Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-04-19 / 88. szám

XUII. évfolyam 88, szám 8884. április 19. CsütSrtfik. ára 10 fillér Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ezt az igazságot akarja megvalósítani most a középiskolák reformja. A változó élet nehéz körülményei között szükségünk van olyan egyéniségekre is, akik az élet tu dományával rendelkeznek nem­csak a tanulás, de az egészséges, ösztönös meglátás folytán. Ezért fontos a magyar jövő szempont­jából, hogy a középiskolákból olyan egészséges ifjúság kerüljön ki, amely az ismeretek gazdag­sága mellett az egyéniséget, egész­séges lelkűidet, akaratot, bizton­ságot viszi a kapkodó és bizony­talan életbe. A nagy reformtól ezt várja a magyar közvélemény. A magyar középiskolák életében az elmúlt évtized alatt annyi, lényegbe vágó változás követke­zett be, amennyi régente egy em­beröltő alatt se. A tanítás szelle­mének, az időknek változásával tényleg szükséges volt a kor kí­vánalmaihoz való alkalmazkodás. A szellemi előretörés, a kultura- fejlesztés irama azonban annyira nekilendült, hogy úgy a tanári karnak, mint a diákságnak mun­káját és elfoglaltságát megsok­szorozta, részben bürokratizálta a nevelést és tanítást. A középisko­lás ifjú életéből a ianulmányi anyag gazdagsága, a különböző ifjúsági mozgalmakban való fog­lalkoztatás sokat elvon a gyer­mekségből. A mai diáknak nem jut ideje a gyermekkor egészséges kiélésére. Reggel 8 órától déli 1, néhol 2 óráig foglalja le az ifjút az iskola. Alig, hogy hazaér és ebédezik, máris ismét az iskolába szólítják kötelezettségei. Csak es­tefelé foghat másnapi iskolai mun­kájának elvégzéséhez, — termé­szetesen testben lélekben kifárad- tan, kimerültén. Láttam egy óra­rendet, amely szerint szombaton ilyen tárgyak szerepeltek: meny- nyiségtan, német, latin, termé szetrajz, történelem; — pénteken délután pedig annak az osztály­nak már fél 3-kor dolga volt az iskolában és csak 6 órakor értek haza a növendékék. A délutáni foglalkozásban szerepelt körűibe lül másfélórai gyaloglás. Ha szá­mítjuk tehát, hogy az ifjú csak fél 2 órakor érkezett haza és már fél 3-kor útnak indu't, hogy egy órai ebédszünet kivételével,— ami­kor bizony nem pihent, — reg­gel 8 tói este 6 ig volt elfoglalva s csak azután láthatott az óra­rendben fölsorolt tárgyak tanu­lásához, bátran kimondhatjuk, hogy ez a diákélet kárára és ve­szedelmére van az egyéniség egészséges fejlődésének. Az isko­lának kettős hivatása van : neve­lés és tanítás. Ez a hivatás azon­ban csak akkor lehet hasznos ,ha a tanítás, a tananyag erőltetett gazdagságával nem válik a tanu­lóra terhessé és nem nyomja el az egyéniség egészséges irányú fejlődését. A magyar jövőnek nem csak tudósokra, de gyakor­lati emberekre is szüksége van s a tehetségek kiemelkedéséhez élet­revalóság is, lélek is kell. A re­formtól tehát várjuk, hogy kikü­szöbölje a középiskolából mind­azt, ami az egészséges fejlődés- utjában áll. A kultuszminiszter kedden bejelentette a képviselő­házban azt is, hogy a reform Budapest, ápr. 18. A képvise­lőház pénzügyi bizottságában a belügyi tárca tárgyalása során Keresztes belügyminiszter nagy beszédet mondott. Utalt arra, hogy a kórházi szolgálatot tovább akar­ják fejleszteni, s különösen fon­tos feladat a szociálhigiénia fej­lesztése s a betegségeknek nem csak gyógyítása, hanem megelő­zése. Az egészségügyi kormány­zatnak ezen a téren tett intézke­déseivel az általános halálozás, a csecsemőhalandóság, a tüdővész- halálozás és a többi népbetegsé­gekben történt halálozások arány­számai lényegesen csökkentek. A szociálhigiénia terén különösen a falu egészségügye szorul kiépí­tésre. E célból tízéves program- mot állított föl, amely ez idő alatt képes lesz majd az egész orszá­got e rendszer szerveivel behá­lózni. A falusi magyarság pusziul s azt lehet mondani, egyes vidéke­ken kipusztult. Ez nagyon ko moly nemzeti kérdés nálunk. Páris, április 18. Titulescu oláh külügyminiszter tegnap másfélórás megbeszélést folytatott Doumer- gue köztársasági elnökkel és 1 órás megbeszélő! Barihou francia külügyminiszterrel. A két külügy­miniszter tanácskozása főleg a le­szerelés kérdése körül forgott. Barthou ismertette Titulescu előtt az Angliának adott francia válasz­jegyzék szövegét. Titulescu helye­selte a választ, amelyben a fran­cia kormány ismét felemeli sza­vát a német fegyverkezés eilen és hangvztatja, hogy Németország­nak Genfben kell tárgyalnia a le­szerelés kérdéséről. Titulescu a kisantant