Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-09 / 180. szám
XVII. évfolyam 180, szám, Ar» 10 fillér 1634. augusztus 9. Csütörtök Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ -v— Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban “T kban> Blíifisetési árak : egy hónapra 2 pengC, negyedévié 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Milyen idő várható ? Középeurópa fölött a felhőzet erősen növekedett. Németországban erős depressió. Az Aipesek- ben viharok. Franciaoiszágban és Olaszországban a hőmérséklet elérte tetőfokát. Csehország terű létén állandósul a bizonytalan időjárás. Magyarországon száraz, jobbára derült idő, dél és délkelet felől hűvösebb légáramlás. Délen és Ke'eten futó záporesők lehetségesek. Viharok esetleg Nyu gat felől is várhatók. Ilyenképen gcó'nak a meteorológiai jelenjek mostanában, amelyek elsősorban a gazdát érdeklik. Körülbelül egybevágnak árokkal a politikai meteorológiai jelentésekkel, amelyek mindnyá junkat annyira érdekelnek. Szinte el sem képzelhető, hogy a mai középeurópai felhőkavar- gás mellett valakit még egyáltalában érdekelhessen más is, mint a külpolitikai időjárás. A fenyegető felhőiornyosuiás láttán a lelkeket az a bizonytalan érzés tartja nyomás alatt, hogy ebből a kavargásból vihar lesz. Néha- néha kitisztul, a feihők mintha örökre elhagyták volna az égboltot; estére kelve azonban minden oldalról clőretolakodnak a feliegek s mire az ember fejét pihenőre akarja hajtani, éles villámok szabdalják meg a felhőzetet 8 cikkázásukat félelmetes moraj kiséri. Az a kérdés azonban, hogy ez a fenyegető jelenség átalakul-e vaióágos viharrá és, hogy helyi zivatar tör-e ki, avagy a zivatar nagyobb kiterjedést ölt-e? És merre veszi akkor útját ? Eltörpül minden helyi kérdés jelentősége a világot feszültségben tartó nagy kérdések messze kiható hordereje mellett. Az Ai- pesekben viharok dúlnak. Német gyilkolja a németet bombával, golyóval. A kissé életképtelenné önállósítod Ausziria derék kancellárját, aki tiszta német származású volt s legjobb meggyőző dése szerint az európai egyensúlyt szolgálva védte szükebb hazája békéjét, nyugalmát, legyilkolja a nagyon kétes németfaji- ságu terrorista a nacionalizmus eszménye: az egyfajtának egy államba-terelése szent nevében! Ennek az ideának akarnak áldozni más népek is, de csak azért, hogy minél többet harácsolhassanak. És, amikor valamiképen sikerül ennek — látszólagos — keresztülvitele, akkor a szeretett fajrokonokat, testvéreket kiuzso- rázzák, kizsákmányolják s megteremtik a modern rabszolgaságot. Hogy mit követel, mit parancsol az igazság, azzal vajmi keveset törődnek. Akad egy nemzet, mely mindenki fölött uralkodni akar s nem restel szövetkezni még az ördöggel sem, csak biztosíthassa magát. Másnak érdekei semmivé tőrpülnek a magáé mellett, — ami a túlságos ön- szeretetre vall Is így talán nem menne bünszámba ; ámde azt kívánni, hogy hagyja ott mindenki a sajátját és kizáróan csak az ő érdekeit szolgálja : ez már tűrhetetlen valami. Ilyen körülmények között lehetséges-e más politikai időjóslás? A távol Keleten uralkodó nagy feszültség szintén erősen befolyásolja Európa politikai időjáráBécs, augas2fus 8. Az osztrák kormány megadta hozzájárulását Fapen német rendkívüli követi megbízatásához. Rintelen voit római követ állapota változatlanul válságos, Be- szédravarok is fellépjek a meg bénult követnél. Stájerország területén elrendelték a rőgtönitéíő bíráskodás megszüntetését. Római jelentés szerint a pápa, aki jelenleg Castel Gandolfoban nyaral, a jövő héten fogadja Doll- fuss kancellár özvegyét. Belgrád, augusztus 8. A francia követség felvilágosítást kért a juA Göcsejvh'dék és Zalaegerszeg megismertetését célzó propaganda most már nagy arányokban halad előre. Hirlapi cikkekkel és Fára József dr. vármegyei főlevéltárosnak göcseji előadásaival sikerült nemcsak a vármegye, hanem az egész ország érdeklődését is fölkelteni Göcsej iránt. Ez az érdeklődés mindegyre fokozódik, amit bizonyít az, hogy Zalaegerszeget és a göcseji falvakat már eíidén is nagy számban keresték föl az ország távolabbi vidékeiről, s a látogatók a legnagyobb elragadtatással szólnak erről a szép vidékről, de csodálkoznak egyben afölött is, hogyan maradhatott Göcsej egészen a legutóbbi időkig teljesen ismeretlenül. Az elhagyatottságnak, elmaradottságnak okairól most nem beszélünk, csak örülünk annak, hogy sikerült végre a Göcsej felől táplált rossz véleményeket teljesen eloszlatni és Göcsejt azok közé a magyar vidékek közé állítani, amelyek megtekintésre, szereidre, pártolásra érdemesek. A keszthelyi kiállításon ott vannak már Serényi Árpádnak művészi fényképei, amelyek a Gö- csejvidéknek és Zalaegerszegnek s-épségeit tüntetik föl. És akkor, sát. Ott ugyan más eszközökkel mérik az időjárást dirigáló tényezőket, de a vihar ott is vihar és a villámokkal telt felhő nem szokott egy helyen megáliani, hogy kitombolja magát, hanem hatalmas területek fölött vonul el. Vihar előtt ember, állat fedél alá igyekszik s közös fedél alatt, egymással békében várja a vihar elvonulását. Nem ismételjük a prognózist! goszláv kormánytól, hogyan juthattak az osztrák horogkeresztes felkelők jugoszláv fegyverekhez és lőszerekhez. A francia kormány erre vonatkozóan határozott és precíz nyilatkozatot kért. Továbbá arra is felvilágosítást kért, miként volt lehetséges, hogy a jugoszláv kormány a julius 25 i puccs eseményeiről előbb értesült, mint bármely más kormány és miért nem tájékoztatta értesüléseiről a francia kormányt. A francia kormány fellépése a belgrádi kormánynál a lehető leghatározottabb volt és nagy feltűnést keltett. amikor az ország közönségének figyelme a mi szép Göcsejünkre irányul, akkor jelent meg Fára József dr.-nak újabb müve: „Zalaegerszeg és a Göcsej részletes Kalauza“. A csinos füzetet a Turistaság és Aípinizmus adta ki g ennek előszavában Czobor Mátyás polgármester szól a közönséghez. A polgármester a többek között a kővetkezőket mondja: „Ma, amikor oly sok magyar értéket vettek el tőlünk és megy veszendőbe, különösen kötelességünk a magyar értékek föltárása. Ez a füzet is ezt a célt kívánja szolgálni: Ismertté teszi a magyarság egyik kevéssé ismert, egyik legszebb és legmagyarabb vidékét, Göcsejt és annak legfontosabb helyét, Zalaegerszeget. Sokan miniatűr Svájcnak mondják az Alpok nyúlványainál elterülő Göcsejt. Bájos hegyei, napsugaras, pormentes völgyei, a virágos utcáju városa, Zalaegerszeg valósággal hívogatják azokat, akik pihenni vágynak, akiknek idegei a csendet, a jóleső nyugalmat keresik“ . . . Fára József dr. ismerteti ezután részletesen a Göcgejvidéket, Za- laegeiszeget és a göcseji falvakat s majdnem minden községnek a történetét. Megismerhetjük ebből a füzeiből, — amelyet számos kép (Serényi fölvételei^, a város és Göcsej pontos térképei tesznek vdítozatossá, — Göcsejnek egész történeiét, néprajzi, közlekedési, gazdasági viszonyait, építkezését, minden szépségét. Aki ezt a füzetet kezébe veszi, nem tudja letenni addig, amig végig nem olvasta. Olyan sok érdekeset, talál benne s olyan vonzóan ir le abban mindent Fára József dr. És, aki a füzetet végigolvassa, kedvet kap Göcsely megtekintésére. Aki pedig megtekinti Göcsejt, azt ott marasztalja —■ ó, nem a sár, mint azt valamikor mondották, — hanem az a soksok szépség, amiben Göcsej bővelkedik. Ez a füzet olyan propaganda eszköz, amely biztosítja az állandó érdeklődést Göcsej iránt, biztosítja a vidéknek és Zalaegerszegnek idegenforgalmát. Ennek a füzetnek elolvasása után egy új világot ismerünk meg, egy szép darab magyar földet, amely oly sokáig türelemmel szén vedíe a mostohagyermek szerepét. Nemcsak Göcsej, nemcsak Zalaegerszeg, hanem az egész megye hálával tartozik Fára József dr. főlevéltárosnak, Serényi Árpád fényképésznek és mindazoknak, akik bármiképen segítségére voltak munkájában. «aáp&g » --írn- i-fc—*—1 -1 ii-~MTd^.rTiiu»-,r -irt i-t'ir- A Lenti és Vidéke Ipartestölte megalakította az ipartestületi széket. A Lenti és Vidéke Ipartestület vasárnap, folyó hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen résztveit Búzás Béla dr. főszolgabíró, Keglovich Béla dr. ipar- hatósági biztos, ipartestületi ügyész és a járás iparosságának tekintélyes része. A gyűlést Németh József ipar- testületi elnök nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelent főszolgabírót, az iparhatósági biztost és a járás iparosságát Ezekuíán Thunhárdí Jenő ipartestületi jegyző az ipartestület félévi munkásságát ismertette, majd a kecskeméti országos iparoskongresszusról szóló jelentését terjesztette a közgyűlés elé. Ennek során a kongresszus üdvözletét tolmácsolta és az iparosságot békés együttműködésre kérte fel. Keglovich Béla dr. iparhatósági biztos ismertette ezután az ipar- testületi széket, amelynek kapcsán Thunhárdt Jenő ipartestületi jegyző előterjesztette az ipartestületi szék alapszabályát, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezckután az iparhatósági biztos elnöklésével az ipartestületi szék elnökét, alelnökét, tagjait és póttagjait választotta meg a közgyűlés. Elnök lett 3 évre Váradi Rezső géplakatos, alelnök Harth Gyula A francia kormány felelősségre vonta Jugoszláviát az osztrák nácik támogatása miatt. Megjelent Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza. Fára József dr. újabb munkája a göcseji propaganda érdekében.
