Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-05-23 / 115. szám

ára 10 fillér 1934. május 23. Szerda XVII. évfolyam 115. szám. Felelős szerkesztő! Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . ■■■■ — Telefonszóm 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban... Előfizetési árak » egy hónapra 2 pengC, negyed évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Óvónők kongresszusa Zalaegerszegen. Pompásan sikerült előadások. — Itt tartották meg az elnökválasztást. — A vendégek elragadtatással nyilatkoztak a vidék és a város szépségéről és a fogadtatásról. Az ország óvónői a pünkösdi ünnepek alatt tartották kongresz- szusukat Zalaegerszegen, amely gyönyörű virágdíszben és zászló- diszben várta a vendégeket. Az óvónők leguagyobb része szom­baton délután érkezett meg a pályaudvarra, ahol ünnepélyesen fogadták őket. A város részéről Czobor Mátyás polgármester, az ovodafelügyelő bizottság nevében pedig Pehm József apátplébános mondott meleg üdvözlő szavakat. A fogadtatás után a vendégek szállásaikra mentek, majd meg­tekintették a várost, melynek ked­vességéről elragadtatással nyilat­koztak, különösen az alföldiek, akik igen jól érezték magukat a hegyekkel övezett, virággal díszí­tett városban. Este a pályaudvari Ekhamp vendéglő szép kerthelyi­ségében ismerkedési vacsora volt, amelyen a város fiatalsága is felvonult. A meleg vendégszeretet ás Ekhamp Kálmán figyelmessége egyaránt igen jó hatást tett a vendégekre, akik közül a fiatalab­bak táncra is perdültek. ßemutatö. Vasárnap reggel 8 órakor az óvónők istentiszteleten vettek részt, majd 10 órakor folyt le a kon­gresszus első eseménye. A Kul- íurházban a zalaegerszegi ovodák rendeztek díszbemutatót a vendé­gek részére. A bemutató pompás teljesítmény volt. A hangulatos színpadon először a II. számú ovoda növendékei, négy magyar­ruhás csöppség jelent meg, akik bájos, kedves üdvözlőt mondottak és cukorzáport zúdítottak a ven­dégekre. Aztán egyöntetű ruhák­ban az ólai ovodisták vonultak fel. Kórusban szavaltak, mesét mondottak, énekeltek, s közben olyan játékos tornát mutattak be, melynek precizitása nagy diákok­nak is becsületére vált volna. És mindezt végtelenül kedvesen cse- lekedték. Majd ismét felzugott a taps, mikor az I. számú óvodából egy kisleány és egy kisfiú jelen tek meg a színpadon és ügyesen mutatták be a „Gyerünk óvodába“ cimü jelenetet. Pár perc múlva tűzről pattant kis kofa termett a színpadon és egy „nagyságával“ (mindketten az ólai óvodából) élethű piaci alkudozást mutatott be. A II. számú ovoda énekes tornája követte ezt. Cigányzenére, formaruhákban, magyar zászlókkal vonultak fel az apróságok és megkapó fegyelmezettséggel mu­tatták be elsőrangú tudásukat. A „Baba-varázs“-ban az ólai ovoda mntatott kiválót. Az életre kelt babák beszédének, mozgásénak bája igen tetszett. Kiemelkedő szám volt az I. számú ovoda gö­cseji arató ünnepe, amelynek szerzője Vajda Marietta keszthelyi óvónő. Kis göcseji ház tűnt fel a színen, előtte üldögélt a gazduram párjával és két aprósággal. Fel­vonultak eléjük a falusi ruhás fiuk és leányok s egész kis szín­darab játszódott le, amelyben mindenki a legjobbat nyújtotta. A táncot meg is kellett ismételni. A darab zenéjéért Békefi József dr. kapott tapsot. Hangulatos és ked­ves volt az ólai ovoda cicajátéka, azután ismét kiemelkedő szám következett: a II. számú ovoda katonásdija. Héjj Erzsébet szerze­ménye. Piros-fehér-zöld ruhás kisleányok kedves fefvonulása és éneke után huszárruhás fiúcskák jöttek strammul menetelve. A még „strammabb“ parancsnok pompás vezénylésére ügyes gyakorlatok következtek, majd a vezénylőtiszt hazafias verset szavalt, amelynek végén a zenekar a Magyar Hi­szekegyet játszotta. Dübörgő taps közben vonult ki a kis csapat. A szép és megható jelenet után az ólai ovoda búcsúztatója fejezte be a bemutatót. Nagy Imréné, Fatér Klára és Kovács Margit óvónők minden elismerést megérdemelnek ezért a nagyszerű teljesítményért, amelynek kiváló értékét mutatták a vendégóvónők szűnni nem akaró tapsai. Előadás Göcsejről. A bemutató után Fára József dr. vármegyei főlevéltáros tartott velitettképes előadást Göcsejről igen nagy siker mellett. A ven­dégek nagy érdeklődéssel hall­gatták Göcsej ismertetését és többször tört ki a tetszésnyilvání­tás, mikor a szép göcseji vidéke­ket s azoknak néprajzi sajátosságait mutatták a vetített képek. Az előadást élénkítette a diákok által bemutatott regős nóta és a határ­járó ének, melyet Kozma Lázár sipos és Dormán István városi dobos mutattak be ügyesen. Az előadást meleg szavakkal köszönte meg Héjj Erzsébet székesfehérvári óvónő. Délben társasebéd volt, majd