Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-10 / 32. szám

’feS4. Február 10. Szombat. Felelős szerkesztős X fit AvtoSp&an 32 czém> Ár« 10 fillér Főtisztelendő Gosztonv­54 László plébános útnak Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefenszám 128. POLITIKAI NAPILAP j Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. || évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin Sí Jegyzetek. Osztrák áliamférfiu még soha­sem részesült Magyarországon olyan lelkes, barátságos fogad­tatásban mint most Dolifuss kancellár. Ez a fogadtatás nem­csak parádé volt, nemcsak annak volt a kifejezője, hogy a magyar nép mindig barátsággal fogadja, szívesen látja vendégül azt, aki tisztességesen kopogtat be hozzá ; nem. Ez a fogadtatás sokkal több volt: kifejezője annak az örömnek, hogy van szomszéda­ink között egy igaz barátunk, az osztrák nép, melynek a háború után nem jutott osztályrészül más. mint nekünk : a szenvedés. A mi megfojtásunkra alakult kis­álltán! másfél évtizeden át csa­logatta az osztrák népet társa­ságába, igéit neki füt-fát, csak­hogy magához láncolhassa és a mi tönkretételünkhöz fegyver­társává tegye. De az osztrák nép ellenállott minden kisértésnek ; minden próbát kiállott, de nem csatlakozott a mi ellenségeinkhez. Pedig azért hasítottak ki nekik, mint szintén legyőzőiteknek, egy darabot hazánk testéből, hogy a magyar és osztrák barátkozásnak a lehetőségeit teljesen eltüntes sék. És az osztrák nép mellénk állt, a mi barátságunkat kereste, meri azt többre becsülte, mint a kisántántnak minden csillogó Ígéretét. A közmondás azt tartja, hogy az az igazi barát, aki a bajban sem hagy el bennünket. Nos, osztrák szomszédaink nem lettek hozzánk hűtlenek ezekben a súlyos időkben. Inkább ma­gukra veszik a szomszédok ne­hezteléseit, de velünk tartanak és ki is tartanak melettünk. Megér­demelte Dolifuss a páratlan lel­kes és fényes fogadtatást, mit tiszteleiére rendeztünk; megér demelte az osztrák nép, hogy vezérét a legmélyebb tisztelettel és legmelegebb szeretettel fo­gadjuk. * Eddig úgy tudtuk, hogy szov­jet és bolsevizmus egy és ugyan­az. Már természetesen olyan ér­telemben, hogy amit a szovjet csinál, azt tulajdonképen a bol* sevizmus csinálja. Most azután, amikor kipattant a nagy titok, hogy diplomáciai összeköttetésbe lépünk a szovjettel, egyszerre megindultak a magyarázatok, hogy mennyire más a szovjet, mint a bolsevizmus. Száz, het­venöt, ötvenszázalékíg kormány­támogató lapok öles hasábokat írnak erről, hogy felvilágositsák az ország népét, mert hát a sze­gény nép még mindig nem tudja mi a különbség vörös és vörös között. A vidéki kormánylapok számára küldött cikkek azt bizo- nyilgatják most, hogy a szov­jetkormány már rég lemondott a gyakorlatban a világ forradal­mositásának fontosságáról. (Spa nyolország, Kina, a magyaror­szági kommunista szervezkedések mást mutatnak!) Pedig ezelőtt egy héttel még nem mertek vol­na igy írni, mert tudják, hogy még nem hegedt be minden seb, amit Moszkva ütött a magyar nemzet testén. De ha olyan igen kívánatos volt és olyan igen hasznos dolog a diplomáciai összeköttetés, miért kellett ezt a kormánynak olyan igen nagy titokban előkészítenie? Nem cso­dálkozhat, ha a keresztény közvéleményben olyan nagy visz- szaíetszészt szült az eset és az ©rszagnak befejezett tények elé Zalaegerszeg város pénzügyi és jogügyi bizottsága csütörtö­kön délután ülést tartott, melyen előkészítette a mai közgyűlés tárgysorozatát. Első tárgyként a polgármester a betétszerkesztés ügyéről tett je­lentést. A betétszerkesztési mun­kálatokat Zalaegerszeg városban már a múlt évben megkezdték, de közbejött Kaszaháza átcsa­tolásának ügye, s igy a munkát fel kellett függeszteni. Azóta az átcsatolás megtörtént, közben azonban már a bizottság Nemes­apáti ügyét kezdte tárgyalni, s igy a zalaegerszegi munkálatokat valószínűen csak március elsején lehat folytatni. Javasolja a polgár- mester, hogy a betétszerkeszíés költségeire szavazzanak meg 3600 pengőt. A pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja a polgármes­teri javaslatot. A szanatórium ügye. Az Országos Társadalombizto­sító Intézet elnöksége január 29-én foglalkozott a zalaegerszegi szanatórium megszüntetésével, illetően a városnak azokkal a feltételeivel, melyek mellett haj­landó az OTI-t a bérletből kien­gedni. Az OTI elnöksége ajánla­tát most küldötte meg, amely lényegesen közeledik a város ajánlatához. Hajlandó az OTI az épületen kívül a leltári felszere­léseket és berendezéseket átadni, 20 ezer pengő kártalanítást nyúj­tani, 5282 pengő megtérítést nyújtani azért, mivel a város a részére biztosiiott két ingyen ágyat a szanatórium megszünte­tésétől a mai napig nem vehette igénybe. A további 21 évre azon­ban, amenyi ideig a bérlet tartott volna, ezt a megtéritést nem nyújtja. Az OTI ajánlatát a pol­való állítása. Az utólagos ma- gyarázgatások tulajdonképen csak mosakodások, amelyek jellemző bőbeszédűséggel iparkodnak ben­nünket meggyőzni arról, milyen bölcsen cselekedett a kormány ennek a viszonynak életrekelté- sével. Tartunk attól, hogy erre a viszonyra még ráfizetünk. Úgy látszik, még nem ismerjük eléggé Moszkvát és nem dugjuk be fü­lünket akkor, amikor a szirének csábitó éneke megzendül. Nem akartuk mi a dacos, duzzogó gyermek szerepét játszani, csak egy kicsit félünk a gyiktól is, mert a kigyó már megmart ben­nünket. gármester a bizottság elé terjesz­tette. Rosenthal Jenő kifogásolta, hogy az OTI a jövőben nem nyújtja az ágy-téritést. Czobor Mátyás polgármester válaszában utalt arra, hogy az ingyenes ágy az OTI-nak addig, amíg a szanatórium fennállott, nem jelentett különösebb meg­terhelést, de, ha készpénz-meg­téritést kellene fizetnie, ez a 21 év alatt mintegy 80 ezer pengőt jelentene. Nem lehet csodálni, ha az intézet nem hajlandó ilyen súlyos terhet vállalni. Figyelembe kell venni, hogy az OTI ajánlata amugyis előnyös, hiszen az épü­let mintegy 100 ezer pengőt, a felszerelések a leltári becslés szerint 160 ezer pengői, de a város becslése szerint is legalább 50 ezer pengőt érnek. A bizottság kimondotta, hogy javasolja az OTI ajánlatának el­fogadását. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos javasolta ezután, hogy a Kazinczy-tér, Rákóczi-ut és Óla-utca burkolásával kapcsolat­ban végezzék el a csatornázást is. Nagyobb költségbe nem ke­rül és a fedezet előteremthető. A bizottság kimondotta, hogy elv­ben hozzájárul a csatornázáshoz, de a fedezetet majd az útépítés leszámolásakor jelöli ki. Tudomásul vette ezután a bi­zottság, hogy a mentőállomást a kórházba helyezik át, s engedélyt adott ahhoz, hogy a kórház te­rületén a mentőkocsi részére a mentőegyesület költségén garázst építsenek. Tudomásul vette, hogy a mentőállomás ügyeit az igaz­gatófőorvos iránvitja. A könyve­lési munkákra a bizottság egy állástalan fiatalember alkalmazá­sát kívánja. Majd hozzájárult a bizottság a keleti telekföldek ügyében kötött egyezségekhez. Nagy vita a tejszövet­kezet körül. Ezután a bizottság azt a javas­latot tárgyalta, hogy a város a Zaiaegerszeg-környéki gazdák ál­tal létesítendő íejszövetkezetben vállaljon érdekeltséget 2 rész­jeggyel és a polgármestert küldje ki a szövetkezet igazgatóságába. A kérdés nagy vitát keltett, aminek háttere, hogy a képviselő- testületi tagok „a kisjövedelmű fogyasztók“ aláírással körlevelet kaptak. A körlevél élesen bírálja a szövetkezet létesítését, s azt állítja, hogy a város szabályren­deletet kivan létesíteni a szabad­verseny kizására, aminek ered­ménye lesz, hogy a jelenlegi 8—10 filléres tejárak 20—22 fil­lérre emelkednek. Vizsy Lajos dr. felszólalásában elismerte, hogy a gazdák érdekét szolgálhatja szövetkezet, de a fogyasztók szempontjából aggályai vannak. Szerinte a szövetkezet monopolizálni fogja a tejelíátást Zalaegerszegen, kizárja a szabad versenyt és drágitja a tejet. Hi­vatkozott a polgármester és a gazdaköri elnök kijelentéseire, hogy a szövetkezet működésének megkezdése után a tej drágulni fog. A szövetkezet előnyeként hozzák fel, hogy egészségügyi szempontból jobb tejet hoz for­galomba. Véleménye szerint a jó tej beszerzésének eddig is meg­volt a lehetősége a piacon, mert a közönség annál vásárolt, akinek jobb teje volt, azonkívül a gyakori razziák is bizíositotiák a tej jő minőségét. A város tej- ellátásának biztosítása sem érv a szövetkezet mellett, mert a tej- ellátás mennyiségileg a jelenben is biztosítva van. Tart attól, hogy a szövetkezet a különböző meg­nyugtató kijelentések ellenére is korlátozni fogja a szabad ver­senyt. Nem helyesli, hogy a vá­ros tagja legyen a szövetkezet­nek, mert ha független, visszás­ságok esetén jobban érvényesít­heti hatósági jogait. Árvay László dr. azt fejtegette, hogy az elgondolásban nincs hiba. A piaci tej tisztasága tekin­tetében tényleg sok jogos panasz van, tehát fontos érdek, hogy a fogyasztó kifogástalan tejet kap­hasson. A fogyasztók egy része a jobb tejért esetleg sziveseii fizet többet is. Attól sem tart, hogy a szövetkezet monopolizálja a tej- árusitásí. De a város aktiv rész­vételét a szövetkezet ügyeiben ő sem helyesli. Aggályát fejezi ki végül, hogy az épüiő szövet­kezeti helyiség megfelel-e rendel­tetésének. Deutsch Hermán a részjegyzés mellett, Garai Sándor ellene fog­lalt állást. Nagy vita a pénzügyi bizottságban Zalaegerszeg tejellátásáról. Monopóliumot és tejdrágitást jelent-e a szövetkezet ? — A bizottság elfogadta az OTI ajánlatát. — A nagypénteki hetivásár ügye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom