Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-03 / 175. szám

Ar* fO fillér 934. augusztus 3. Péntek Felelős szerkesztői Herboly Ferenc, Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, === Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP H Előfizetési árak : Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 8 pengő. — egy hónapra 2 pengő, negyed« Hirdetések díjszabás szerin Külső csin és jólét. Zalaegerszeg város belső ren­dezése, csinosilása és idegenfor­galmának fokozása érdekében ta­gadhatatlanul sokat lett, nagy ál­dozatokat hozott és ért is eí ered ményeket. Aki csak tiz év óta ismeri is ezt a várost, a dicséret és elismerés hangján emlékezik meg a város közönségéről és ve­zetőségéről, hogy egymást meg­égve vállvetett munkával a vidéki szép városok közé emelték Zala­egerszeget. Most már nemcsak a megyében, hanem az ország tá­volabbi videnein is beszélnek ró­lunk. Rendezettség, csín tekinteté­ben még csak pár évvé* e.-élőit is mögötte áitotiunk Keszthely­nek és Nagykanizsának, ma ózon­ban nem adunk nekik mellettünk elsőbbséget. ag—^im iiMi «Hfl Arra kell tehát most töreked­nünk, hogy a belső rendezettség, a csin ne legyen csak közönsé­ges máz, amely eltakarja a nyo- móruságunkaí, hanem legyen ki­fejezője a polgárság jólétének is. Itt nem hallgatjuk el azt, amit már olyan sokszor hangoztattunk s ami a polgárság jótétének biz­tosításánál elsőrendű követelmény, hogy a helyi fogyasztók föltétle­nül a helyi piacon szerezzék be azt, amire szükségük van. Nem szabad megengedni idegen cé­geknek machinációit. Az előző években ugyanis sok-sok ezer pengőt zsebeljek el a város kö­zönségétől és ezért a sok pén­zért sem szebbet, sem jobbat nem kaplak,mint amilyent a helyi ipar és HBH kereskedelem is elő fűd állítani. És még csak az sem mondható, hogy az idegen cégeknél jutá­nyosaidban lehet vásárolni, mint a helybelieknél. Ha igy áll a dolog, ami tagadhatatlan, —- ak­kor miért pártoljuk az idegent ?... Szóval: legyen gondja a város vezetőségének arra, hogy észre- vegyenek bennünket a tőkével rendelkező vállalatok és, hogy a város iakóssága helyi cégeknél vásároljon. Az előbbi nehéz mun­ka, az utóbbi azonban nagyon könnyű, csak egy kis megértés és jóindulat kell hozzá a közön­ség részétől. Ne takarjon a szép, a tetszetős külső Ínséget és nyo­mort ! Hindenburg elnök meghalt. Általános részvét Németországban. — Hitler a birodalom új vezére. De ez mind nem elég ahoz, hogy a polgárság jóléiét emeljük, az ipari és kereskedelmei felvirá­goztassuk, munkanélkülieknek fog­lalkozást adjunk. Egyre jobban előrenyomul az az óhaj, hogy valamiféle ipartelep, gyár léte­süljön a városban. Az előző évek­ben történtek is lépések ebben az irányban, de most szó sem esik erről. Többször fölbukkant például a papírgyár létesítésének eizméje, mert erre — mint mond ták — minden lehetőség meg­van. Ismerjük a mai gazdasági helyzetet, tudjuk, hogy pénztelen­ség uralkodik az egész vonalon, tehát majdnem leküzdhetetlen akadályokba ütközik vállalat lé­tesítése. nmde ez még nem je­lenti azt, hogy nem kell lehető­ségeket keresnünk vállalatok léte­sítésére, idetelepítésére. Meg kell mozgatni minden követ, keresni, kutatni kell a lehetőségekéi, hogy a vidékünkön könnyűszerrel be­szerezhető nyersanyagok feldol­gozást nyerjenek, ezeknek fel­dolgozása foglalkoztassa a ma pihenő munkáskezeket és kenye­ret adjon azoknak, akiknek java­része ma inségmunkából, vagy másfajta segélyből él. Az bizo­nyos, hogy manapság önmaguk- tól aligha akadnak jeléníkezők, de ha a város vezetősége próbálko­zik itt is, ott is, ahol csak sejt valamit, talán csak akad olyan vállalkozó, aki alkalmasnak ta­lálja a terepet jövedelmező válla­lat létesítésére. Mert azt a pénz­telenséget sem úgy kell ám értel­mezni, hogy sehol sincs pénz. Vannak még befektetésre szolgáló összegek, vannak tőkék, amelyek elhelyezkedésre várnak. És, ha állandó szükségletek kielégíté­séről van szó, akkor megmozdul ám az a tőke, amely felől ma azt tartjuk, hogy teljesen mozdu­latlan. Mindennek meg kell adni a lehetőséget és akkor a legna­gyobb nehézségek is leküzdhe­tők, a sűrű egymásutánban je­lentkező akadályok is elhárithatók. Berlin, augusztus 2. Németor­szág nagy gyásza bekövetkezett: ma reggel meghalt Hindenburg tábornagy, a birodalom elnöke. Az elnök állapota az éjszaka vál­ságosra fordult. Hajnalban az orvosok közölték, hogy beállott az agónia, s az elnök reggel 9 órakor csendesen elhunyt. Az egész nép által tiszíelt, népszerű elnök elhunyta mély gyászba döntötte Németországot, s a gyász annál mélységesebb, mert Hindenburg volt az, aki Németország legválságosabb nap­jaiban szilárd pillérként állott, s aki enyhitette mindig a nagy belső megrázkódtatásokat. A gyász jeléül a birodalom terü­letén fekete zászlókkal lobogózták fel a köz- és magánépületeket. A halálhírről azonnal értesítették a Doornban élő Vilmos császárt, akit erősen levert a gyászhir. Hindenburg Herbert 1847-ben született Pózenben. Részvett az 1870—71-iki francia-német há­borúban, majd a vezérkarhoz került. 