nevében megnyugvással vette tudomásul a francia lépést. A kisantant attól tart, hogy Né­metországnak nyújtandó enged­mények hasonló követelést tá­masztanak a többi lefegyverzett államban is. Barthou közölte, hogy nemsokára Bukarestben csak akkor lesz teljes, ha a pol­gári iskola is azzá lesz, amivé lennie kel!: a gazdasági oktatás alapépítményévé. Épen ezért a polgáris iskolákról szóló törvény­javaslatot is rövidesen benyújtja s gondoskodik az iskolai felü­gyelet megreformálásáról is. Ilyen­formán mégis csak megvalósul az az elv, hogy nem az iskolának, hanem az éleinek tanulunk. Nagyon intenziven kell foglalkoznunk azonban a falusi egyke kérdésével és azoknak az eszközöknek kikutatásával és alkalma­zásba vételével, amelyek ennek a nemzeti rákfené­nek kiirtására alkalmasak. Ez a kormány állandó gondos­kodásának tárgya s hiszi, hogy tudnak olyan módszereket, ame­lyek közelebb visznek a célhoz. Szólott a miniszter a választói jogról is. Olyan választójogi ja­vaslattal nem lép a Ház elé, amely akár az egyik, akár a má­sik irányban sötétbeugrást jelent. A nemzeti szociálista mozgalom kérdését a törvényes korlátok között kivánja kezelni, de, ha az veszélyt jelent a nemzeli és ál­lami érdekek szempontjából, nem riad vissza messzemenő erélyes intézkedésektől sem. Kitért végül a miniszter az önkormányzatok háztartására és az orvosi kama­rákra is. visszaadja Titulescu látogatását Barihou az angol követnek már átadta a francia válaszjegyzéket, amelynek szövegét még titokban tartják. A francia lapok úgy íud- ják, hogy a jegyzék határozott nemmel válaszol az angol javas­latra és a német újrafegyverke­zés) követelésre. Franciaország nem járulhat hozzá, hogy vala­mely hatalom újra fegyverkezzék és ugyanakkor a francia hadse­reget csökkentsék. Nem fogadja el a fiancia jegyzék a jelenlegi fegyverkezési állomány fentarlá sára vonalkozó olasz javaslatot sem. London, április 18. Az angol sajtó nem közli még a francia választ, de céloz arra, hogy Fran­ciaország végleg becsapta a ka­put a leszerelési kérdésben foly­tatott diplomáciai tárgyalások előtt és határozottan elutasító választ adott az angol javaslatokra. Az angol-francia megegyezés teljesen meghiúsult. A lapok azt Írják, hogy Suvich o’asz államtitkár pénteken érkezik Londonba, ahol a leszerelés kér­désérői tárgyal. Újabb oláh támadás a magyarság eSBen. Bukaresti jelentés szerint egyik kormánypárti szenátor törvényja­vaslatot nyújtott be, amely szerint kötelezni kellene az elcsatolt ré­szeken lakó, nem oláh nevű lakó­sokat, hogy nevüket románositsák meg. Ez alól csak azokat mente silenék, akik igazolni tudják, hogy nem román nevűket már 900 év óta vise!ik(!) A jelentés szerint ai oláhok látszólag a mi névmagyarositái mozgalmunkat utánozzák, azon­ban szemmellátható a nagy elté­rés. Nálunk tisztán társadalmi akcióról van szó, nem köteleznek senkit a névmagyarosításra, csak azokat kérik fel erre, akik teljes közösséget éreznek a magyarság­gal és lényegében magyarok. Az oláhok különben törvény nélkül is régóta rákényszerítik a magyar lakósságra az idegen nevet. Ok­mányok kiadásánál a törzsökös magyar neveket elferdítve, idegen hangzásúnak Írják be.--—rtr—tr->n—-i——i—fii - r i—in~w~WX~'^■wfrrxirrrxTjtir^j^'VmrTr Ve szedelmes tűz Búcsuszentlászlón. Ma délelőtt veszedelmes tűz pusz­tított Búcsuszentlászló községben. A körjegyzői iroda közelében Ti- bolt Imre asztalos mester és Tóth Károly cipészmester közös lakó­házában a konyhába beépített ke­mencében kenyeret sütöttek. Köz­ben szikra pattant ki, s a tűz a ké­mény mentén felfutva lángba borította a zsuppos lakóházat. Az eiős szélben és a szárazság­ban gyorsan terjedt tovább a tűz az asztalosmühelyre, Sós Qyulá- nénak szomszédos lakóházára, a szalmakazlakra és kisebb épüle­tekre. A tűzhöz azonnal kivonult a bucsuszentlászlói, nemessán- dorházai, nemeszentandrási, ne- meshetési és kisbucsai tűzoltó­ság. Majd segítségül hívták a za­laegerszegi tűzoltóságot is, amely azonnal a helyszínre sietett. Dol­ga azonban nem akadt, mert köz­ben a falusi tűzoltóknak sikerült a tűz terjedését megfékezniük. Le­égett Tóth és Tibolt közös lakó­háza, az utóbbi műhelye, Sósné lakóháza, Vlasies József dr. kör­orvos faháza, két szalmakazal, két ól. A belügyminiszter az egyke veszedelemről, a választói jogról és a nemzeti szociálizmusról. Franciaország végleg elutasította a német fegyverkezési követelést és az angol javaslatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom