Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-04-19 / 88. szám

Zalamegyei Újság 1934 április 19. Öntözni kell az utcákat. Kaszaháza is igényt tart az öntözésre. — Levél a szerkesztőhöz. — 12 Rövid táviratok. A kinai Csing Fuban felrob­bant egy lőporraktár és 65 em­ber meghalt. — A Puszta ma­gyar gőzös Newyork közelében zátonyra futott. Senki sem sérült meg. — Trockijtól a francia kormány megvonta a tartózkodási engedélyt, s amint valamely állam befogadja, kiutasítják. Amerika nem hajlandó neki menedéket ad­ni, mert nem akar rossz viszonyba kerülni a s z o v j e 11 e 1. A francia lapok szerint Trockij a februári utcai zavargá­sok akikainiávai forradalmasítani akarta Franciaországot. — So- mogyszií községben leégett 12 ház és 17 szérű. — A népszö­vetség jelentése szerint egy esz­tendő alatt lényegesen csökkent a munkanélküliek száma. íörpekongresszus Budapesten. Német, francia, angol és olasz lapokban egyformán olvassuk, hogy Budapesten nagy törpe kongresszus lesz. Ez a hir bejárta csaknem az egész világsajtót. Afrikából és Amerikából is kap­tunk már olyan lapot, amely hir vagy fölíünőbb cikk formájában közli az értesülést. Egy „promi­nens magyar törpe, Gont úr“ mondotta e), hogy legalább tíz­ezer törpe él a földön és ezek kongresszust fognak tartani. Ma­gyar lap még csak abban az alakban közölte az összejövetel hírét, hogy „ha legközelebb ösz- szehivjuk a törpéket Budapestre, akkor megismerik követeléseinket“. De külföldre már olyan határo­zott formában jutott el a hir, hogy a kongresszust minden esetre megtartják Budapesten. Illetékes idegenforgalmi körökben eddig nem tudnak arról, hogy intézkedések történtek volna a kongresszus közeli megtartása dolgában. Hány pénzintézet szűnt meg az utolsó nyolc énben. A pénzintézeti központ most kiadott értesítője szerint 1925. év végén pontosan hatszáz pénz­intézet volt a pénzintézeti köz­pontnak a tagja. Ebből 62 inté zet a fővárosban, 538 pedig vidéken működött. A kimutatás szerint 1934 feb­ruárjában már csak 47 fővárosi és 388 vidéki intézet működött, vagyis 15 fővárosi és 150 vidéki intézettel kevesebb, mint 8 évvel ezelőtt. A pénzintézetek számának csökkentése a fővárosban 24, a vidéken pedig 28°/o-ot tesz ki. A 3 év alatt bekövetkezett gaz­dasági válság kitörése óta az intézetek tőkéje 4633 4 millió pengőről 3893'3 millió pengőre csökkent. A 740*1 millió pengős csökkenést főleg a betétállomány­nak 547 7 millió pengős apadása idézte elő, mert a betétek ősz szege az 1930 december 31-iki 2126 millió pengőről 16513 mil­lió pengőre csökkent. Feleségemért, szül. Zsifkovics Terézért, a mai naptól kezdve semmi felelősséget nem vállalok. Bazita, 1934. április 18. vitéz Kocsis Gyula. *E rovat alatt közlőitekért felelőssé­get nem vállai a szerkesztő. Az alábbi levelet kaptuk : Tekintetes Szerkesztő Ur! A Zalamegyei Újság legutóbbi számában ir arról, hogy a város­ban nem öntöznek s azért óriási porfelleg szállong az utcákban mindenfelé, az ablakokat sem lehet kinyitani, mert percek alatt vastag porréteg rakódik le a bú­torokra, a por milliószámra hordja a bacillu8okat stb. Sajnos, ez igaz az utolsó szóig. Ezen az állapoton tehát változtatni kell, még pedig azzal, hogy az utcákat rendszeresen öntözzék. A cikk szól a háztulajdonosokhoz is, hogy ők, az összlakósság ér­dekében legyenek segítségére a városnak azzal, hogy a házaik előtt húzódó gyalogjárókat, sőt a kocsiutakat is öntözzék, mert hiszen minden háznál van kút. — Ezt is aláirom, mert hát a kö­zönségnek nem szabad mindent a várostól várni. Azonban ... Az a körülmény, hogy a közönség saját jól fölfogott érdekében szintén öntözi — ta­lán a kocsiuíat, egyáltalában nem mentheti föl a várost, a hivatalos várost, a rendszeres utcaöntözés kötelezettsége alól. Azért tehát bátor vagyok megkockáztatni azt a kijelentést, hogy: kezdje meg a város az öntözést, mutasson jó példát s akkor majd a közön ség is segítségére siet. De az az öntözés, amit a közönség az ut­cán végezhet, kevés, már csak A vasárnapi iparos ünnepélyen hallottuk, hogy a Schnatter cipész- müheiy már 123 év óta áll fönn Zalaegerszegen és abban apáról fiúra száll át a mesterség. Ez valóban párját ritkító eset s ezért megérdemli, hogy a családnak történetéről megírjunk egyet-mást amit részint id. Schnatter Antal­nak, a műhely jelenlegi tulajdo­nosának elbeszéléséből, részint régi hiteles Írásokból tudtunk meg. A műhely tulajdonosának déd- atyja Schnatter Mátyás, Felső- ausztriából származott, hol mé­száros és vendéglős volt. Mária Terézia uralkodása idején, a hét­éves háborúban mint dsidás őr­mester vett részt és megmentette gróf Apponyi lábornok életét. Hőstettének ju'almáut, — mint dédunokája beszéli — kapitányi rangot kapott, majd a háború végződésével Apponyi gróf magá val hozta a tolnamegyei Hőgyészre, hol birtokán tiszttartó lett. Itt szü­letett 1785 ben Antal nevű fia, aki tiszti ismeretség révén elke­rült Zágrábba a báni udvarba. A bán taníttatni akarta, de a fiúnak ehez hajlandósága nem volt. Oda­adták tehát Kaposvárra egy var­gához tanulónak. Itt felszabadult, azután a szokásos vándorútra in­dult. Fivére Lőrinc, közben elke­rült a zalamegyei Baksára, s ott atyja ősi mesterségéhez tért visz sza: vendéglős és mészáros lett. 1811 ben Antal fölkereste Lőiin- cet Baksán s e határozták, hogy egymás köbében maradiak. An­tal tehát eljött Zalaegers tegie és itt még abban az észt ndőben Megnyitotta műhelyét a Telek azért is, mert alig van kút, amely annyi vizet adna, hogy abból tel­jék a kocsiút rendszeres öntözé­sére. Tekintettel kell lenni ugyan­is még arra, hogy a legtöbb háznál kert is van, ahol a mai száraz időben a veteményeket is kell öntözni, sőt ugyanott még az utcák gyepszegélyei is várják az öntözést. Ha a kutakat ilyen erősen igénybe veszi a közönség, akkor az ember csak zavaros vizet ihatik, ami szintén nem szolgál egészségére. Továbbá: Kaszaházából Zala­egerszeg, tehát város lett. Az öntözést ott is foganatosítania kell a városnak, mert Kaszaháza most épen olyan utcája a város­nak, mint például a Kossuth La­jos u ca. Kérünk tehát ott is ön­tözést, Amennyire tőlünk telik, locsoljuk mi is az utcát, de ez — a föntebb említettek szerint — nem elégséges. Legfölebb csak kis segítség, mint bent a régi városban is. Soraim szives közléséért előre is köszönetét mondok Szerkesztő Urnák s maradok tisztelő hive : Egy kaszaházai polgár. Közreadtuk a levelet, de hoz­záfűzzük azt, hogy ma déli egy órakor a város megkezdte az utcaöntözést — lófogattal. A jó példa tehát előttünk van. Az öntözőau'ó — egyelőre — pihen. (most Tüttősy) u!cában. 1825-ben és 1826 ban céhmester volt. Mű­helyét 1856-ig vezette (később áthelyezték a Nagy Csapó, most Jákum utcára). Hasonló nevű fia, aki 1831 ben született, akkor át­vette a műhely vezetését és az 1884 ig az ő vezetése a'c't állott. Édesatyja 1861 ben Ildi meg. Éz a második Schn mer Antal 1868 —70 ben töltöm: be a céhmesteri tisztet. 1884 b n bekövetkezett halála után ez /egye nevére ke­rült a mühe'y, amelyben a vezető a harmadik Schnatter Antal lett, aki most az e’ismerő oklevelet nyerte. Fiatalon, 15 éves korában vette át a vezetést (született 1869 ben). Édesanyja 1899 ben halt meg s azóta ő a tulajdonosa a műhelynek, mely most a gróf Apponyi Albert utca 48 sz. alatt folytatja azt a munkát, mely 123 évvel ezelőtt, 1811-ben indult meg Zalaegerszegen légid. Schnat­ter Antal műhelyében. A műhely jelenlegi tulajdonosa féltő gonddal őrzi azokat a hatal­mas, több száz oldalra terjedő füzeteket, amelyekben német és magyar följegyzések őrzik család­jának érdekes történetét, bizo­nyítják a Schnatterek szorgalmát s azt a tiszteletet, amelyben a város közönsége részesítette őket. Róm. kát. és ú] görög. Emma. Prot. Kocsárd. izr.: Ijar. hó 4 Nap kelte 5 óra 06 perckor. Nyugszik 6 óra 54 perc­kor. IDŐ: Nyugaton és északon többhelyen zivatar, élénkebb déli és délnyugati szét, délkeleten változás még nem valószínű. — Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök Keszthelyről Sü­megre, onnan pedig ma székhe­lyére, Veszprémbe utazott, — Zala megye a Tisza-szo- bor leleplezésén. Tisza István gróf szobrának vasárnapi lelep­lezési ünnepén Zala megyét Gyö- mörey György főispán, Sipeki Balázs Béla ny. főispán, Hajós Kálmán dr. országgyűlési képvi­selő, Mesterházy Jenő földbirtok- kos és Mesterházy Ferenc dr. balatonfüredi főszolgabíró képvi­selik. — A bérautó tarifák szabá­lyozása céljából a vármegye közgyűlése bizottságot küldött ki, melynek tagjai : Bereczky Vilmos, az áiiamépitészeti hivatal főnöke, Fehér Károly dr. (Tapolca), Gyö* mörey István (Nagykanizsa), Ko­vács Sebestény Miklós (Becsehely), Sebesta Erhard (Balatonfüred), Svastics Géza (Keszthely), Unger - Ullmann Elek (Nagykanizsa), Vajda Ákos (Hévizszentandrás). Ez a bizottság rövidesen megál­lapítja a viteldijakat. — Cserkészek gyűlése. A Magyar Cserkész Szövetség ápri­lis 22-én tartja rendes közgyűlé­sét, amelyet a pesti Vigadó nagy­termében diszebédet követ. A 2 órakor kezdődő diszebéden résztvciz Gömbös Gyula minisz­terei,iök s a kormánynak több tagj >, valamint a nyáron lezajlott IV. Világjamboree tisztikara. Meg- hivóigénylés és a részvétel beje­lentése a Magyar Cserkész Szö­vetség titkárságánál (Budapest, V. Nagy Sándor utca 6. Telefon 187-64) eszközölhető. Látásnál kényelem! Fényképezésnél siker! ha szemüveget, fényképezőgépet és kellékeit Bánfai optika és foto szaküzletében vásárolja. ZALAEGERSZEG, Kossuth Lajos utca 4. A 123 éves zalaegerszegi cipészműhely története.

Next

/
Oldalképek
Tartalom