a vendégek és vendéglátóik kirán- duttak az alsóerdőre, ahol han­gulatos mulatságot rögtönöztek. A pompás uzsonnáról Ekhamp Kálmán és a tejszövetkezet gon­doskodtak, a hangulatról pedig a cigányzene és a szép vidék, no meg Czobor Mátyás polgármes­ter, aki mindenütt ott volt és mindenkit szórakoztatóit. Este aztán a vasúti étteremben a fiatal­ság táncra perdült. A közgyűlést pünkösdhétfőn délelőtt fél 10 órai kezdettel tartották meg a vármegyeháza közgyűlési termé­ben Imre Sándor dr. ey. államtit­kár, egyetemi tanár, a Kisdedne­velők Országos Egyesülete elnö­kének vezetésével. Megnyitó A Hiszekegy elmondása után Imre Sándor elnök arra hívta föl a tagok figyelmét, hogy a gyűlést az országnak olyan pont- s já.í tartják most, ahol történel­münknek igen jelentős eseményei zajlottak le. Deák Ferencnek szobra, amit először megtekin­tett s a terem falán függő képe a haza iránti kötelességekre fi­gyelmeztetnek. Deák Ferenc szel­leme hevítsen mindenkit, aki a haza javát, a nemzet ügyét szol­gálja. — Majd rátért arra, hogy az óvónők a hazának legkisebb polgárait nevelik, de munkájok nem tűnhet el a nagy nemzelépitő munkában. Hallott egy költeményt, melyben az óvónők, mint Hamu­pipőke szerepelnek, mert hát mi­nél kisebb gyermekeknek nevelé­sével foglalkozik valaki, annál kevésbé tűnik ki. De azért ne tekintsék magukat az óvónők Hamupipőkéknek, hiszen ők ala­kilói nemzeti életünknek, akiknek tudniok, látniok kell, milyen jö­vőt alakítanak. Fölemlítette, hogy a múlt évben indult meg a vita s az folytatódik még most is akörül, hogy a kisdedóvó munka tulajdonképen hova tartozik, a népgondozás, vagy a nevelés kö­rébe-e. Véleménye szerint a ne­velés népgondozás és viszont. Főcélunk legyen mindig az, hogy azokat a nagy föladatokat, miket magunkra vállaltunk, teljesítsük. — Fejtegette ezután azt, meny­nyire fontos a gyűléseknek más és más helyen, más és más vi­déken való tartása. Az egyes vi­dékeknek sajátosságaival, szoká­saival igy ismerkedhetnek meg az óvónők és a tapasztaltakból kiválogathatják azokat, amiket ők is alkalmazhatnak munkájokban. Hogy pedig a kisdednevelést a társadalom mennyire nem tartja az állami feladatok között má­sodrendűnek, annak bizonysága az is, hogy gyűléseik iránt min­dig nagy érdeklődést tanúsít a társadalom minden rétege és a vezetőkörök. Vándorgyűlésekkel az országnak különböző pontjain szerezhetnek barátokat, támoga­tókat a kisdednevelés ügyének, mert szembeöllik a föladatok sok­félesége s ezeknek lelkiismeretes teljesítése csak elismerést, tekin télyt biztosit az óvónői karnak. Üdvözlések. Ezek után örömmel üdvözölte Bődy Zoltán alispánt, akit Hó- man kultuszminiszter, Petri állam­titkár és a főispán megbíztak képviseletükkel, a kulturális in­tézmények képviselőit, Czobor polgármestert, Pehm József apát­plébánost. Az üdvözlésekre elsőnek Bődy Zoltán alispán válaszolt. Elismeréssel nyilatkozott a tanító­ság munkájáról, mellyel szorosan kapcsolódik a kisdedóvónők mun­kája. Üdvözölte megbízói, majd a maga és a vármegye nevében a városunkba érkezett óvónőket s a gyűlés munkájára Isten áldását kérte. Czobor Mátyás a város nevében köszöntötte az elnököt és a tagokat, Békefi József dr. kir. segédtanfelügyelő a tanfelü­gyelőség, Ferenczy Zoltán felsőkeresk. iskolai igazgató a helybeli közép- és középfokú, L u 1 i c h Albin áll. el. iskolai a megyei tanítóság és az Orszá­gos Tanitószövetség üdvözlését tolmácsolta. Balga Zsuzsana alelnök (Ma­kó) köszönetét mondott a hely­beli kartársnőknek és Fára József dr. megyei főlevéltárosnak a ta­nulságos és élvezetes előadá­sokért. Ezután az elnök indítványára táviratban üdvözölték Hóman Bálint kultuszminisztert és Petri Pál államtitkárt. Emlékbeszédek. Héjj Erzsébet, székesfehérvári óvónő mondott most nagyhatású emlékbeszédet Kenyeres Elemér dr. volt egyetemi és óvónőképző tanárról, a „Kisdednevelés“ fő- szerkesztőjéről, S z a b ó n é Ba­lázs Mária szegedi óvónő özv. Székely Gáborné, volt szegedi óvónőről, aki úgy a kisdedneve­lés ügye, mint az óvónők erkölcsi és anyagi érdekeinek védelmében hervadhatatlan érdemeket szerez­tek. A tagok könnyezve hallgat­ták végig az emlékbeszédeket, amelyek valóban remekbe ké­szültek. A titkári jelentést Papp Mária fővárosi óvónő ter­jesztette elő. A jelentés minde­nekelőtt megemlékezik arról, hogy Imre Sándor dr. most tölti be elnöki működésének tizedik esz­tendejét. Ez az idő a legeredmé­nyesebb munkának jegyében telt el. Majd megemlékezik az egye­sület halottairól, kiket meleg sza­vakkal parentál el. Szól a jelen­tés az év lefolyása alatt történt kinevezésekről, az országos egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom