Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-25 / 19. szám
X£lf. 19. szám. Ara 10 fillér 2934. Január 25. Csütörtök, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■= Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.. J Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin á horvátok. A szerb király békiteni ment Zágrábba. Békítési kísérletei azonban olyan rosszul sikerültek, hogy egykettőre elutazott a katolikus horvátok fővárosából. Nem felejtette el azonban megjegyezni, hogy környezete becsapta öl Azí hazudták ugyanis neki, hogy a horvátoknak legalább is 60 százaléka helyesli a szerbek egységesítő politikáját, a le nem tagadható fiaskónál azután megmondták neki az igazat, hogy a 60 százalék bizony még hatnak sem ülik be. Alig hagyta ott a király Zágrábot, a kisan- tantnak három hetvenkedő külügyminisztere vizitelt ott kihivóan. De nekik is tudtukra adták a horvátok, hogy épenséggel nem kívánatos elemek ők ott. Ha úgy tetszik, tanácskozzanak, mondjanak nagyokat Belgrádban, de a horvátoknál keresni valójuk nincs. A horvái politikusok között is voltak a jó békeidőben unionisták, akik a Morvátoknak a szerbekkel való egyeaülésát óhajtották, akárcsak a tótoknál, akik a csehekkel való egyesülés után áhítoztak. Hát ezekből az unionistákból ma már alig található csak egy- kettő. A szerbeknek az ő balkáni módszerükkel sikerült az egyesülési szándékot kiölni a horvát testvérekből. Ott ugyanis nemcsak elszerbesiteni akarták a hor- vátokat, ami a közös nyelv utján lehetségessé is vált volna, ha a horvát nem volna büszke az ő történelmére és kultúrájára, mely hasonlíthatatlanul különb a szer- bénél és ha nem volna féltékeny vallására, a katolikus vallásra, amelyet minden módon igyekeznek a szerbek megfertőzni a pravoszlaviával. A szinkatolikus horvát, szerb és szlovén vidékekre kirendelnek néhány szerb hivatalnok-, vagy katonacsaládot csak azért, hogy ott pravoszláv templomot építtethessenek — államköltségen, tehát a katolikusok és mohammedánok pénzén is. A pravoszlávok arányszáma egyébként 48, a katolikusoké 37 százalék. E! akarják tehát a hor- váíokkal felejttetni az ö történelmüket, le akarják szállítani a kul- turájokat a nyugati nívóról a balkáni nívóra és a katolikus vallást el akarják nyomni. Egyes helyeken, amint azt nemrégiben megírtuk, kényszerítik a katolikusokat, hogy térjenek át a görög keleti vallásra, amit a szer- bek államvallássá tettek Jugoszláviában. Hát ilyenek után azzal alig szerelik le a horvátokat, hogy két tárcát juttatnak nekik — egyelőre — a kormányban, mert hiszen az egységesítés, a horvát történelemnek és kultúrának megsemmisítése, a katolikus vallásnak elnyomása továbbra is pro- grammja marad a jugoszláv politikának. Ezt fejezi ki magának az országnak a neve is, Jugoszlávia, ami azt jelenti, Délszlávia. Nem SHS királyság tehát az már. A szerbek szívesen búcsút mondanak az ő nevüknek, ha továbbra is karmaik között tarthatják a horvátokat és szlovéneket. Szívesen veszik magukra a jugoszláv, délszláv, nevet, csak ne kelljen hailaniok horvátokró! és szlovénekről. A csehek is. igy vannak. Szívesen áímázoiódnak csehszlovákokká, csak a tótok ne maradjanak meg szlovákoknak. Ebben a tekintetben is teljes az összhang a csehek és a szerbek között. Csakhogy, mint látjuk, minél tovább mennek az egyetértésben, annál kevésbé sikerül az nekik. A horvátok még a király jelenlétében is kimutatták, hogy nekik nem kell a szerb testvériség, hogy nem ölelkeznek azokkal, akiknek kezét királygyilkosság, azután meg testvér- gyilkosság szennyezte be. Tízezer látogatót vár Keszthely a museum megnyitása után. Beszámoltunk arról, hogy Keszthely képviselőtestülete áliást foglalt a Balatoni Muzeumnok és a sümegi Darnay múzeumnak Keszthelyen való egyesiíése mellett, s a muzeum átengedése fejében Darnay Kálmán részére 20 ezer pengőt, a szükséges helyiséges rendbehozása céljából pedig 5 ezer pengőt szavazott meg. Fedezetül lekötötte a villamos üzemből i934-ben remélhető bevételi többletet. A törvényes határidő alatt a határozat ellen felebbezés nem érkezett be, s igy a község vezetősége a határozatot, illetően a közgyűlési jegyzőkönyvet felterjesztette a vármegyéhez jóváhagyás végett. A jegyzőkönyv részletesen tartalmazza a határozat indokait, s az elnök előadása nyomán hangsúlyozza» hogy a muzeum megnyitása nagyobb forgalmat jelent Keszthelynek. Nyolc-tizezerre tehető a jegyzőkönyv szerint azoknak a száma, akik a muzeum megtekintése