Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-26 / 118. szám
XVII. évfolyam 118. uám Ara 10 fillér 1934. május 26. Szombat. »MSSYEI UJSáfi Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széclienyi-tér 4. ■ ~ ... Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, ■BSHSji! kban, | Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A „d&mping“ sajtóról is szólott a miniszterelnök tárcájának költségvetésénél, de teljesen ferde értelmezésben. Azt mondotta ugyanis, hogy, ha azok, akik kezdeményezték ezt, hajlandók lesznek neki bemutatni számadásaikat és azokat a forrásokat, hogy ók honnan szerzik az anyagi támogatást, ő a legnagyobb készséggel rendet csinál ebben a kérdésben. Hogy mennyiben értelmezi a kérdést ferdén a miniszterelnök, azt az alábbiakban mutatjuk ki. A képviselőházban, az újságíró egyesületben és néhány lapban olyan irányú fölszólalások, sőt panaszok történtek, hogy van lap, amely felöl tudott dolog, hogy saját erejéből nem volna képes magát föntartani, ellenben annyi szubvenciót kap a kormánytól, hogy mélyen áion alul árusittatja példányait. A pénz tehát, amely erre a lapra menne, amely kiadását, olcsó árusítását, tehát nagy elterjedését is biztosítja, közpénzekből megy nem közcélokra, hanem pártcélokra Azt természetesen mindenki jogosan kifogásolhatja, hogy közpénzekből akár csak egy fillért is pártcélokra adjon a kormány és, hogy a pártcélokra adott közpénzekből egyes vállalatok konkurrenciát csináljanak száz meg száz másik vállalatnak, amelyek fizetik a súlyos adókat — a legtöbbször végrehajtó közbenjöttével. Az áron aluli nagyarányú árusítás a „dömping“ és, ha ezt a kormány teszi lehetővé, ő csinál dömpingel. Ez esetben a sajtó terén. Még pedig közpénzekből. Ez ellen történtek a fölszólalások és panaszok. A miniszterelnöknek tehát nem azt kellett volna mondania, hogy kiváncsi arra, miből tartják fönn magukat a többi lapok, hanem azt, hogy az illető lapok nem kapnak szubvenciót, vagyis nem kapnak közpénzekből arra a célra, hogy pártérdekeket szolgáljanak. Mert a közpénzek nem egy pártnak a tulajdona ; a közpénz csak közcélokat szolgálhat. Hogy a többi lapnak milyen anyagi forrásai vannak, ahoz senkinek semmi köze. Csak akkor lehet arra kiváncsi a kormány, ha alapos a gyanú, hogy valamely lap állam- vagy nemzetellenes forrásokból nyeri a föntar- tásához szükséges összeget. Ha azonban hazafias politikai pártok, részvénytársaságok, egyesületek, magánosok födözik a kiadásokat, akkor a források után nyomozni igazán fölösleges. Az ugyne- nezett „dömping“ sajtó terén való rendcsinálásnak pedig nem lehet előfeltétele a törvényes alapokon álló lapkiadóknak vizsgálat alá vetése. Itt tisztán csak arról van szó, igaz-e az, hogy van lap, vagy vannak lapok, amelyek „döm- pingképesek“ csak azért, mert kormányszubvenciót élveznek. Ha vannak, akkor jogos a követelés, hogy szüntessék be a szubvenciót. Mert a szubvenció páitérdekeket szolgál! Tartsa fönn a kormánypárti lapokat a kormánypárt. Ez ellen senki kifogást nem emel. Senki nem lesz kiváncsi a kormánypárti lapok számadásaira. Ha a kormánynak tényleg van olyan hatalmas pártja, amely bőven adhatja lapjára a pénzt, hát az a pártnak és a kormánynak a szerencséje. Dömpin- geljenek a párt pénzéből. A közvélemény tehát nem azt várta a miniszterelnöktől amit mondott, hanem annak a leghatározottabb kijelentését, hogy egyetlen lap sem kap közpénzekből, s legkevésbé kap annyit, hogy azzal lehengerelhessék azokat a lapokat, amelyek bebizo- nyííotian csak a saját erejükből tartják fönn magukat. A minisz- i terelnök azonban nem erről szólt, | tehát ferdén értelmezte a kérdést. Junius 4-én van a trianoni „béke“ 14. évfordulója. A Magyar Társadalomhoz! Junius 4-én tizennegyedik évfordulóját gyászoljuk annak a napnak, amelyen a gyűlölet, az elvakultság és a tudatlanság Magyarországra parancsolta minden idők iegkegyetlenebb és legigazságtalanabb békéjét. Tizennégy esztendeje annak, hogy Trianonban aláírták azt a szerződésnek csúfolt kényszerintézkedést, amely Magyarország Kárpátok övezte, legeszményibb fekvésű, ezeréves biríokállományát: a Magyar Szent Korona országait szétszaggatta, darabokra törte és a magyaroknak független ország címen egy ezer sebből vérző csonkot hagyott meg. Az ezévi tizennegyedik gyászos évfordulón megalázo'.tságunk és megraboliságunk minden fájdalmával, de az egy hazába, az egy isteni örök igazságba és Magyar- ország feltámadásába vetett minden keserűséggel dacoló törhetetlen hittel emlékezzünk 1 Magyarok! Emlékezzünk ! Minden igaz magyar szivét tépő balsorsunkról való emlékezésünknek adjuk látható jelét is ! Megemlékezésünk jele egy szá szerény virág legyen ! Zarándokoljon el az egy szál virággal minden magyar a Hősök Emlékéhez, vagy az Ország Zászlójához, vagy nemzeti kegyeletünk bármely emlékéhez és tegye le virágát annak talapzatára. Jelképezze ez a virágszál világtörténelmi múltúnk megbecsülését, ezeréves történelmi határainkhoz való törhetetlen ragaszkodásunkat, jelképezze Magyarország feltámadásába vetett rendületlen hitünket. Az ezernyi és ezernyi egy szál virágból nőtt virágerdő, az emlékezés virágerdeje boritsa el nemzeti kegyeletünk megszentelt hantjait és hirdesse a csonka haza minden részén : Nem felejtünk 1 Emlékezünk ! Hisszük, hogy imánkat meghallgatja a Magyarok Istene, aki már ezer éve néz le ránk és megvédett minden idők forgatagában. A Magyar Nemzeti Szövetség nevében báró Perényi Zsigmond országos elnök. A dohányárutoknak meg kell tartaniok a megmaradt államsorsjegyeket. Az intézkedés súlyos terhet jelent a dohányárusokra. A pénzügyminisztérium, mint ismeretes, az osztálysorsjátékon kívül évente kétszer jótékonycélu államsorsjátékot is rendez 40 ezer pengő? főnyereménnyel és 3 pengős egész sorsjegyekkel. A sorsjegyeket a főelárusitókon kívül régóta árusították a dohányárusok is pénzügyminisztériumi utasításra, s az eladott sorsjegyek után bizonyos százalékot kaptak. Az eladatlan sorsjegyeket pedig a húzás előtt visszaküldték, s anyagi felelősség nem terhelte őket. A zalaegerszegi, kanizsai és általában a zalai dohányárusok köréből most panasz érkezett hozzánk, amely szerint az államsorsjegyek árusításának rendje különös módon megváltozott. A pénzügyminisztérium rendelkezésére a pénzügyigazgalóságok országszerte forgalmuk arányában bizonyos számú államsorsjegyet küldtek a dohányárusoknak. Köz- zölték velük, hogy az eladott sorsjegyek árából 20 százalék részesedés illeti őket, a megmaradt sorsjegyeket azonban nem küldhetik vissza, hanem meg kell tartaniok és játszani azokkal. Ha azután az illlető számokat kihúzzák, a nyeremény az övöké. Az intézkedés a dohányárusok körében általános elkeseredést kelteti, mert a mai viszonyok melleit nyilvánvaló, hogy a legtöbb dohányárusnál aránylag sok sorsjegy marad vissza 8 ezek költségeinek viselése súlyos megterhelést jelent. Például ma, május 25-én egyik dohányárusnál 19 és fél sorsjegyből elfogyott 3 egész. Junius 6 ig, a húzás napjáig reméli, hogy elad még hatot. Nyakán marad tehát esetleg 10 és fél sorsjegy, ami 31*50 P. megterhelést jelent. Lehet, hogy az illető dohányárus szenvedélyes sorsjátékos, de annyira nem, hogy a mai helyzetben 31'50 pengőt szívesen költsön sorsjátékra. Vannak aztán olyan árusítók is, akiknek esetleg 40-50 60 pengő értékű sorsjegyet kell megtartaniok. De az egészen kicsi dohányáru- sokra is terhet jelent az intézkedés. Az eldugott utcákban, falvakban levő dohányárus még a küldött 5— 10 pengő értékű sorsjegyet sem tudja eladni egészen, tehát gyenge jövedelméhez mérten tulnagy terhet vállal. A fősérelem az ügyben, hogy a dohányárusok kötelesek árusításra a fsors- jegyeket elfogadni. Állítólag az állammal kapcsolatban levő más szerveknél is bevezették a kényszervételt. Megértjük, hogy az államnak érdeke fűződik a jótékonycélu sorsjegyek eladásához, de ez az érdek sem teszi jogossá az említett kényszerintézkedéseket. Kívánatos volna azoknak sürgős visszavonása és a régi helyzet visszaállítása. Farkas Tibor a tisztviselők pátrtpolitikája eilen. Budapest, május 25. A képviselőház tegnapi ülésén befejezte a belügyi tárca vitáját. Farkas Tibor dr. felszólalásában kifogásolta, hogy egyes vidéki közigazgatási tisztviselők pártpolitikát visznek hivatali működésűkbe. Pintér László a vasárnapi munka- szünet végrehajtását kívánta. Keresztes belügyminiszter részletesen válaszolt a felvetett kérdésekre, s többek között bejelentette, hogy a választójogi javaslat készül és az ősszel valószínűen a Ház elé terjesztheti. A szovjet szemében hős, aki feljelenti édesanyját. London, május 25. A szovjet legújabb hőse egy 13 éves fiú, akit nyilvános dicséretben részesítettek, mert feljelentette édesanyját, aki egyik állami gazdaságban dolgozik és onnét gabonát lopott. Erre a cselekményre a szovjettörvények értelmében halálbüntetés jár.
