Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-04-01 / 74. szám
10 Zalamegyei Újság í934 április 1. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A három hónapos mangalica hizlalása. Irta : Ambrus János, mezőgazdasági szakiskolai igazgató. IV. A’három|hónapos malac-süldőknél az 1 kg-os fejadag kb. 4 hétig marad. Utána a fejadagot a süldő súlya szerint fokozatosan emeljük úgy, hogy a hizlalás második hónapjában 1*5, a harmadik hónapban 2-kg. negyedik hónapban 2*5 kg, ötödik hónapban 3, hatodik hónapban 35, hetedik 4, a nyolcadik hónapban fokozatosan csökkentve 3-kg lesz a süldőknek adandó abrakmennyiség. A hizlalásnál használt abrakkeve rékben a felvett takarmányok és azok százalékaránya természetesen változik. A hizósüldők ugyan is a hizlalás kezdetén több emészthető fehérjét kívánnak, később ebbeli szükségletük jóval kisebb. A keményitőértékarány a hizlalás folyamán az alábbi legyen: a hizlalás 1 hónapjában l:4v. a 79 2 1:5, a 3 1:6, a n 4 1:6*5, a 77 5 1:7, a 79 6 1:8, a 77 7 1:8*5, a 79 8 1:9, A hizlalás első két hónapjában célszerű Pekk-et is adni a hízóba állított malacoknak és pedig minden 100 kg. takarmányra 0*5 kg. Pekk adagolandó. Később aPekk adagolás elmaradhat, csak abban az esetben adunk a hizlalás harmadik hónapjában is Pekk-et, ha a malacoknál feszitő menést észlelnénk. A hizlalás folyamán nem szabad megfeledkeznünk szénsavas mész és só adagolásáról. Szénsavas mészből minden 100-kg. abrakra 2-kg. adunk. A szénsavas mész adagolása legfeljebb csak a hizlalás utolsó két hónapjában maradhat el. Sóból 4—5-g ot adunk a malacoknak darabonként. A helyesen vezetett hizlalásnál a takarmánykihasználás és a naponkénti és darabonkénti suly- szaporulat az alábbi szokott lenni : takarmánykihasználás, sulyszaporulat a hizl. 1. hóban 28 °/o 0-28 kg. a 77 2. 77 26 „ 0-36 „ a 77 3. 97 25 „ 0-45 „ a 77 4. 77 25 „ 0-50 „ a 77 5. 77 22 „ 0-60 „ a 77 6. 77 21 „ 0-65 „ a 77 7. 97 19 5„ 0-75 „ a 77 8. 77 18 „ 0-60 „ Az előbbiek szerint járva el és helyesen vezetve a hizlalást, a három hónapos korban befogott malacok 11 hónapos korukban készek lesznek. A kihizlalási vég- suly kb. 180-200 kg. között szokott változni. Vége. A legelőre való kihajtás egyike a legnagyobb gondoknak, melyek a gazdaembert eltöltik. Mindenütt örömszámba megy a legelőre való kihajtás, különösen napjainkban, a szűkös gazdasági viszonyok közepette, mert mi tűrés, tagadás, sok helyütt a gazda ma is azt tartja — sajnos nagyon helytelenül, — hogy a legelőre járó állatot nem kell takarmá- nyozni, az megél a legelőből is. Csodálkozik aztán, ha állatja a legelőrejárás következtében leromlik, elpusztul stb. Nem számit ez a gazda arra, hogy a legelő egymagában nem elégséges az állatok fentartásához, hogy a legelőnek inkább élettani hatása van és az különösen tenyészállat számára elengedhetetlen szükséges, mert legelő^nélkül, jó, edzett tenyészállatot felnevelni nem lehet Én ezúttal nem erről akarok beszélni, hanem a legelőknek egy másik, sokkal nagyobb veszélyéről, arra az esetre, ha mi a legelőre való kihajtást nem végezzük el kellő körültekintéssel és elővigyá- zattal, vagyis nem számolunk a legelők esetleges fertőzöttségével, amit sok esetben a legnagyobb odaadással sem tudunk megszüntetni, tekintve, hogy igen sok legelő talaja olyan, hogy az egyes ragadós állatbetegségek legjobb melegágya, különösen esős időszakban. Mint mondom, sokszor a leggondosabb fertőtlenítéssel sem tudjuk fertőtleníteni, magában hordja a betegségek csiráit, ha nem is hajtjuk ki az állatokat, de a rajta termett növényzet is, ha valahogy az állatetetésre használjuk fel, fertőz. Mindezeknek elejét vehetjük ma már a nagyon is bevált ojtások- kal, melyek részint élőcsirás anyagot tartalmaznak, részint szérumok, mely utóbbiakat redszerint veszély esetén, mint gyógyító oj- tásokat alkalmazzák, avagy kombináltan élőcsirás anyaggal, hogy netaláni előzetesen történt fertőzés esetén, ne legyen elhullás az ojtásból kifolyóan. Nagyon sok helyütt a talaj