Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-12 / 107. szám
Xtfll. évfolyam 107. szám Ara 10 fillér május 12. Szombat, Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, — Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboíy Ferenc. H—M—MM—ara IHflHIWin — POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin A Katolikus Akció délzalai zászlóbontó nagygyűlése Nagykanizsán. Hatalmas tömegek nyilatkoztak meg a cselekvő katolikus gondolat mellett. Nagykanizsa, május 10. A város és a környék lakosságának körében hatalmas érdeklődést váltott ki az Actio Catholica délzalai kerületének kanizsai zászlóbontása, melynek ünnepi fényét az a körülmény is emelte, hogy a katolikus eszmék megnyilatkozásának ünnepe Rótt Nándor dr. megyéspüspök elnöklésével folyt le. Az Iparos Székház emeleti nagyterme a megnyilvánult óriási érdeklődés miatt igen kicsinek bizonyult és a kintszorult tömegnek, — mely ellepte a kerthelyiséget és az utcafrontot, — mikrofon továbbitotta a szónoklatokat. A gyűlésre, melyet több ezer hivő hallgatott végig, bevonultak a környező, mintegy 40 község szervezeteinek küldöttségei. Ugyancsak küldöttségileg képviseltették magukat a nagygyűlésen Kanizsa összes egyházi és társadalmi egyesületei. A megnyitó. A Himnusz eléneklése után C s i s z á r i k János dr. c. püspök, meghatalmazott miniszter mondotta el megnyitó beszédét. Az Actio Catholica első nagy elgondolója, az Ur Jézus nevében köszöntöm kegyelmes főpásztorunkat, — mondotta. A nagygyűlés résztvevőinek leikéből kisugárzik a hódolat, a szeretet és a hála, melyből csokrot kötök, átfonom a ragaszkodás aranyszalagjával és ezt nyújtom át. S hiszem, hogy ez a szeretetteljes hódolat exellenciád szivében visszhangra talál. Majd a város első polgárát, Krátky István dr. polgár- mestert üdvözölte szép szavakkal, s az Iparoskörnek, a helyiség gazdájának köszönte meg a vendéglátást. Mikor lakást kértünk, az Ur Jézus kopogtatott az ajtókon. Azok közé jöttem, kik katolikus ügyről tárgyalnak. Az Ur szavait idézem: „Aki nincs velem, az ellenem van.“ Nem elég mondani azt, hogy szeretem Krisztust, hanem dolgozni, munkálkodni kell érte. A jó katolikus e nemes akció szolgálatába áll munkásságával. Az emberiség későn vette észre, hogy veszély veszi körül. Akkor figyelt fel, amikor dübörgött alatta a föld, s egyre mélyebbről törtek fel a lángok. Ekkor kezdtünk egyesületekbe tömörülni, ami az Actio Catholica első lépése volt. A munka jegyében pedig megindult az akció, melynek irányitója Róma. Ha a katolikus tábor egymásra talál, s mindannyian együtt leszünk, ha egy szilárd szervezetet látunk mögöttünk, akkor Krisztus Urunk szava diadalra jut és az fog parancsolni. A polgármester beszéde. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Krátky István dr. köszöntötte a nagygyűlést. A város 83%-a katolikus. Tehát, mint egy katolikus város jó katolikus férfia szólok Főpásztorunkhoz, hogy hitet tegyek a még katolikusabb élet szükségessége mellett. Megyéspüspökünk eljött e városba, hogy megerősítse gyermekeinket és azért, hogy hitet, erőt öntsön a felnőttekbe is. Az Actio Catholica maga az élet. Nincs köze a politikához és nem tesz különbséget magyar és magyar között, csak katolikus egységre törekszik. Sokan vagyunk, de mégis kevesen, akik megtaláljuk egymás kezét,az Actio Catholica nagy célkitűzéseit. Mindenkinek saját pozíciójában kell tevékenykednie a Kát. Actió- ban. Mennél jobb katolikus valaki, annál jobb magyar tud lenni. A pásztor és a nyáj között összhangnak kell lenni. Meg kell védelmezni a katolikus várat, de ezekhez jó világi és egyházi vezetők kellenek, kik komoly műn*, kára tudnak serkenteni bennünket. Szavait a következőkkel fejezte be: Ha az Actio Catholicában munkálkodunk, mindig csak azt kell tennünk, amit a rossz katolikusok nem tesznek. A Katolikus Akció lényege. Hatalmas tapsviharral fejezte ki elismerését és tetszésnyilvánítását a nagyszámú közönség a szép beszédért, melyet M i h a 1 o v i t s Zsigmond dr. tb. kanonok, országos igazgató ismertető beszéde követett. Kifejtette szónoklata elején, hogy amerre zászlót bont a Katolikus Akció, mindenütt lelkes tömeg 1 hódol az eszmének. Azonban a legtöbb helyen azt hiszik, hogy ez politika. Olyan nagyok a célok, hogy e célokat kockára tenni a politikáért nem szabad. E célok nem bírják el a pártgondolatok szűk kereteit. A más vallásuak jogait sem akarjuk kisebbítem. Az a célunk, hogy saját hittestvéreinket támogassuk és a hónuk alá nyúljunk. De célunk az is, hogy a katolikusok arányukhoz képest tudjanak hágót adni az országban. Szivárványokat akarnak építeni Debrecen és Pannonhalma között, de egy harmadik mindig figyeli, mikor robban. 1000 év óta katolikus ez az ország. Ne legyen tehát katolikus élet csak a templomokon belül, hanem nyúljon ki a nép közé, a közéletbe. Nem klerikalizmust akarunk, ennél sokkal fenségesebbet. Eddig a világ úgy volt berendezve, hagy minél tovább élvezzük az életet. A gazdasági részen azonban tökéletes a csőd. Megbukott a szabadtermelési rendszer is. Hol van tehát a kiút ? A szovjet a történelmi idők végső vonag- lása. Ez a bukott világnak utolsó próbálkozása. Valamikor senki sem gondolta volna, hogy a marxizmus saját hazájában bukjék meg. A történelem kereke forog és most már nem jöhet más, mini a katolikus anyaszentegyház. Az egész világon katolikus reneszánsz vonul végig és ez kopogtatja a jövő ajtaját. Emberfeletti erő hajtja a történelmet, de az ember csinálja. Valamikor nadrágos embert nem lehetett látni az Oltáriszentség mögött, ma az intelligencia kezdi felismerni, hogy nem csak börze és vagyon kell, hanem lélek és szellem is. A romok felett gigantikus *rő van. Róma ormáról felénk árad az új gazdasági elet. Jön a sugár, hogy új köntösbe öltöztesse az egész világot. Olyan emberek kellenek a parlamentbe, a zöld- és a fehérasztalok mellé, a tárgyalótermekbe és az esztergapad mellé, kiket az új szellem már felvilágosított. Az egész ország be van hálózva, most már csak az kell, hogy a katolikus lelkek áramot bocsássanak a vezetékbe és megindul az eleven, lüktető élet. Főpásztori szózat. Fergeteges taps után Rótt Nándor dr. megyéspüspök mondotta el főpásztori szózatát. Kifejtette, hogy eddig a katoü- kusság nem volt megszervezve. Kell, hogy a világiak álljanak a papság mellé. Ezek a kisegítő apostolok. Lélek kell az Actio Catholicához. Az élet a lélek. Tehát először élni kell tudni a katolikus törvények szerint, azután megtalálja a magáét a lélek is. Legyünk szervezettek, csak úgy tudunk érvényesülni. Egy jobb jövőt hoz az Actio Catholica szeretett hazánknak. Záróbeszéd. Csóthi Géza prelátus befejező szavaiban összefoglalta az előző szónokok fejtegetéseit. Nem elbújva kell katolikusnak lenni, hanem munkálkodni keli a nagy eszméért. Mindenki örüljön, hogy az egyház ügyét előmozdíthatja. A parancsolatokat vigyük bele az életbe. Élő hit és krisztusi kegyelem mozgassa meg a lelkeket és vigyük át azokat az igazságokat az életbe is, melyeket lelkűnkben hordozunk. Befejező szavaiban a főpásztor áldását kérte Kanizsa városára, melynek lakossága sokat szenved a muramenti kegyetlenségektől. A pápai himnusz hangjai után a megyéspüspök megáldotta a hallgatóságot. Hermann József. Bacsányi János hazatért ■.. A tapolcai Bacsásiyi-ünnepség. Tapolca, május 11. Áldozócsütörtökön nagy ünnepség keretében helyezték örök pihenőhelyére Bacsányi János költőt és feleségét. Az ünnepséget a Petőfi Társaság és Tapolca nagyközség rendeziék s azon megjelent a társaság részéről Pékár Gyula, Császár Elemér, Bán Aladár, Vértes József, az Akadémia képviseletében Szinnyey Ferenc, a miniszterelnök képviseletében Träger Érnő miniszteri tanácsos, a vármegye részéről Brand Sándor dr. főjegyző és vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő. Olt volt Esterházy Móric gróf országgyűlési képviselő, Némethy Vilmos dr. képviselő, valamint Sümeg és Keszthely küldöttsége. Az ünnepsorozat délelőtt a zalai polgáriiskolai tanárok gyűlésével kezdődött, amelyen Zsupán József igazgató elnökölt. Megnyitója után Iván József balatonfüredi igazgató üdvözölte Zsuppán igazgatót polgáriiskolai felügyelővé történt kinevezése alkalmából. Páldy Alfréd Bacsányi Jánosról emlékezett meg, majd Mó- rocz Sándor budapesti igazgató a központ képviseletében a középiskolai reformmal kapcsolatban megállapította, hogy a polgári- iskolai tanárság a 8 osztályú polgáriiskolát kívánja. A déli órákban a Pannónia szállóban a Petőfi Társaság tartott ülést, amelyet Bacsányi emlékének szentelt. Handley Gyula dr. Tapolca nevében köszöntötte a vendégeket, majd Pékár Gyula mondott megnyitót. Vértes József Bacsányi hamvai hazahozatalának előzményeit és a linzi ünnepségeket ismertette. Bán Aladár ünnepi ódat szavalt, majd Császár Elemér mondott nagyszabású emlékbeszédet. A néhai költő rokona, Bacsányi Paula, aki a Nemzeti Színház tagja, a költő írásaiból szavalt szemelvényeket. Szinnyey Ferenc az Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében emlékezett Bacsányiról, Träger Ernő pedig köszönetét mondott azoknak, akik a hamvak hazahozatalát lehetővé tették. A gyűlés után 150 terítékes bankett volt, amelyen Pékár Gyula a kormányzóra mondott felköszöntőt. Szép beszédeké^
