Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-01 / 173. szám
X III* Árfolyam 173. szám. **•* 10 fillér <934. augusztus I. Szerda. s Sz. Szé vatal: Zalaegerszeg, = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Szeptember elsején megkezdődnek Zalaegerszegen a betétszerkesztési előmunkálatok. Városi közgyűlés. Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete hétfőn délután vitéz Tamásy István dr. h. polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen néhány kisebb ügyet intézett el. Első tárgy a betétszerkeszíés ügye volt, melyet Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész ismertetett. A járásbíróság értesítette a várost, hogy szeptember elsején Zalaegerszegen is megkezdődnek az azonosítási és egyéb, a betétszerkesztéssel kapcsolatos munkálatok. Felhívta a várost ennek megfelelő közzétételére, hivatali helyiség, irodaszerek biztosítására, bizalmi férfiak, küldöncök kijelölésére. Jelentette a főügyész, hogy a polgármester felkérte a törvényszék elnökét, hogy a bírósági épületben biztosítson irodahelyiséget. A válasz még nem érkezeit meg. A képviselőtestület bizalmi férfiakul Kullmann Gyulát és Schmidt Lajost jelölte ki, egyben elhatározta, hogy gondoskodik a hivatalos helyiség világításáról, fűtéséről, s az irodaszerekről. Majd a tisztifőügyész előadása után elhatározta a képviselőtestület, hogy a volt szanatórium mellett az OTI-től megvásárol 900 négyszögöl földet 404 pengőért. Sebestyén Jenőné ajándékképen felajánlotta a városnak a kaszaházai vendéglő mellett levezető utat. A képviselőtestület az ajándékozást elfogadta. Végül Szilágyi Mihály főszámvevő tette meg szokásos negyedévi jelentését az utazási költségekről. Gyenge közepes, de minőségileg igen jó bortermés várható a megyében. A tapolcai szőlészeti és borászati felügyelő jelentése szerint a gzőlőfürtök szépen kifejlődtek, a középérésű szőlőfajták már kezdenek érni. A peronoszpóra szór ványosan föllépett, azonban csak elenyésző károkat okozott. A lisztharmat az alacsonyabb fekvésű sik szőlőkben okozott több helyen nagyobb károkat. A szőlő moly második nemzedéke által okozott károk jelentéktelenek. F. hó 23-án Csopakon és Balaton- füreden a szőlőkben a jégverés 8—10 százalékig menő kárt okozott. A termelők a korai csemegeszőlőt 30—50 fillérjével értékesítik. Szőlőmunkák, — a hónaljazás, csonkázás és utolsó kapálás — folyamatban vannak. Nap számbérek és viszonyok változatlanok. Gyenge közepes (mely megfelel a tavalyi 403 484 hl-nek) minőségileg azonban igen jó bortermésre van kilátás. A borkészletek (óbor 8.071, újbor 145.256 hl.) kicsik, a termelők készlete szüretig nagyobbrészt elfogy. Borárak : badacsonyi borvidéken 28—40—62, balaíonmelléki borvidéken 22—28, somogy-zalai borvidéken 18—28 fillér. A borárakban árnyomottság uralkodik; szünetelő kereslet mellett a kínálat élénk. Hatalmas útépítés folyik Zala- •gerszeg és Csonkahegyhát között. Módúra utat kap Göcsej legszebb vidéke. Zala megye egyik legszebb vidékének, Göcsejnek feltárása ismét nagy lépéssel jut előre annak az útépítésnek segítségével, amely 10 kilométeren keresztül folyik Zalaegerszeg és Csonkahegyhát között. Hetekkel ezelőtt inditotta meg a munkát az államépitászeti hivatal, de csak most bontakoznak ki annak hatalmas arányai. Az útépítést Zalaegerszeg irányából a teskánd-andráshidai útelágazástól kezdték meg, s egy szakasz Teskánd közeiéig már el is készült. Innét kezdve a Kandikó- tetőig mindenütt a földmunkák folynak, melyek látványosság számba mennek. A régi kanyargós ut irányától sok helyen eltérnek és az új utat egyenesen vezetik 9 méteres szélességben, melynek kőpályáját 4—5 méter szélességben épitik meg. Az új irány mezőkön, réteken, egy helyen pedig erdőn vezet keresztül. Különösen merész munka folyik a Kandikó közelében. Több helyen 4—5, sőt 8—10 méteres földtöltéseken ve , zetnek az útszakaszok. Másutt viszont hatalmas bevágásokkal enyhítik az eddigi erős emelkedőket, melyek megnehezítették az autó- és kocsiközlekedést. Ezeknél a többméteres bevágásoknál százezer évek előtt elhelyezkedett homok- és agyagrétegek kerülnek napvilágra. A kivágott hegyoldalakban tisztán látható régesrég történt földcsuszamlások és a szél munkájának nyoma. A feltöltésekhez részben a bevágások földtömegét használják fel, részben a szomszédos dombokon ejtenek az ásók nagy sebeket, sok ezer köbméter földet mozgatva meg. — Az ut befejező szakaszán. Csonkahegyhát körül szintén folyik már a munka, s egy szakasz már elkészült. Az egész hatalmas útépítést a jövő ő«re fejezik be, de már az idén kész lesz az útvonalak több szakasza. Az új útnak igen nagy jelentősége lesz. Nemcsak a legcsodá- sabb göcseji vidéket teszi hozzáférhetővé a kirándulók számára, de nagy vidék népét hozzásegíti a város megközelítéséhez. A környező faluk népe, melynek az építés jókora munkaalkalmat is jelent, boldogan mondja, hogy a jövőre már télen is be tud menni az orvoshoz és beszállíthatja terményeit Zalaegerszegre, ahol jobb árat érhet el érte. És ez igy is van. Kevés útépítés könnyíti meg annyira egy nagy vidék életét, mint ez a most folyó mérnöki munka, amely modern és merész vezetésű utat ágyaz bele a leggazdagabb szépségű göcseji völgyekbe és domboldalakba. A zalai vadászoknak nem kell a vadászati kamara. Nemrégiben megírtuk, hogy a magyar vadászközönséget újból kisérti a vadászkamara felállításának lehetősége, ami újabb súlyos megterhelést jelentene a ma amugyis súlyos vadászati kiadásokon felől. Nem tudjuk, kitől eredt a gondolat, hogy ezt az egyébként már rég hangoztatott vadászati reformot most hajtsák végre, de az kétségtelen, hogy a lehető legrosszabbkor jött. A vadászat ilyenforma megreformálásának időszerűtlensége kitűnik már akkor, ha figyelembe vesszük, hogy 1930 óta mintegy 40 százalékkal estek a vadárak, ami a közönség szempontjából előnyös ugyan, ámde a lőszerárak, a tetemes fegyver és vadászati illeték továbbra is fönn trónolnak a magasságban. Nem csoda hát, ha egyre fogy a vadászok száma s ezzel csökken az egyes vadászterületekért elérhető bérösszeg is. A községeket tehát már igy is bizonyos fokú károsodás éri, a kamara felállítással pedig ez a károsodás csak fokozódnék, mert a kamara fentartása, a vadászati felügyelők kiszállása tetemes kiadásokba kerülne. Ezt a vadászterületek bérlői mind figyelembe vennék és igy természetesen olcsóbb árakat ígérnének és fizetnének a községeknek a területekért. Sok község talán nem is tudná értékesíteni vadászterületét, ami pedig a községeknek lényeges bevételi forrást jelent. Megtörténhetnék az is, hogy ilyen kiadatlan területeken a vad any- nyira elszaporodnék, hogy a mezőgazdasági terményekben érzékeny károkat okozna. A zalai vadászok egyhangúan elutasítják a vadászkamara fölállításának gondolatát. Nem kívánatos az, — szerintük sem — sem a vadászok, sem a vadász- területtel rendelkező községek érdekében. A nehéz gazdasági helyzet amúgy is súlyos terhet rak mindenkinek a vállára, megbénít mindent s válsággal fenyegeti a vadászatot is. Ezért nem is hihető, hogy egyhamar sor kerül a vadászati kamara fölállítására. Van ennél sok fontosabb és égetőbb probléma, tessék azokat megoldani. Önként jelentkezett a tódor- hegyi gyilkos. Lelkiismereti« nem engedtie nyugodni. A tódorhegyi titokzatos gyilkosság ügyére világosság derült. Vasárnap megjelent a letenyei csendőrőrsön Gerencsér Imre 24 éves tódorhegyi lakós és bevallotta, hogy ő lőtte le Révész Gáspár 68 éves gazdát. Elmondotta, hogy ő édesanyjával együtt Tódoréktól a második házban lakik s Tódorral már 15 év óta ellenséges viszonyban voltak. Kibírhatatlan volt az életük Révész szomszédságában. Utoljára julius 8-án civódtak s 6 elhatározta, hogy végez vele. A gonosz lélek súgta neki, — mondotta, — hogy ölje meg az öreget. Négy évvel ezelőtt kapott nővérétől egy 12 milliméteres Buldogg revolvert, amelybe ő vágott ólomgolyót. Revolverébe helyezte ezt a töltényt s mivel nem tudott aludni, kiment az istálóbói a ház elé. Néhány perc múlva látta, hogy
