarabb építeni kei!. Vigyázni kell arra, hogy az egész háznép az árnyékszéken végezze szüksé­gét és az árnyékszék tartalmát időnként oltott mésszel le kell önteni. 3. A tifuszos, valamint a ti- fuszgyanus beteget az elöljáró­ságnak azonnal be kell jelenteni. 4. Olyan házba, ahol tifuszos beteg van, belépni tilos. Az ilyen ház piros szinü, ragályt jelző cé­dulával van megjelölve. 5. Ne menjünk tifuszos halott temetésére. A halott hozzátarto­zóitól, valamint a halott háza- tájától könnyen megkaphatják a betegséget azok, akik velük érint­keznek. 6. Ha a hatóság a tífusz elleni védőoltást elrendeli, úgy min­denki, akinek még tífusza nem volt, jelentkezzék oltás végett. 7. Még nagy tifuszjárvány ide­jén is könnyen megmenekülhe­tünk a betegségtől, ha ezeket a szabályokat betartjuk. Különös gond fordítandó a köztisztaság betartására, különö­sen az emberi ürülékek ártalmat­lanná tételét biztositó zárt rend­szerű árnyékszékek, illetőleg víz­hatlan falazatú jól záró fedéllel biró ürgödrök, pöcegödrök léte­sítésére, régi rossz, nem megfe­lelő pöcegödrök, kicserélésére, továbbá a kutaknak mindennemű szennyeződéstől, illetőleg fertő­zéstől való megóvására. Polgármester* Azosztrák kancelSárBudapestre érkezett. Az EgyesQíláiiamok nagy része kopár pusztaság a hőség miatt. Zalaegerszeget is fenyegeti a tifuszjárvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom