Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-14 / 10. szám
Xiíí. éjftoly«*« 80. »íírB. ára 10 fillér 1824. Január 84. Vasárnap. 7» * fötVsi^’ \end° Go*1' ,\o^' Y>x ,\ó P XaW s&M 54 Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. i w0eg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. === Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP P»tegjelenik“héík5znap^a kora délutáni órákban. Előfizetési áraK : egy hónapra 2 pensjr, negyed» évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint azt az óhajunkat, hogy múzeumot létesítünk még akkor is, ha az kicsiny és gyenge lesz is, talán nagyobb reménnyel harco hátiunk volna a Darnay múzeumért. De amikor másnak a kedvéért egyszerűen lemondtunk a kis gyűj feményről, sőt örültünk, hogy azt elviszik a nyakunkról, akkor nem igen panaszkodhatunk, hogy nem kaptunk magunk mellé segítőtársat a versenyben. Igaza volt a polgármesternek : akkor még senki sem szerette Zalaegerszeget... Dűlőre juta hegyközségek postai kézbesítésének ügye. bői zalaegerszegi járásbiróA múzeumról. Innen-onnan tiz esztendeje már, hogy a vármegye a Za!aegers?e gtn ö-s-együjtötí muzeális anys- got átadta a Kész:helyi Balatoni Múzeumnak azza', hogy inkább legyen a megyében egy nagy, erős, mint több kisebb és gyenge muzeum Akkoriban még nem igen törődtek Göcsejjel, sőt Zalaegerszeggel sem, nem tartották tehát szükségesnek azt sem, hogy komolyan foglokozzanak a zala egerszegi museum kérdésével. Zalaegerszegnek még- csak szá mitania sem lehetett arra, hogy hogy valamit kapjon. Találóan jegyezíe meg Czobor Mátyás polgármester Iictáds előadásában at, hogy ezt a szegény Zala egerszeget senki sem szerelte. Sem a kormány, sem a vármegye, melynek székhelye, sőt még maga a város sem szerette magát. Csak, amikor az uj kórház építésének ügye napirendre került, akkor fordult felénk illetékes körök figyelme, akkor kezdtek velünk egy kicsit foglalkozni. Az uj kórház ügye egy darabig csak lebegett a felszínen, Szinte már vártuk azt a másnapot, amikor megteszik az első kapavágást ... Ez a másnap azonban mind- ezideig nem érkezett el. De az uj kórházzal kapcsolatosan vető döft fői a zalaegerszegi muzeum kérdése. Arról tanakodtak ugyanis, mit csináljanak a régi kórházépülettel. A polgármester rögtön a sümegi Darnay múzeumra gondolt, mert annak átköltöztetése is foglalkoztatta akkor a közvéleményt. Ennek a céljaira kívánta az épületet átalakíttatni, ha sike rü! a múzeumot Zalaegerszeg számára megszerezni. Maga Darnay Kálmán is tartott szemlét az épületben, amit megfelelőnek talált múzeuma céljaira, — természetesen átalakítások révén. Amint azonban az uj kórházból nem lett semmi sem, úgy számolnunk kell azzal is, hogy a Darnay múzeumot sem kaphatjuk meg. Amint ismeretes ugyanis, Keszthely város 25 ezer pengőt ajánlott meg a Darnay muzeum átköltöztetésére és illetve bizonyos átalakításokra s ezzel megoldást is nyert a kérdés. Hallatszanak ugyan hangok, mintha nem a 25 ezer pengőnek megszavazása lett volna az utolsó szó a Darnay muzeum átköltöztetése ügyében, ámde mi mégse számitha tunk rá, mert olyan összeget, amilyen szükséges az ügy elintézéséhez, előteremteni nem tudunk. így hát bele kell nyu godnunk abba is, hogy muzeu» műnk sem lesz. Ha nem mentünk volna bele olyan könnyen annak a bizonyos — habár nem nagyértékü — muzeális anyagnak átadásába, ha kifejeztük volna A zalaegerszegi hegyközségek nagy hátrányé érzik annak, hogy nincs postai kézbesítésük. De érzi e hiányt a város lakós- ságának az a tekintélyes része is, mely a nyári időknek egy részét a szőlőhegyekben tölti. A város, a pósía, a hegyközségek már hoszabb idő óta folytainak tárgyalásokat, hogyan lehetne a bajon segíteni és most a tárgyalásoknak minden valószínűség szerint meg is lesz a kivánt eredményűk. A város ugyanis a postával karöltve úgy kívánja megoldani a kérdést, hogy a városi közigazgatási kézbesítő vé gézzé egyben a póstai kézbesítést is. így a kézbesítő legalább minA zalaegerszegi járásbíróság a napokban érdekes jogi vitát döntött el, amely egyedülálló a magyar jogi esetek között. Józsa Sándorné született Szőke Margi zalaegerszegi asszony még 1929-ben az evangélikus vallásra tért át a katolikus vallásról és az áttérés 1929 május 5-én vált jogérvényessé. Józsánénak kiskorú Margit nevű leánya 1922 május 5-én születted, tehát az anya áttérésének napján volt hétéves. Ebből keletkezett az érdekes anyakönyvi eset, amilyen az állami anyakönyvvezetés fennállása, tehát 1895 óta nem fordult elő Magyarországon. Az 1848. évi 53. törvénycikk ugyanis úgy intézkedik, hogy a gyermekek hét éven alul követik a szülők vallását. Mivel az anya áttérése épen azon a napon tötrént, amikor a gyermek hétéves lett, vitássá vált, hogy a gyermek követi-e az uj vallásba anyját vagy sem. A zalaegerszegi polgármester, mint elsőfokú anyakönyvi hatóság, úgy döntött, hogy itt jogszerzésről lévén szó, a magyar magánjog elvei szerint a gyermek 1929 május 5 ik napjának első percében betöltötte hetedik é et- évét, tehát nem követi az anya vallását, hanem római katolikus marad. Az anya és az ev. lelkészi hivatal a határozatot megfeleb- bezték az alispánhoz, aki viszont úgy döntött, hogy, mivel az anyakönyvbe nincs bejegyezve a napszak, amikor a gyermek született, den második napon meglátogathatja az összes lakott épületeket és kézbesi heti úgy a köz- igazgatási kiadmányokat, mint a postai küldeményeket. Természetesen a hegyközségeknek valami kis anyagi áldozatot kell hozniok, a városnak is hozzá kell járulnia a kézbesítő javadalmazásához és igy nem maradnak posta nélkül a hegyközségek A tárgyalások már folyamaiban vannak, és ezen az alapon remélhetően a közeli napokban befejeződnek. Hogy a kijelölendő kézbesítő csak kézbesit-e, avagy küldeményeket fölvételre is elfogad e, azt a pós- ta főnöksége határozza meg. tehát a határidőt úgy kell számítani, hogy a gyermek csak május 5-én 24 órakor töltötte be hetedik életévét. Ennélfogva az anya vallását követi. A másodfokú döntést a római katolikus plébánia felebbezie meg a kultuszminiszterhez, aki érdekes elvi jelentőségű döntést hozott. A döntés megállapítja, hogy a magyar polgári jog kétféle h> fáridőszárr.iíást ismer. Általában az a szabáiy és ez a jogorvoslatokra vonatkozik, hogy a jogkö vetkezmények a határidő utolsó napjának éjjeli 12 órájával állanak be. (Odia resíringenda eív). Ettől eltér a határidőszámiiási szabály, ha az időhatár elmúlásához fűzött jogok szerzéséről van szó. Nem vitás például, hogy a nagykorúság a 24. évforduló napjának első percében beáll. (Ez a favores ampliandi elv). A jelen esetre ez az elv alkalmazandó, vagyis Józsa Margit már május 5-ikének első percében hétéves vo t, s igy nem követi az anya uj vallását. Megállapítja a miniszter, hogy ennélfogva Józsa Margitnak az evangélikus vallásra történt bejegyzése ellen kezik az 1868. évi 53. törvénycikkel. Érdemi döntést mégsem hozott a miniszter, mivel anya- könyvi ügyekben harmadfokon nem a kultuszminiszter, hanem a járásbíróság dönt. Utasította tehát a polgármesteri, hogy az alispáni végzés ellen beadott fel lebbezésí terjessze döntés céljáság elé. A járásbíróság most hozta meg döntését. Megváltoztatta az alispáni véghatározatot és elrendelte, hogy az anyakönyvből törölni kell azt a bejegyzési, mely szerint a gyermek evangélikus vallásu, mert Józsa Margit továbbra is római katolikus marad. Az indokolás lényegében megegyezik a kultuszminisztérium elvi határozatával. Kifejti a biróság, hogy az 1868. évi 53. íc. 14. paragrafusa a gyermekek részére azt a jogot biztosítja, hogy hetedik életévük betöltése esetén korábbi vallásukat megtarthatják a szülők áttérése ellenére is. A kérdéses életkor betöltése ezek szerint a gyermekekre nézve jogszerző hatállyal bir. Már pedig a magánjog azt a szabályt tartalmazza, hogy, ha a jogszerzés bizonyos idő elteltéhez fűződik, akkor a határidő utolsó napja már az első perc bekövetkeztével úgy tekintendő, mintha egészen letelt volna. Ebből következik, hogy Józsa Margit is megszerezte a katolikus vallás megtartására irányuló jogát már 1929 május 5-ikének első percében. Rövid táviratok. Brüsszelben az éjszaka véres harc folyt a szociáldemokraták és a fascisták között. A harcnak, melyben 12 ember súlyosan megsebesült, a rendőrség és a katonaság vetett végei. Harminc letartóztatás történt. — Az osztály- sorsjátékon 15 ezer pengőt nyeri a 72.889 számú, 10 ezer pengőt a 17.706, 3 ezer pengőt az 50.523 számú sorsjegy. — Az angol admiralitás sikeres kísérleteket folytai rádióval irányítható torpedóhajókkal, melyek tulajdonképen egyetlen torpedóból állanak és az ellenséges hajóval való érintkezésnél robbannak. — Farkasok jelentek meg a nyírségben. — Harminckétórás munkahetet akarnak bevezetni Amerikában. — Az egye temeken még mindig csak kevesen iratkoztak be. A diákság sztrájkolni akar mindaddig, mig kívánságait nem teljesítik. Betétkönyvet hamisítót egy állástalan színész. Hábel Sándor állástalan színész Zalaszentgróton 70 pengő értékben ékszereket vásárolt egy ékszerésztől és fedezetül átadott neki egy 2 ezer pengőről szóló postatakarékpénztári betétkönyvet. Az ékszerész elment a könyvvel a postára, ahol megálapitották, hogy hamisított. A betéti összeg csak 2 pengő, s a színész igazította ki kétezer pengőre. A csendőrség Hábel Sándort őrizetbe vette és beszállította a zalaegerszegi törvényszék fogházába. Érdekes jogi vita után a zalaegerszegi járásbíróság döntött egy gyermek vallásáról.