lépfenével, sercegüszökkel, or- bánccal, mirigykórral, stb. fertőzött, sertéspestissel, amik ellen ma már védőojtásokkal tudunk védekezni hathatósan. Igen sok helyült a gazdák ilyenkor tavasszal összeállnak és beojttatják állatjaikat. Így kisebb a költség és kizárható a veszteség. Az ilyen tömegojtásnak az az előnye, hogy az egész állomány egyszerre válik mentessé és nem veszélyezteti egyik a másikat, de de nem fertőzi a legelőt sem, miáltal nagyobb járványoknak vehetjük elejét. Külföldön igen sok helyütt közlegelőre csak az az állat mehet, amelyet az azon a vidéken leggyakrabban uralgó ragályos betegség ellen beojtottak. Ilyen ojtás leginkább árteres, iszapos, kiöntéses területeken szükséges, mert a nedves iszapban felgyülemlő fertőző anyag a legjobb melegágyra talál és ott elszaporodik, befertőzi a talajvizet, a növényzetet, kutakat és különösen, ha aztán meleg is éri a talajt, annál jobban szaporodnak el a baktériumok és fertőznek. Somogybán annak idején járásomban már egészen megszokottá vált az ojtás kihajtás előtt, sőt itt közelemben az egyes községekben, ahol a talaj vizenyőssége folytán állandó a lépfene, ott is mindég ojttatnak. Ha egész községek ojttatnak, egyszerre, mindenki a községben, akkor alig egy pár fillérbe kerül az ojtás és a gazda nyugodtan a'hátik, hogy nem éri károsodás. Az ojtás akkor lesz igazán eredményes, ha senki sem marad ki, mert ahoz, hogy a legelő, viz, növényzet fertőződjék, elégséges, ha csak egy beteg á'íat kerül a legelőre és annak váladéka beszennyez] a legelőt. A védőojtásokon kívül időszerű a legelőre való kihajtás előtt az állatok átkezelése, féregellenes szerekkel, ott, ahol ugyancsak a legelő talaja e tekintetben fertőzött pl. mételykórral, mely aztán bizony nagy károsodást okoz. Ott, ahol a lege őkön sok a csiga, azokat össze kell gyűjteni, továbbá ajánlatos a fertőzött legelőt meszezni. Ugyancsak igen gyakran fertőződnek a legelő állatok a tüdőférgességgel. A legelőre való kihajtás előtt az állatokból féregüző szerekkel ki kell hajtani a férgeket, hisz ilyen szerekkel ma már rendelkezünk, magyar gyártmányokkal (Chinoin, Marek és Kossá állatorvosi főiskolai tanárok hosszú évi tanulmányi alapján előállítva) és amelyek ugyancsak biztos védelmet nyújtanak már. Zalában, ahol évekkel ezelőtt igen nagy pusztítást vitt véghez a mételykór, ajánlatos a distolo- zást most is végrehajtani, hogy nagyobb károsodás e téren ne következzék be. Ugyancsak elég gyakori Zalában a tüdőférgesség is, de, tekintve Zala kiterjedt sertéstenyésztését, ajánlatos a sertés- pestis ellen is idejében felvenni a harcot és már eleve szimultán ojtással védekezni. Mindezeknek most van az ideje és tekintve, hogy állatállományunk a nemzeti vagyon egy tekintélyes részét képezi, azt mindenkinek kötelessége jól felfogott saját érdekében is megvédeni, minden rendelkezésre álló eszközzel. Dr. K—c. „Pro EcJesia 6t Pontifice" pápai érdemkereszttel kitüntetíe, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntíde, harangfelszerelés és harangláb gyára BUDAPEST, IV. Frangepán-u. 77. — Telefon: Aut. 913—53. \ Az 1900. évi párisi világkiállításon díszoklevéllel, az 1921—23. évi vasipari kiállításokon aranyéremmel, az 1925—26, évi kézműipari tárlatokon kormánydiszoklevél- lel, az 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyérmekkel ésg az 1930. évi „Nemzetközi! Vásáron“ emléklappal kitün-5 tetve. Számos egyházi elís-l merőlevél! Költségvetéssel dij-| mentest n szolgálok I 8 Előnyös fizetési fel-i tételek I ■ Legjobb divatu mixelt és fényesített olcsón, javítások divatszerint, legizlésesebben vállal: Szalay János Nagykanizsa Deák-tér 15. Békebeli éeak V I D A füszerüzletében NAGYKANIZSA Horthy Miklós ut. Paradicsom 7* kg-os —'60 f. Paradicsom Vb kg-os —*32 f. Cukorborsó 1 kg-os —*80 f. Cukorborsó V* kg-os —*44 f. Sardinia Vz kg-os 1.12 f. Sardinia Vb Portugal —-’et f. Sardinia Vio kg os —*30 f. Tarhonya fehér . . —--60 f Tarhonya 2 tojásos —*72 f. Az állati védőojtások szükségessége és időszerűsége.
