Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-05-03 / 100. szám

Xtfll. évfogy»**. 100. széni.

Ara 10 fillér

034. május 3. Csütörtök.

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. — Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenifa~hétköznap a kora délutáni órákban'

Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin

Hol van a javulás ?

Vármegyénk gazdasági egyesületének hétfői közgyűlésén minden felszólaló keményen bírálta a kormány gazdasági politikáját. Senki sem akart politizálni — ezt hangoztatták is, — ámde !e- heietlenség volt a politika mezejére át nem lépni, mert hiszen a helyzetnek megrajzolása, az életbeléptetett rendelkezések hatásának megállapítása, a hiányok pótlásának, a bajok orvoslásának sürgetése: mind a politikához tartozik. Különösen kiemelkedett Farkas Tibor dr.-nak fölszólalása, mikor azt kérdezte, hogy tulajdonképen hol van a javulás, amelyről már nemcsak kormány- párti, hanem ellenzéki lapok is beszélnek. Mint szembeötlő példát emlitette, hogy a kereskedések forgalma is legalább 30 százalékkal csökkent, holott tudni kel), hogy a fűszeresek és dívái- árusok legkevésbé panaszkodhattak, mert a gyermekes családoknál úgyszólván minden fillér a fűszeresekhez és a divatárusokhoz vándorol. Az elhangzott közbeszólásokból az volt a kivehető, hogy a forgalomcsökkenés legalább is 50 százalékos. Hasonló szellemben szólalt fői Malatinszky Ferenc is, aki pedig nem ellenzéki ember. Az adóleszállitás, adóelengedés érdekében javasolt föliratokra vonatkozóan azt mon dotta, hogy nem leengedésről, nem elengedésről, hanem inkább adóemelésró! lehet beszélni és kimutatta, melyik adónemet emelték még pedig sok-sok százalékkal. Sem Farkas Tibor, sem Malatinszky Ferenc nem játszanak szavaikkal. Jól meggondolják, mit mondanak, hiszen mindketten törvényhozók, az ő kijelentéseik tehát nem nélkülözhetik az alapot. Ök felelősségük tudatában beszélnek nemcsak nyilvános gyűléseken, hanem még magántársaságokban is. Demagógiával senki sem vádolhatja őket. A lakósság megnyugtatásának érdekében pedig sokkal többet ér a való helyzetnek föltárása, mint olyan beszédek és olyan újság- közlemények, amelyek javulásról szólnak, a való élet azonban lépten nyomon rácáfol a nagy kijelentésekre. A sok utazásnak és tárgyalásnak eredményei még nincsenek. Az ünneplések, a nagy társasebédek és társasvacsorák, teadélutánok és az azokon elhangzó dicsériádák semmiképen sem bizonyítanak a javulás mellett. Itt vannak az olaszországi állatvámok, amelyeknek következménye az lesz, hogy a szarvas- marháknak nagy tömege marad itthon, tehát nem pénzelhet úgy a közönség, amint azt várhattuk volna. A csa- ládalapitási lehetőségek sem szaporodnak, sót azzal, hogy helyettesi stb. féle minőségben alkalmazod tanárok, tanítók és másféle tisztviselők a „megélhetés hez kevés, de a megváláshoz sok“ díjazást élveznek, az elöb biek csak 10 hónapra —, csak csökkennek ezek a lehetőségek. Hát, hogy hol van a javulás akkor, amikor a megélhetésnek gondjai csak szaporodnak, amikor a

Rovereto városka az Adige folyó völgyében fekszik s a monarchia fönállása idején az osztrák császársághoz tartozott. Tirolnak legdélibb pontja volt. A békeszerződések Olaszországnak juttatták. A tízezer lakósu városka mellett fekvő magaslaton áll a XIV századbeli festői vár, melyben az olaszok hadimuzeumot rendeztek be. Ez a muzeum nemcsak Olaszországnak legnagyobb gyűjteménye, de egyetlen a maga nemében.

A vár legfestőbb részén helyezték el a világ egyik legnagyobb harangját, amely a hadviselt államoktól kapott harminc ágyúból készült. Magassága 2‘58 m. — szélessége (átmérője) 2 50 m. Don Antonió Rossaro, Rovereto lovassági parancsnoka tervezte és létesítette, Colbacchini öntötte, művészi dekorálását Zuech végezte.

nehézségeknek elhárítása egyetlen téren sem sikerül, azt igazán bajos megmondani. Ne is beszéljenek, ne is Írjanak erről. Igazság, nagy igazság az is, amit Horváth Gergely kisgazda mondott ugyancsak a gazdasági egyesület közgyűlésén, hogy rendelet van sok, de pénz, — az nincs.

Az óriási harangot villanyerő mozgatja és minden este meg- kondul a világháborúban elesettek emlékére. Évente egyszer, meghatározott napokon azonban minden nemzet hősi halált halt fiainak leikiíidvéért külön szólal meg a harang és epedig: február

9-én török, március 22-én orosz, április 9 én portugál, május 4-én magyar, május 30-án amerikai, juriius 15-én csehszlovák, junius 29 én montenegrói, augusztus 22- én német, augusztus 30 án osztrák, szeptember 11-én francia, október 22-én belga, október 29-én angol, november 4-én olasz, november 7 én japán, november 27 én bolgár, december 1-én román, december 3-án szerb nemzetiségű elesettekért.

Pénteken, május 4 én tehát azokért a magyar hősökért szól a harminc nemzet ágyúiból összeöntött o’asz harang, akik szerte a világban széjjelszórva porladnak, a magyar Alföldről, a szőlőko- szorus Hegyaljáról, Dunántúl szelíd lankáiról s a Kárpátok bérceiből hadbavonultakért.

Az összeesküvő oláh tisztek lefokozása.

Bukarest, május 2. Joncseu tábornok, a 2. hadosztály parancsnoka elrendelte Prekupnak és két társának lefokozását, ami szombaton történik meg a Kotrocseni katonai gyakorlótéren a helyőrség, a katonai iskolák növendékei, a hatóság képviselői és a nagyközönség jelenlétében. A közönség számára külön tribünöket állítanak.

Tüntetések Párisban.

Páris, május 2. Hivatalos jelentések szerint a Jean d‘ Arcé kerületben május 1-én nagy tüntetések voltak. A zavargá ok akkor robbantak ki, amikor a város keleti részében az autók elfoglalták helyüket. A kommunisták ezt a sztrájk megtörésének minősítették. A tüntetők felszaggatták a kövezetét és elbarikkádozták magukat, majd lövészárkokat ástak és revolverlövésekkel fogadták a szétoszlatásukra kivezényelt rendőröket, akik katonai, majd később újabb rendőri segítséget kaptak. Éjféltájban a rendőrök között 12 sebesült volt, egy meghalt. A tűzoltóság is kivonult és vastag vizsugarakkal sikerült visz- szaszoritani a tömeget, de a barikádok mögül még a reggeli órákban is védekeztek a tüntetők.

Páris, máj 2. A külvárosi harcok ma reggelre lényegesen enyhültek. A rendőrség behatolt a munkásházakba, ahol erőszakkal kellett minden lakás ajtaját betörni. Az utca vad pusztítás képét mutatja, a kövezetei mindenfelé feíszakitották. A rendőrség sok embert letartóztatott.

Rövid táviratok.

A felsőház ma folytatta a műegyetemi javaslat tárgyalását.

— A székelyföldi felekezeti iskolák tanítóit újabb, szigorú nyelvvizsgának vetik alá, azokat is, akik korábban már sikerrel letették a vizsgát. — A bukaresti rendőrség nagyarányú pénzha- misitást leplezett le s 4 embert őrizetbe vett.

— Uj törvény lépett életbe Németországban a felség- és hazaárulás büntetéséről. A törvény sok államellenes cselekményt halállal büntet. — A budapesti törvényszék ma megkezdte Schieff József és Dürmer Jenő bombamerénylők bűnügyének tárgyalását.

A képviselőház ülése.

hetetlenség rendezése érdeke a kormánynak is. So mssi eh Antal gróf a különböző illetékek és birságok aránytalanságára mu tatott rá, majd arról szólt, hogy a római megegyezésnek még semmi eredménye sem látható, sőt azóta megnehezült az Olaszországba irányuló állatkivitel. Végül szóvá tette a falusi tanítóság nehéz helyzetét. R a- k o v s z k y Tibor hangoztatta, hogy a restaurációt a nemzettel egyetértésben kell megoldani. Kifogásolta a hadikölcsöntjegyzők- nek adott segély csekélységét és a hadirokkantak járulékának leszállítását. A nagyhatalmak körében keressünk barátokat.

Közben Keresztes-Fi- scher belügyminiszter válaszolt Ekkhardt Tibornak az egyik múlt ülésen elhangzott ama panaszára, hogy a tolnai főispán egy patikajog engedélyezése ügyében nem engedett fölszólalást. Teljesen törvényszerű volt a főispán eljárása. Az alispánhoz csak olyan ügyben intézhető kérdés, amely az ő ügykörébe tartozik. Ha Klein Antalnak konkrét adatai vannak, terjessze elő azokat.

A magyar hősi halottakért komiul pénteken a roveretói nagyharang.

Budapest, május 2. A képviselőház tegnapi ülésén folytatták költségvetés általános vitáját Csikvándy Ernő a telepítés kérdésével foglalkozott. A telepeseknek nagy kedvezményekei kell biztosítani, ha azt akarjuk, hogy boldoguljanak. 20—25 éves szerződést kössön az állam azokkal a birtokosokkal, akik birtokaikat telepítésre engedik ár. C s i 11 é r y András a Nemzeti Bank bankjegykibocsátási jogának megszüntetését kérte. Ruházzák át azt más szervre. M i 1 o t a y István a revízió érdekében szükségesnek mondja, hogy az erkölcsi agitáció mellett a politikai és gazdasági szövetségek eszközét is vegyük igénybe. Lengyel- ország felé is ki kell bővíteni viszonyunkat és szükség van a Németországgal való jóviszonyra is. Erődy Harrach Tihamér a népegészségügy fontosságáról szól. U s e 11 y Béla az irányított gazdálkodás mellett szólt és kérte a kormányt, hogy vezesse be a benzinadót. Bródy Ernő kifo gásolta a költségvetésen kívüli tételeket és éles hangon tiltakozott a dömpingsajtó ellen. Bár- c z a y János szerint az összefér-