Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-04 / 176. szám
Xifll. évfolyam 176. szám. anHBBMaanangaai Ára 10 fillér 1634. augusztus 4. Szombat. n fóti* Qo'o^ ,A US1 XaVacs^ 54-GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ -a.= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak s egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, — Hirdetések díjszabás szerin Visszaemlékezéseket közölnek úgy a magyar, mint a külföldi lapok a húsz év előtti időkről. Azokról a nagy időkről, amikor lángra lobbant az egész Európa. Amíg a szerajevői revolver el nem dördült, addig minden államnak vezető politikusai nagyhangon hirdették, hogy : viszonyunk a szomszédos államokkal barátságos. — A szó akkor is csak arra való volt, hogy a gondolatokat elrejtse. Mert, hogy milyen „barátságos“ volt a viszony, az kiderült akkor, amikor a monarkia megfelelő elégtételt kért Szerbiától. Az á/iig főifegyverzett „barátságos“ szomszé dók csak az alkalmai várták, hogy baráti érzeímöknek az ágyuk ezreivel adjanak kifejezést. Füstölgőit a kanóc az ágyuk körül sürgölődik kezében és meg is szólaltak az ágyuk, hogy négy esztendőnél hosszabb ideig harsogják a világ fülébe, hogyan fest az a nagy barátság és szívélyesség, amiie mindig hivatkoztak. Mi itt, Európa közepén, nem akartuk a háborút, de amikor a szerajevői gyilkosság megtörtént, mindjárt tisztán láttuk, hogy az a gonosz cselekedet csak provokálás volt, hogy a kedves szomszédok csak azt várták, hogy a monarkia becsületének védelmére fegyverhez nyúljon. A muszka égett a vágytól hogy reánk csaphasson és a pánszlávizmus eszméjét valósággá tegye, a francia elérkezettnek látta az időt a revansra és igy egyszerre megindult a lavina, hogy maga alá temessen minden értéket. — Ezek a visszaemlékezések nemcsak közönséges gond- űző olvasmányok, hanem figyelmeztetés arra, hogy ma még veszedelmesebb a helyzet, puskaporosabb a levegő, mint volt húsz évvei ezelőtt. Hiszen ma nyíltan beszélnek a politikusok, ma egyenesen megfenyegetnek egyes nemzeteket, hogy, ha moccanni merészelnek, megszólaltatják ágyúikat s olyan pusztítást visznek véghez, amihez képest a világháború csak kismiska volt. Várták a „kulturnépek“, hogy Dollfuss meggyilkolása alkalmat ad újabb vérengzésre, most meg Hindenburg halálával kapcsolatosan számítanak arra, hogy — valami lesz. A népeknek elő kell venniük józan eszöket, hogy megkótyag sodott vezetőiket figyelmeztessék arra, hogy a népek békét akarnak, nem irtó hadjáratokat, hogy a szörnyű vérontás nem lehet célja az emberiségnek, hanem a békés fejlődést, a kultúrát kell szolgálnia annak, aki magát a „teremtés koronájának“ nevezi. De nemcsak a világháborút előidéző okokra, a háború kitörésére kell gondolni a visszaemlékezések olvasása közben, hanem a háború véres lefolyására, a háború által okozott veszteségekre, károkra s mindarra a nyomorúságra, ami a háború nyomában jár s ami ma, a háború befejezése után a tizenhatodik évben is általános az egész világon. Nincs békéje, nincs nyugalma senkinek sem, lett légyen valaki legyőzött, avagy győző a világháborúban. A legfőbb győző Berlin, augusztus 3. Hindenburg elnököt kedden temetik, s a kormány már megállapította a gyászünnepségek sorrendjét. Hétfőn déli 12 órakor a birodalmi gyűlés tart gyászülést, amelyen Hitler kancellár és vezér mond beszédet. Kedden délelőtt 11 órakor a ían- nenbergi emlékműnél lesz a temetési gyászünnepség. Neudeckbő! katonai diszkiséreííel szállítják át a holttestet az emlékműhöz, ahol az evangélikus tábori püspök beszéde és imája után ismét Hitler mond gyászbeszádet. A koporsót a tannenbergi emlékmű tornyában helyezik el. A temetés időpontjában, délelőtt 11 óra 45 perckor az egész országban egy percre megáll mind a gyalogos, mind a jármű forgalom, A jelt a harangok megkondulása adja meg. Ä két gyászünnepélyt az összes rádióállomások közvetítik. A kormány szózatot intézeti a német néphez és ebben részletesen méltatja Hindenburg hadvezért és államférfiul nagyságát. Hangsúlyozza a szózat, hogy elhunytéval nemcsak a német nép, de a világ is szegényebb lett egy nagy férfiúval. Hitler kancellár népszavazást rendelt el a kormánynak ama alkotmánytörvénye felett, amely őt állítja az állam élére. A kancellár el akarja érni a nép jóváhagyását is. A népszavazás valószínűen augusztus 19 én lesz, s ez egyúttal megmutatja, változott-e a nép hangulata a nemzeti szocializmus győzelme óta. Hitler intézkedett, Serény muka folyik az Actio Catholica központi irodájában, mert a XXV-ik jubiláris Nagygyűlést, amelyet szeptember 22, 23, 24, 25, napjaira Budapestre hiv- tak egybe, méreteiben is gigantikusai akarják megrendezni. A főünnepségek szeptember 23-án, vasárnap zajlanak le. Ezen a napon reggel 10 órakor a Ügetőpályán lesz a szentmise, amelyet a francia, a legnagyobb nyugtalanságban él s nyugtalansága csak fokozódnék, ha esetleg még egyszer — Isten ments! — győző lenne. Mintha nem ismerné ez a nagy nép a világtörténelmet! A históriának igazságait egyszer majd mégis keservesen kell megismernie. Más kárán tanul az — okos, de a saját kárán az oktalan, az elbizakodott . . . hogy őt csak vezérnek és kancellárnak címezzék, mert a német nép lelkében az elnöki cim teljesen Hindenburg nagy egyéniségéhez kapcsolódott és másnak ezt a nevet nem volna helyes viselni. Hindenburg családja kérelemmel fordult a német néphez, hogy az elnök koporsójára szánt virágok és koszorúk helyett ezeknek költségéi az Ínségeseknek juttassák. A családhoz és a kormányhoz tömegesen érkeznek a részvétnyilatkozatok a világ minden részéből. Részvéttáviratot küldött Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány is. A külföldi sajtó igen melegen emlékezik meg Hindenburg egyéniségéről. A francia lapok is nagy elismeréssel adóznak képességeinek és kiváló jellemének. London, augusztus 3. Az angol lapok foglalkoznak azokkal az eshetőségekkel, amelyek a német birodalomra Hiíier korlátlan hatalmából származhatnak. A Daily Mail szerint Nepoleonnak nem volt olyan hatalma, mint Hitlernek. Cromwell sem rendelkezett ilyen hatalommal, Mussolini pedig önként korlátozta hatalmát azzal, hogy alávetette magát a királyi halálomnak. Európa történetében nincs példa ilyen korlátlan teljhatalomra. Utal a lap Hitlernek többszöri békés kijelentéseire és reméli, hogy nem győz a háborús porosz szellem. Hitler elég előrelátó, hogy a béke fontosságát megértse. Serédi Jusztinján bíboros, hercegprímás mond, majd utána ugyanott lesz az I. megnyitó ülés. Délután 3 órakor indul az országos Eucharisztikus körmenet tízezrek részvételével a Szent István bazilikától az Országház térre és a Parlamentben ott fog fényleni a megváltás szent Keresztje. Este 7 óra 30 perckor díszelőadás lesz a Városi Színházban. Hogy a fő„Európa történetében példátlan Hitler teljhatalma“. A Daily Maii cikke. — HindenbEfipgct kedden temetik. Gigantikus méretekben rendezik meg az idén a jubiláris katolikus Nagygyűlést. ünnepségeken a vidék részvételét is biztosítani tudja az Actio Catholica, elhatározta, hogy Esz—; tergombói, Szobró!, Szegedről, Békéscsabáról, Nyíregyházáról,Bajáról, Sátoraljaújhelyről, Pécsről, Szombathelyről és Nagykanizsáról „Keresztes gyorsvonatokat“ indít, amelyeken 62%-os kedvezménnyel lehet majd utazni. Ezekre a gyorsvonatokra a közbeeső állomásokon is fel lehet majd szállni és visz-- szautazva leszállni. A katolikusok tízezreit várják a fővárosba erre a napra s épen azért az Actio Catholica országos elnöksége már ' most kéri az összes egyházköz- > ségeket, egyesületeket, hogy az általuk megszervezett csoportok lélekszámát, amelyek igénybe akarják venni a „Keresztes gyorsvonatokat“, 'legkésőbb augusztus - 20-ig jelentsék be egyházmegyénként az egyházmegyei Acíio Catholica igazgatójának. Rövid táviratok. Megmérgezte magát és meghalt Sztrache főügyész fiának, Sztrache Gusztáv bankügyésznek felesége. — A délkoreai árvíznek 350 halottja van. Az elöntött épületek száma 53 ezer, a kár 30 millió yen. — A skoda botrányban való szerepe miatt a román hadügyminiszter felfüggesztette a bukaresti hadtestparancsnokot. — A nagyváradi polgármester kijelentette, hogy szó sem lehet az elbocsátott 174 magyar tisztviselő visszafogadásáról. — Ötven újabb osztrák horogkeresztes menekült Jugoszláviában. — Róth Jenő tőzsdést, aki 500 ezer pengői sikkasztott el, kikérik a francia hatóságoktól. — Schuschnigg osztrák kancellár Szegeden megtekint! a Ember tragédiájának szabadtéri előadását. Csökken a húsfogyasztás. Az 1929. esztendő óta — mint a statisztikai adatok mutatják, Magyarország húsfogyasztása 9 6 %-kal, 415 millió kilogrammról 375*4 millió kilogrammra csökkent. Az 1929. évi húsfogyasztás értéke a kiskereskedelmi forgalomban 900 millió pengőt tett ki, míg ezzel szemben az 1931. évi forgalom mindössze 430 milliót. A rossz gazdasági viszonyokra mutat az a tény is, hogy az áraknak ilyen nagymértékű csökkenése mellett is kisebb a fogyasztás, mert amig az évi fejadag országos viszonylatban 1929-ben 48 kilogramm volt, addig 1932-b már csak 43 kiló. A barom gyasztásí is beszámítva, ? átlagos fogyasztás fejenkér mig 1932-ben csak 52‘9 ’ Budapesten a husfogyr adaga a baromfifogyas leszámítva, 1929 bér mig 1932-ben mr kiló volt. A vidék 51*7 kiló volt az