végett Keszthelyt felkeresnék. A határozat rövidesen a megyei kisgyüiés elé kerül jóváhagyás céljából. Egyébként a tárgyalások még folynak Darnay Kálmán, Keszthely és a kultusz- miniszter között, Hir szerint a kultuszminisztérium már kilátásba helyezte hozzájárulását ahoz, hogy a múzeumi anyagnak az állam tulajdonát képező részét Keszthelyre átvigyék. Az anyag egy része Darnay Kálmán magántulajdonát képezi. Erről még nincs döntés. Szakadatlanul folynak a nemzeti szocialista tüntetések Ausztriában. < Tömegesen tartóztatják le a horogkereszteseket. Ausztria a Népszövetséghez fordult a németi propaganda miatt. Bécs, január 24. Innsbruck környékén szakadatlanul folytatják a nemzeti szocialisták a téli sporthét ellen megkezdett szabotázs-akciójukat. Különösen a bob és siversenyeket akarják megzavarni, ezért a bob pályán éjszaka nagy lyukakat vájtak, a siugró- sáncot pedig kövekkel szórták tele. A versenyzők közé papir- mozsarakat szórtak. A pályát katonaság hozta rendbe, s most állandóan őrzik. A kormány intézkedésére feloszlatták a siszövtsé- get, mert kiderült, hogy vezetői és tagjai nemzeti szocialisták. A horogkeresztesek egyéb téren is izgatnak. Feltűnést keltett, hogy a rendőrség letartóztatta Innsbruck helyettes polgármesterét, akit a keresztény szocialista sajtó már régóta támadott politikai magatartása miatt. Az innsbrucki egyetem diákjaival közölték, hogy minden eldobott papir- bomba miatt 2 diákot visznek a koncentrációs táborba. Eddig már 6 diákot szállítottak oda. Egy papirmozsár leszakította egy fiú kezét. Emiatt a rendőrség íiz nemzeti szocialistát tartóztatott le. A vorarlbergi rendőrség leleplezett egy bombagyártó műhelyt és sok embert letartóztatott. Bre- genswaldban, Innsbruckban és másut szintén rengeteg letartóztatás történt a bombamerényietek és bombagyártás miatt. Bécs, január 24. A welssi gyüjtőtáborból 200 internáltat másik táborba szállítottak át, ami töbezer főnyi tömeg viharos tűn-, tetőse mellett történt meg. Linzből csapatokat vezényeltek ki, amelyek csak összetűzések árán tudták szétszórni a tüntetőket. Többen megsebesültek. Steyr- ban 4 bomba robbant. 34 embert letartóztattak. Bécs, január 24. Az osztrák kormány a német kormánynál jegyzékben tiltakozott az Ausztriában folytat 3tt német horogkeresztes propaganda ellen. Londoni jelentés szerint az osztrák kormány közölte az angol külügyminiszterrel, hogy Ausztria a Népszövetséghez fordul orvoslásért, ha a német kormány nem ad kielégítő választ. A lapok általában nem nagyon helyeslik az osztrák kormánynak ezt a lépését. Azt Írják, hogy a Népszövetség úgysem érhetne el gyakorlati eredményi, s a vitának a Nép- szövetség eíé vüeie csak elmér- gesitené az amúgy is súlyos nemzetközi helyzetet. A hatalmak többsége ugyan együttérez Ausztriával, de gyakorlati lépésekre nehezen szánnák el magukat. A Daily Express egyenesen Anglia elzárkózását sürgeti a problémával szemben. Páris, január 24. Illetékes helyen kijelentették, hogy a francia kormány örömmel látná, ha Ausztria a Népszövetség elé vinné a német-osztrák viszályt, mert igy nemzetközileg lehetne biztosítani Ausztria semlegesítését. Drágult a kávé, drágult a bors, drágult a vanília, mégpedig jelentősen: kb. 20—30 százalékkal. Nagy szó ez, mert ezekre a cikkekre szükség van, mondhatni ezek a cikkek s közülük is legkülönösebben a kávé, szinte nélkülözhetetlen. Azaz, hogy épen a kávát nélkülözhetnénk, mert nélküle is meg lehet élni s ajánlatos is lenne nélkülözni, mert izgatólag hat idegeinkre, (különösen most, hogy megdrágult . . .) de már annyira megszoktuk, hogy nem bírnánk leszokni róla. Különösen a kávésokat érinti érzékenyen s izgatja nagyon ez a megdrágult kávé, ők már nem emelhetik fel a feketekávé árát, mert az az egy-két feketekávés vendég is otthagyja a kávéházat. Persze, hogy könnyű lenne segíteni a bajon, persze, hogy nagy a kávé vámja, de hát mi ezt csak megállapítani tudjuk, de megváltoztatni nem. Bele kell nyugodnunk ebbe is, mint mostanában annyi mindenbe. Mert ma olyan világot élünk, hogy a kávétermelők elégetik a kávé nagyrészét, csakhogy tartsák az árát, a kukoricatermelők a kukoricát égetik el, a gyöngyhalászok a kihalászott gyöngyöt visszateszik a kagylókba s min den felesleget elégetnek és megsemmisítenek, csakhogy tartsák az árat s közben nem veszik észre, hogy az elégetett feleslegekkel a Nyomorúságot etetik, a Nyomorúságot, melyet maholnap akkorára felhizlalunk, hogy valamennyiünket elnyel.
