Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-17 / 111. szám
XIfII. évfolyam III. szám ára 10 fillér 1934. május 17. CsűiSrtSk, Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A zalai határszélen történt szerb erőszakosságok is szerepelnek a magyar kormány jegyzékében. Beszámoltunk már arról, hogy a megyar kormány jegyzéket intézett a Népszövetséghez és abban szóvá teszi a szerbek által előidézett határincidensek tömegét. A jegyzék a kisantsnt népszövetségi köreiben izgalmat, az elfogu latlan államok képviselőinek kő- rében a szerbek ellen irányuló felháborodást keltett, mivel a ma- gyar jegyzék megdöbbentő eseteket sorol fel, bizonyítékokkal alátámasztva. A magyar kormány által jelzett 15 halálosvégü határ- incidens között olyanok is szerepelnek, amelyek a zalai és somogyi határvonalon játszódlak le. A magyar beadvány először Bállá János 20 éves fiú halálával foglalkozik. Bállá Gyékényes - nél áttévedt a jugoszláv határon és a szerb határőrök lelőtték. Dravetz Károly és Makkos István esete hasonló. A múlt év karácsonyakor a határ mentén sétáltak. A szerb határőrök rájuk támadtak, lefogták és a legnagyobb hidegben mezítláb hajtották őket a legközelebbi áliomás felé. Egy erdőn keresztül hajtották őket és ott mindkettőt lelőtték. Megrendítő eset Jakopanetz Jó' zsef 20 éves fiúnak tragikus halála. A fiú Tótszerdaheíynél a Murában fürdött és fürdés közben lőtték le a szerb határőrök. A súlyosan sebesült fiú valahogy ki- evickélt a partra, de ekkor a szerb határőrök fegyverrel gátolták meg hogy magyar részről orvosi segélyben részesüljön és a szeren' csétlen fia’alember 3-4 órai kínlódás után a magyar lakosság szeme láttára halt meg a Mura partján. Külön bekezdés a magyar kormány beadványában a határátlépési igazolványok kérdése, mert most a szerbek szinte teljesen lehetetlenné teszik, hogy azok a gazdák, akiknek birtokát a trianoni határ átszeli, nyugodtan közlekedjenek. Megemlíti a jegyzék Horváth Mihály esetét, akit a szerbek elfogtak, mikor birtokának megszállott részére ment és agyonlőtték. Mikor Horváth ügyében a magyar kormány közös vizsgálóbizottság kiküldését kérte, ezt a szerbek megtagadták és semmiféle felvilágosítást nem voltak hajlandók adni. A magyar kormány beadványa megállapítja, hogy a legtöbb eset, amely a magyar- jugoszláv haláron előfordult, halálosan végződött. Az elfogott embereket elő're- kítervezeiten a határszélen kisérik, közvetlenül a határvonalon, alkalmat adva igy a bajbajutottaknak, hogy magyar területre menekülhessenek. Mikor az illető ezt meg kísérli, néhány lépés után agyonlövik azon a címen, hogy át akart menekülni magyar területre. A A határszélen olyan mende-mon- dák járnak, hogy 1.000—1 200 dinár jutalmat kap az a jugoszláv hatás őr, aki egy-egy magyar embert lelő. Megállapítja a beadvány, hogy a jugoszlávok minden esetben megtagadták a vegyes vizsgálóbizottság kiküldését. Utal a beadvány arra, hogy a szerbek gazdasági téren is a magyar ellen törnek. A határmenti lakosságot ^állandóan zaklatják, állatait elhajtanák, a határátlépési igazolványokat nem adják ki, vagy csak olyan késői időben, amikor a magyar gazda már megkésett földjének megmunkálásával.^ Képviselőtestületi közgyűlés Keszthelyen. A szállók bérletéi Kiss Lajos zalaegerszegi vendéglős nyerte el. Keszthely, május 15. Keszthely képviselőtestülete f. h. 15-én, kedden délelőtt fél 12 órakor rend kívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében Reischl Imre városbiró elnöklésével. A közgyűlés rövid tárgysorozatának legfontosabb pontja a Hullám és Balaton szállodák bérleli ügye volt. F. hó 13 án délben járt le az uj pályázati határidő, amelyre két pályázat érkezett be. A pályázók: Freureisz Marianna, Freuresz Istvánnak a budapesti Gellért-szálió bérlőjének leánya és Kiss Lajos, a zalaegerszegi „^rany Bárány“ bérlője. A képviselőtestület hoszszasan tárgyalta Kiss ajánlatát (évi bérösszeg 6500 P.) majd névszerinti szavazás után (22-en szavazlak 3 nem) a bérleli szerződés egyik pontja megszorításának kikötésével elfogadták a zalaegerszegi pályázó ajánlatát. A képviselőtestület módosította a villamos szervezési szabályzatot olykéní, hogy az eddigi igazgatóság címe „üzemi intézőség“ lesz és a cégjegyzést az üzemi intézőségi tagok intézik. Reischl városbiró bejelenti, hogy Keszthelyen járt a Balatoni Intéző Bizottság kiküldöttje, Kiss Jenő dr. MÁV főfelügyelő és tárgyalásokat folytatott a Bécs—Keszthely közötti autóbuszjárat ügyében. Az autóbuszok június 24-től augusztus 3\ ig közlekednének naponkint a Bécs—-Laxemburg—-Sopron—Sárvar—-Sümeg—Tapolca—Keszthely u iránnyal. (Indulna Bécsből reggel 4 órakor, Keszthelyről délután 6 órakor — vitel dij 13.50 P. volna.) Mivel előreláthatólag a járat az első időben nem fizetné ki magát és egyelőre inkább propaganda célt szolgálna, a BIB 1000 pengő hozzájárulást kér Keszthelytől. (Hévizfürdő 2000 P-t vállalt.) Lukács Mihály dr. hangsúlyozza, hogy Keszthelynek első sorban nem Budapest felé, hanem Bécs, Grácz, Zágráb felé kell orientálódnia és épen a jövő eredményének reményében áldozzon Keszthely is e hathatós propagandára. A közgyűlés az 1000 P-t egyhangúlag megszavazta. Végül bejelenti a városbiró, hogy július 24 tői augusztus 31 - ig Körmendről is indul autóbusz-járat Keszthelyre. I Illetőségi ügyek tárgyalásával | ért véget a közgyűlés. A Illansz zalaegerszegi csoportjának közgyűlése. Beszámoló a mull évi tevékenységről. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi csoportja kedden délután 5 órakor irtotta meg évi rendes (14-ik) közgyűlését székházának nagytermében. A Hiszekegy elmondása után özv. Baríhelmes Walterné elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket s indítványára táviratban üdvözölték az országos elnököt Tormay Cecilt. Azután rátért arra, hogy a helyi csoport a gazdasági viszonyok miatt az elmúlt egy év lefolyása alatt nem fejthetett ki olyan tevékenységet, mint amilyen kívánatos lett volna. Reméli azonban, hogy a tagok lelkes buzgalma átsegíti őket is a nehézségeken s ismét szép eredménnyel munkálkodhatnak. Fájdalommal emlékezett meg arról a veszteségről, mely a szövetséget özv. dr. Ábrahám Ernő- né eltávozásával érte. Tizennégy esztendőn át odaadó buzgalommal vezette a Szövetség ügyeit s mindig a béke, megértés és egyetértés jegyében iparkodott tevékenykedni. Emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. Másik veszteség is érte a Szövetséget. Dr. Bruzsa Gyuláné lemondott ügyvezető elnöki tisztéről s bár mindent elkövettek, hogy maradásra bírják, a tisztséget tovább nem vállalta, ellenben megígérte, hogy tőle telhetőén továbbra is fog a Szövetség érdekében munkálkodni. Az elnöki bejelentések tudomásulvétele után Steyrer Gyula reálgimnáziumi tanár, a Szövetség igazgatója fölolvasta a titkári jelentést, amelyet még özv. dr. Ábrahám Ernőné állított össze. A jelentés bevezető soraiban Ábrahámné búcsúzik régi munkatársaitól, de —■ mint írja — nem szakad ki gyökerestől közülök: szeretne közvetítő szerve, közbenjárója lenni a Szövetségnek, szeretne felőle mindent tudni s ha módjában lesz, ügyes-bajos dolgaik elintézője lesz. — A Szövetség — mondja a jelentés, — az 1933. esztendőben is a kijelölt utón haladt s a mostoha viszonyok és szűk érdeklődés mellett is elvégezte az előirányzott munkát. Májusban nagysikerű főzőtanfolyam színhelye volt a Mansz, május 25-én az Anyák napját rendezték meg hangverseny keretében, a jövedelemből 25 pengőt juttattak a Stefánia Szövetségnek. A nyár folyamán próbaképen beállították a tarhonyakészitést és az sikerrel járt. Ez évben is folytatják s előjegyzéseket a háziipari elnökség fogad el. Augusztusban Thoma József zongoraművész hangversenyt adott a döbrétei kápolna javára. Ugyancsak augusztusban részívetíek az angol cserkészek fogadásában s vezetőiknek iparművészeti tárgyakat ajándékoztak. Angolországba adtak el szőnyegeket, amelyek igen tetszettek. A nyár folyamán a men- helyi gyermekek téli alsóruhájához 85 pengő értékben szereztek be flanell anyagot. Októberben tánctanfolyam rendezésére adták ki a helyiséget s a bér összege szolgált részben a ruha anyagának beszerzésére. Október 6-án kegyelettel adóztak Csány László emlékének. Halottak napján megkoszorúzták a temetőben nyugvó hőseink sírjait és meggyujtották 56 síron az emlékezés és hála gyertyácskáit. Katalin napján teát adtak s a tél folyamán még három tea jövedelmével növelték a bevételeket. December elején a menhelyi gyermekek ruháinak megvarrását vállalták a tagok, az elnöknő a karácsonyi ajándékok anyagát szerezte meg, Steyrer Gyuláné pedig 100 gyermek részére játékszereket gyütjött. Megemlékezik a jelentés a menhelyi gyermekek karácsonyi ünnepélyéről, valamint a Szövetség rendezésében tartott liceális előadásokról és a vasárnapi kultur- eseraényekről, amelyek iránt azonban a közönség lanyhaságot, részvétlenséget tanúsított. Az előadá-