1909 ben a IV. hadtest parancsnoka lett, 1911-ben pe­dig nyugdijaztatta magát. A vi­lágháború kitörésekor visszalépett a katonai szolgálatba és a 8. hadsereg vezetését bízták rá. Vezérkari főnöke volt Ludendorf. Tannenbergnél és a Mazuri ta­vak vidékén mért döntő veresé­geket az orosz hadseregre. 1914. novemberében tábornaggyá ne­vezte ki Vilmos császár. 1916- ban lett a német vezérkar főnöke s igy az ő kezébe futottak össze a német haderőnek [.összes had­műveleti ügyei. Ferenc József a székesfehérvári 69. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki a kitűnő hadvezért. 1918-ban biztosította a német hadsereg példás vissza­vonulását, 1919. júniusáig pedig még a keleti német hadsereg parancsnoka volt. Akkor nyuga­lomba vonult és Hannowerben töltötte idejét. 1925. áprilisában választották első Ízben a német birodalom elnökévé, másodízben pedig, Hitlerrel szemben, 1932- ben. Berlin. A német kormány Hin­denburg elnök elhalálozása alkal­mával törvényt alkotott, melynek első szakasza az, hogy a biro­dalmi elnöki és kancellári méltó­ságot egyesitik, igy tehát a biro­dalom élén Hitler áll. Hitler je­löli ki saját helyettesét is. Hiva­talos helyen a törvényhez azt a magyarázatot fűzték, hogy a nem­zeti szociálizmus alapelveivel összeegyezhetetlen, hogy a vezér fölött még valaki álljon. Eddig csak Hindenburg személye miatt nem volt változás. Blomberg hadügyminiszter elrendelte a csa­patok haladéktalan felesketését Hitlerre, mivel az áj törvény már életbe is lépett. A kormány a gyász alkalmából tizennégynapos gyászt rendelt el a nép, a hadsereg, s a roham­osztagok számára. Hindenburg- nak disztemetést rendeznek. Neudecki jelentés szerint Hin­denburg halála előtt táviratban hűségéről és hódolatáról biztosí­totta Vilmos császárt. Páris. A lapok szerint Hinden­burg halála komoly nehézségeket vonhat maga után. Vilmos csá­szár állandóan élénk érdeklődés­sel kiséri a németországi ese­ményeket. London, augusztus 2. A lapok jelentése szerint Hindenburg po­litikai végrendeletében Német­ország vezetését Hitlerre hagyo­mányozta, aki iránt bizalmát fe­jezte ki. A végrendelet befejezése- képen hangoztatja, hogy egész életében monarchista volt és meggyőződése, hogy a német nép számára állandó kormány- formaképen a monarchia legal­kalmasabb. Az osztrák események* Bécs, aug. 2. Papén rendes követi megbízásához az osztrák kormány hir szerint beleegyezé­sét adta. Tegnap a lázadás újabb gyil­kos résztvevőjét végezték ki. Ma Hudl Pál lázadó vezér ügyéi tár- gyalják.^ Hét hatósági fórum csatája egy tanoncszerzödss felbontása körül Egy textiígyáros rögtöni ha­tállyal elbocsájtoíta a nála leszer­ződött tanoncot. Az elbocsájtás körül nagy jogi csatározás kelet­kezett, amelyben eddig hét ha­tósági fórum hozott határozatot. Először az ipartestület döntött az ügyben úgy, hogy a tanoncszer- ződés felbontása jogtalan és kö­telezte a textilgyárost a tanonc visszavételére. Felebbezés folytán a járásbíróság ítélettel helyben­hagyta az ipartestület döntését. Következő fórum a törvényszék volt, ahol az előző eljárásokat megsemmisítették, mert ez az ügy nem tartozik bírói hatás­körbe. Ezekután a kerületi elöl­járóság foglalkozott az üggyel, de nem döntött, meit szerinte ez az ügy nem a közigazgatás hatás­körébe tartozik. Ötödik fórum a polgármester volt, aki visszautalta az ügyet érdemleges döntésre az elöljárósághoz. Újabb jogorvos­latra a kereskedelmi miniszterhez terjesztették sz aktákat, ahol szintén az elöljáróság hatáskörét állapították meg. Hetedik fórum­ként most a hatásköri biróság döntött az ügyben, még pedig akként, hogy ennek a tengeri kígyóvá fejlődött ügynek jogér­vényes elintézése a rendes biró­ság hatáskörébe tartozik. A Balaton propa­gandája Berlinben. A Berliner Tageblatt julius 13- iki száma „lm Lotusbad von Hé­víz“ címmel dr. Theodor Berkes tollából igen érdekes hosszú cik­ket közöL Eredeti beállítással, egyéni fölfogással és a legnagyobb jóindulattal ismerted Hévíz csodás gyógytavának tulajdonságait s az egész életet, amely odalent a Ba­laton legdélibb részén egyre több idegent is vonz. A BerlinerTageblatt keleteurópai szerkesztőségének nagytekintélyű vezetője már Bala- tonfüredről és más balatoni na­gyobb telepekről és önzetlenül terjedelmes tudósításokat közöl- tetett lapjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom