Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-04-28 / 96. szám
XVII. évfolfflfei 96. szám. Ára 10 fillér 1634. április 28. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik“hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak 2 egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin —SEB Iliim IIW llimillll—■Will Ä Mikölcsönröl és a hadikölcsönjegyzőkről nem szabad megfeledkeznie a parlamentnek a költségvetés tárgyalásánál. A költségvetés nem más, mint megállapítása a szükségleteknek és a szükségletek fedezéséről való gondoskodás. Meg kell tehát állapítani, mit és hová kell fizetni, azután pedig azt, honnan lehet előteremteni a szükséges összeget. A tartozásoknak, az adósságoknak összeszámlálása közönséges technikai munka. A hitelezők ugyanis nem rejtőznek el, mint az adósok, hanem jelentkeznek többször is, mint azt az adós szeretné. A fedezeti összeg elő teremtése azonban már nagy dolog. Nagy hozzáértés, mint közönségesen mondják, — zseniálitás kell ahoz. A népek föltételezik, hogy akik az államok vezetésére, kormányzására vállalkoznak, képesek a fedezetről gondoskodni. Az állami szükségletek között jelentkezik a hadikölcsönügy is, amelynek szegény csonka országunkban olyan sok nyomorultja van. Minek azt ismételgetni, hogy hányán jegyeztek, minek arról beszélni, hogy sok ezer egzisztencia, azért tört le, mert becsületes hazafias érzéssel, a haza iránt odaadó szeretettel áldozott hazájáért a haza oltárán hadiköl- csönjegyzés alakjában. Emlékezetünkbe idézzük Tisza István grófnak mondását: a haza utolsó talpalatnyi földjével is garantálja ezt a becsületbeli államadósságot. Utódai azonban mintha megfeledkeztek volna erről. Mert, ami eddig történt ennek a becsületbeli adósságnak visszafizetése terén, az még csak említést sem érdemelhet. Egyik hadikölcsönjegyző 11.450 K. Kötvénye után kapott 100, majd 75 pengőt, a másik 63.000 k. után kétszer 400, majd később már csak 225 pengő segélyt, a harmadik 38.C00 k. után először 200, utóbb csak 125 pengő segélyben részesült, azt sem tudja, melyik évre. Ez tehát nem megoldás. Még segélynek is olyan kevés, hogy alamizsnának sem mondható. Nehány évvel ezelőtt a kötvénytulajdonosok még adtak magukról életjelt, de most már — ugylát- szik — azt tartják, hogy hiába minden és — .hallgatnak. Pedig, ha nem is egyesüíeíszerüen, de egyenként, csoportonként állandóan panaszkodnak, hogy akkor, amikor az állam minden elképzelhető formában igénybeveszi polgárainak teherviselő képességét, megfeledkezik arról, hogy ő maga is adósa sok-sok ezer polgárának. De, hát abból, hogy a ha- dikölcsönkötvénytulajdonosoknak egyesülete most alszik arra következtetnek, hogy — beletörődtek sorsukba. £z a föltevés azonban téves. A magyar ember várja, hogy amit Ígértek neki, azt telje sitik is. Épen erre a példás nyu galomra és türelemre tekintettel kellene a kormánynak a most tárgyalás alatt levő költségvetés keretében valami érdemlegeset cselekedni a kötvénytulajdonosok érdekében. Senki sem követel, nem zúgolódik, csak — panaszkodik. A panaszt pedig meg kell hallgatni, meg kell érteni és a jogosat föltétlenül orvosolni kell. Hogy milyen módon ? — annak kitalálása azoknak a dolga, akik az állam kormányzására vállalkoztak. Hallottunk olyan hangokat, hogy a polgárok a kölcsönt Nagyma- gyarországnak adták, Nagyma- gyarország pedig — sajnos — ezidőszerint nincs. Igazuk van azoknak, akik ezt mondják; vi Prága, április 27. A cseh fővárosba érkezett Barthou francia külügyminiszter tiszteletére Benes ebédet adott. Az ebéden Benes hosszabb beszédben hangoztatta, hogy a két állam közölt változatlanul szilárd barátság áll fenn. Közös céljuk a szabadság, béke és demokrácia fentaríás. Nem támadják meg más államok létérdekeit, de a jelenlegi európai helyzet fentartását akarják. Barthou válaszában szintén hangoztatta a két nemzet szoros barátságát és a béke gondolatát. London április 27. A Daily | A zalaegerszegi törvényszék ma reggel kegyetlen bűntény ügyében kezdte meg a főtárgyalást. A bün- per fővádlottja Nemes István (Öreg) 55 éves pusztaszentpéteri földműves, akit a kir. ügyészség gyilkosság bűntettével vádol, mert Kustánszegen 1934 február 13-án este különváltan élő feleségét, Róka Franciskát egy karabélyba helyezett dum dum löveggel előre megfontolt szándékkal megölte. Nemes István még 1929-ben feleségül vette Róka Franciskát, akivel mintegy négy esztendeig békességben élt. 1933 februárjában azonban rosszra fordult a házastársak élete. Az asszony a férj 80 pengős követeléséből elengedett 40 pengőt. A férj összeveszett feleségével és elkergette az asszonyt, aki ekkor hazament Kustánszegen élő édasanyjához, özv. Róka Györgynéhez. szont azonban az is igaz, hogy a csonka ország polgárai sem követelik a kölcsönadott összeget teljes egészében, s az is igaz, hogy a polgárok csak úgy képesek kötelezettségeiknek eleget tenni, ha ők is hozzájuthatnak mindahoz, amihez joguk van, ami megilleti őket. És — hála Istennek — igaz az is, hogy a csonka ország átélte már az elképzelhető legsúlyosabb időket és, hogy a további harcát is eredményesen megvívhassa, szükséges, hogy polgárai a kölcsönadott összegért olyan térítést kapjanak, mely fokozza erőiket és harcra képesekké teszi őket. A nemzet képviselői beszéljenek erről minél többet az ország házában. Telegraph jelentése szerint Bar thou Prágában jóval kisebb feladatot talált, mint Warsóban, mert ma már Csehország az egyedüli állam, amely fentarás nélkül csatlakozik Franciaország politikájához. Románia, Jugoszlávia, sőt Belgium sem ért mindenben egyet a franciákkal. A cseh egyetértés oka, hogy biztonság tekintetében Franciaországtól függ. Belgrád, április 27. A szerb sajtó mngálíapiíja, hogy Barthou warsói útja nem járt eredménnyel, mert nem sikerült kibékítenie a cseheket és lengyeleket. Hamis tanuk az asszony ellen. Nemesné 1933 márciusában a zalaegerszegi járásbíróság előtt nőtartási pert indított Nemes ellen, akit a bíróság el is marasztalt havi 20 pengőben. Nemes nem nyugodott bele a dologba, hanem a felebbviteli tárgyalásra két tanút állított elő Pongrác Sándor és Markó József személyében, akik eskü alatt valották, hogy Nemesné különválása óta erkölcstelen életet élt. A felebbviteli bíróság nem fogadta el a tanúvallomásokat, hanem helybenhagyta a 20 pengős nőtariást. Egyidejűén az iratokat áltette a kir. ügyészségre, mert alapos gyanú merült fel, hogy Pongrác és Markó hamis tanúvallomást tettek Nemes István felbujtására. Az ügyészség megindította a nyomozást és annak eredményeképen vádat emelt a három férfi ellen. A főtárgyalásra azonban ekkor nem került sor, mert közben ez év elején Nemesék ügye tragikus fordulatot vett. Nemes el akarta kerülni a fizetést és azért visszatérésre igyekezett rábírni feleségét. Két levelet is irt hozzá a múlt év novemberében és ez év januárjában. Az asszony azonban megtagadta a visszatérést. A férj február 12 én több cédulát irt meg, s azokkal átment Kustánszegre. Ott a fenyegető tartalmú cédulák egy részét elszórta az utcán, egy részüket pedig tüskékkel a kerítésekre tűzte. Aztán elment Kus- tánszegről, de már másnap visz- szatéit egy karabéllyal és dumdum golyókkal. Nyilvánvalóan az volf a szándéka, hogy merényletet követ el felesége ellen. Erre vall, hogy egyes adatok szerint napokkal előbb rendbehozta puskáját és abból próbalövést is adott le. Megtörtént a gyilkosság. Este 7 órakor Nemes István megjelent anyósának udvarán és ott megtöltötte a fegyvert, majd beleselkedett a függöny mellett a kivilágított konyhába. Látta, hogy anyósa és felesége a tűzhely mellett ülnek és vacsoráznak. Ekkor célzásra emelte a fegyvert és az ajtó üvegablakán keresztül feleségére lőtt. A golyó a nyakán találta feleségét, aki azonnal meghalt. A tett elkövetése után Nemes napokig bujdosott az erdőben, majd visszatért Pusztaszent- péterre, ahol a csendőrség elfogta. Az eljárás során — minthogy összefüggő ügyekről van szó — a törvényszék egyesítette a gyilkossági és hamistanuzási ügyeket, s igy Nemes kettős váddal terhelten került ma a bíróság elé. Vele együtt kerültek a törvényszék elé Pongrác Sándor és Markó József is hamis tanuzás bűntettével vádoltan. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, ezért Czikó János kúriai biró, törvényszéki elnök, a mai tárgyalás elnöke jegyek kiadását rendelte el. A főtárgyalás. Kevéssel egynegyed 10 óra ulán kisérte a terembe szuronyos fogházőr Nemes Istvánt, aki előbb tétován tekintett végig a csekély- számú hallgatóságon, majd maga elé bámulva várta a bíróságot, h hamis tanuzásban kést vádlottársa Pongrác Sándor és Markó József is melléje sorakoztak. A hamistanuzás. Néhány perc múlva bevonult a bíróság és Czikó János, kúriai biró, törvényszéki elnök nyitotta meg a főtárgyalást. Ismertette a vádiratot, majd bejelentette, hogy előbb a hamistanuzási ügyet tárgyalják s elsőnek Nemes Istvánt hallgatták ki. Nemes István a hozzá intézett kérdésekre nagy bőbeszédüFranciaországnak már csak Csehország hűséges szövetségese. Ä kustánszegi hitvesgyilkosság a törvényszék előtt. Hamistanuzásért is felelősségbe vonják a feleség- gyilkost két társával együtt.
