Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-08 / 179. szám

XIII. éfrf»8y*swi 179. MAm. Ära 10 fillér ^34. augusztus 8. Szerda Felelős szerkesztő : H e r b o! v Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban­Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A cserkészetnek csonka hazánk csak előnyeit él­vezheti, minthogy nekünk elég annyi, ha megismernek bennünket a külföldiek. És, ha megismer­nek, akkor a revízió terén nyert ügyünk van. Ennek ékes bizony­sága az, hogy a múlt évi gö­döllői jamboree majdnem annyi barátot szerzett nekünk, mint amennyi külföldi azon megjelent. A jamboreen résztvett cserkészek azután hazájukba visszatérve pro­pagálói lettek a magyar revíziós igazságoknak s azóta újabb és újabb érdeklődök érkeznek Ma­gyarországba. így, amint ezt a minap röviden megírtuk, Budapestre érkezett Harry Julian őrnagy, a skóciai Tife grófság cserkészfőtitkára és John Broon főiskolai igazgató, az angliai Derbshyre grófság cserkészfőtit­kára, azzal a határozott céllal, hogy tanulmányozzák a trianoni határt. Az előkelő angolok pár napi budapesti tartózkodás után egyhónapi körutat tesznek s el­látogatnak Szegedre, Sátoralja­újhelyre, Nyirábrányba, Balassa­gyarmatra és a somogyi Dráva- partra. Kívánatos volna azonban, hogy a somogyi Drávapart után tekintsék meg a zalai Murapartot is és lássák, hogy milyen meg­gondolatlanul történt itt is a ha­tár kijelölése, mennyi magyart dobtak át egyenesen a balkáni népség markába. Az angol ven­dégek a határok szemlélésénél el- eltünődhetnek azon, miért kel­lett a béketárgyalások alkalmával annyira szeretni, annyira pártolni a Balkánt, melyet eléggé ismer­tek, amely felől tudták, hogy olyan erkölcsei vannak, amelyek épenségge! nem kívánatosak a nyugati civilizációra? Gondol­kodhatnak azon, miért kelleti megsajnálkozniok a békát dik­táló hatalmaknak azon, hogy a balkáni erkölcsöknek a Kárpátok, meg a Száva határt szabtak s miért kellett ezek előtt utat nyi- tani a nagy magyar Alföld köze­péig és nyugatra majdnem Tirolig? Hát annyira érdemesek a Balkán­nak félvad törzsei a pártolásra, hogy nyugodt lélekkel martalé­kul dobhatók nekik a nyugati kultúrának ezeréves harcosai: a magyarok, horvátok és németek ? És mi szükség van arra, hogy a pravoszlávia lerombolja a katoli­cizmus alkotásait ? Mi szükség van erre a Nyugaton ? Sok min­den felől gondolkodtok kell az előkelő angoloknak akkor, ami­kor már megáliapitják azt, hogy igazság, jog, nemzetiség, gazda­ság, hadászat szempontjából olyan baklövést még sohasem követtek él, mint amilyen a trianoni béke­kötés volt. És, ha gazdag tapasz­talataikkal visszatérnek hazájukba az angolok, kérdezzék meg hon­fitársaiktól, kinek ártottak a ma­gyarok, mivel szolgáltak rá arra, hogy három és félmilliót elvá­lasszanak édes testvéreiktől, hősi dicsőséggel szerzett ezeréves ha­zájuktól és műveltségben messze mögöttük álló népeknek uralma alá vessék őket, akik a betevő falatot is elvonják tőlük. Igazi balkán-erkölcs! Mutassák meg angol barátainknak azt a cikket, amelyet az egyik oláh lap irt a nagyváradi magyar tisztviselők elbocsátásával kapcsolatban. „Vesszenek éhen a magyarok“ — ezzel intézi el a lap az ügyet. Ritkán kerül ehez hasonló för­Berlin, augusztus 7. Hinden- burg birodalmi elnököt ma dél­előtt hatalmas gyászpompával temették el a tannenbergi csata­téren. A gyászünnepség már az éjszaka folyamán elkezdődött, amikor a koporsót a neudecki kastélybői átszállították a tannen­bergi emlékműbe, A 80 kilomé­teres útvonal első részén lóvonta ágyutalpon, sok ezenyi tömeg és fáklyások ezreinek sorfala között vitték a koporsót. Majd motoros ágyutalpon vitték tovább, az emlékműig, ahova a menet kora reggel érkezett meg. A 8 tornyu, hatalmas emlékmű ekkor már teljes gyászpompában állott. Az egészet bevonták fekete dra­périával, a tornyokról zászlók lengtek és girlandok csüngtek. Kora reggel a hatalmas mező már feketélett az óriási gyászoló tömegtől, amelyet több mint száz vonat, sok ezer autó és autóbusz szállított a csatatérre. A tornyok előtt és azokon beiül helyezkedtek el a kormány tagjai, a diplomáciai testület, a külföldi küldöttségek, köztük Kánya Kál­mán magyar külügyminiszter és Kárpáthy Kamilló honvédfőpa­rancsnok. A tömegben igen sok volt az egyszerű földműves, akik­nek Hindenburg a nagy háború­ban megmentette Keletporoszor- szágot. A katonaság számos disszázaddal vonult fel. Hindenburg koporsóját, ame­lyet 53 tépett, háborús zászló takart, a hadvezérek tornyában helyezték el és itt kezdődött a meg a gyászszertartás. A zenekar Beethoven örökszép Eroicáját ját­Keszthely, augusztus 6. Keszthely ... a Balaton fő­városa, a Festeticsek ősi szép fészke ünnepnapokat ül. Ország­szerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a Balatoni Szövetség és Keszhely város közönsége által szeptember hó 16-áig rendezendő ünnepélysorozat iránt. medvény papírra. Azokat kellett és kell még ma is védeniük a franciáknak, akik így írnak! Mi nem voltunk méltók arra, hogy ezeréves határainkat tiszteljék a nyugati kulturnépek, akiket év­századokon át mi védtünk, de a balkáni törzsek, akik a fertőzés csiráit hozzák magukkal, méltók voltak arra, hogy beüljenek a mi gyönyörű szép országunknak kin­cses városaiba. Az angol cserké­szek nézzék a néznivalókat azzal a i lélekkel, amely áthat minden cser- | készt . . . szotta, majd Müller György ev. birodalmi püspök mondott imát és: megkapó beszédet, amelyben a németség háláját és szeretetét ft>zi ki. Egy gyászének után egy per­ces néma csend volt az egész birodalom területén, majd Hitler kancellár mondott búcsúztató be­szédet. Ismertette Hindenburg győzelmes életét, háborús győ­zelmeinek sorozatát. Hangsúlyoz­ta, hogy Hindenburg Keletporosz- ország védője és megmentője. Erő, bizalom, hit és bátorság minden krízisen átsegítették. Em­berfelettien nagy volt. Utolsó, legnagyobb győzelme volt a né­metség átmentése a jövőbe. Hin­denburg a német jövendő kapu­ját nyitotta meg, ép ezért halálá­ban is él és halálából is új erő csörgedez. A mélyhatásu beszéd után ka­tonai vezényszavak hangzottak, a zenekar katonabucsuztatóí, majd j a német Himnuszt és Horst | Wessel dalt játszotta. Üdvlövések j közben vitték az elhunyt kopor- j sóját a Hindenburg toronyba a ! családtagoktól és a Vezértől ki- j sérve. Az óriási méretű ünnep- | ség a katonaság tisztelgésével és üdvlövésekkél fejeződött be. A temetést nemcsak a német rádióállomások, de igen sok eu­rópai és amerikai állomás is köz­vetítette. A sajtó számára a hely­színen a telefonok százait sze­relték fel, hogy lapjaikat tudó­síthassák. A mezőn a megafonok százait helyezték el, hogy a gyá­szoló közönség hallhassa a be­szédeket. Helikon városa ünnepi hereinek ragyogó ékköve a pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem állal rende­zett Nyári Egyetem, neves hazai és külföldi professorok tartanak naponta univerzális témákról ér­tékes előadásokat. A programmba vett nagysza- j básu kiállilássorozat a képző- j művészeti-, fénykép- és tervkiál- litással kezdődött. Malatinszky Ferenc felsőházi tag, a Balatoni Szövetség társelnökének irányí­tásával működő rendező bizott­ság szakszerű, értékes munkájá­nak gyümölcse ez a kiállítás, amellyel általánosságban már foglalkoztunk. Most azokat a máshol nem látható, nagybecsű műkincseket ismertetjük, melyek a kiállításnak — mondhatjuk — rendkívüli nívót kölcsönöznek. Külön termet foglalnak el azok a muzeális értékű Festetics kle- nódiumok, melyeket Festetics György herceg, Keszthely kegy- ura, bocsátott nemes gesztussal a kiállítás rendelkezésére. A Fes­tetics terem páratlanul értékes anyagában szerepelnek a heicegi könyv- és levéltárnak legértéke­sebb darabjai: a Festetics kó­dex és a keszthelyi kódex, a magyar nyelv fejlődésének mér­hetetlen értékű dokumentumai. Azután nyolc darab többezer éves kézírásos könyv, mint a szent Benedek rendnek 1400-ból szár­mazó regulája, a r türjei konvent egy kiadványa. Árpádházi kirá­lyok korából II. Endrének egy levele, továbbá Mátyás király adományozó levele. A Festetics család pecsétgyüjteménye és a kiállítóit többszázéves fegyverek, lovagi vértek mellett unikum­számba megy Festetics Kristóf­nak, a hitbizomány alapítójának életnagyságu fafaragásos reliefje 1660" ból (amely tuíajdonképen a hercegi kastély márványtermének egyik óriási ajtaja) és egy, csó* nak alakban kiképzett csodálatos intarziákkal díszített ágy, melyet Mária Terézia hagyományozott az egyik Festeticsnek. A XVIII. század egyik legkiválóbb alko­tása, Festetics Jenő grófnak, Má­ria Terézia kancellárjának mo­zaik arcképe mellett függ Ben­czúr Gyulának a műit tavasszal el­hunyt Festetics Tasziló herceg­ről festett arcképe. A kiállítás másik érdekessége Zalamegye anyaga, köztük Deák Ferenc levelei a Malatinszky családhoz és Beszédes László­nak a Balatonról készült első fel- mérésü térképe. Ritka értéket képvisel a Gazdasági Akadémia által kiállított anyag, igy a konti­nens első mezőgazdasági szakis kólájának, a Georgikonnak anya­könyvei, 1803-ból származó állat- bonctani és kórtani preparátu­mok és az 1848. május 23 i georgikoni tanárgyülési jegyző­könyv, mely annál az oldalnál van felütve, ahol a tanári kar megállapítja, hogy az előadáso­kat kénytelen beszüntetni, mert a hallgatóság felcsapott honvédnak. A képzőművészeti, fénykép- és tervkiállitás mellett a napok­ban nyílik meg a Magyar Nem­zeti Szövetség integritás anya­gának kiállítása, 15 én az ipar- művészeti és mezőgazdasági, Hatalmas gyászpompával temették el Hindenburgot nagy győzelmének színterén. Hitler» kancellár az elhunyt elnök nagyságáról. Keszthely Ünnepi hete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom