Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-05 / 3. szám
2 A kitüntetett tanítónő ünneplése Özv. Jakabos Dénesné szül. Konkoly Kornélia alsópáhoki tanítónőt'— nyugalomba vonulása alkalmából — eredményes tanítói munkálkodásáért elismerő okirattal tüntette ki a megyéspüspök. Jakabosné 34 évig neveite Alsópáhok és Nemesboldogasz- szonyfa községek ifjúságát istenfélő, hazaszerető, magyar munkássá. Vallásos íelkülete, példás családi élete, gyermekszereiete, fáradhatatlan ügybuzgalma tette őt méltóvá a magas kitüntetésre. Ennek adott kifejezést a hitközség is, midőn december 31-én, vasárnap — diszgvülés keretében adta át a főpásztor elismerését s tolmácsolta a hívek háláját és szeretetét. Rák Endre apátplébános meleg szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetőokiratot s a hitközség elismerését tolmácsolta. Utána iskolás fiuk és lányok küldöttsége virágcsokorral, Illés István leventeoktató pedig — a felnőtt tanítványok nevében — szívből jövő szavakkal fejezte ki háláját jóságos tanítója iránt. A szülők köszönetét Alsópáhok - ról Kámári Miklós, Nemesboldog- asszonyfáról Varga József tolmácsollak keresetlen, de szeretetet és ragaszkodást kifejező szavakkal. A hivatalos községek nevében Takács Mihály körjegyző adott hangot az elismerésnek, aki megemlékezett arról is, hogy a kitüntetett csak folytatta azt az értékes munkát, melyet édesatyja Konkoly józsef (aki 49 évig volt a falu igazi „mestere“) sférjeura, (aki a világháborúban adta életét a hazáért) — megkezdte' Ennek a céltudatos nevelő munkának köszönhető, hogy a „pá- hoki„ és „nemesi“ ember bárhol a nagyvilágban derekasan megállja a helyét s nincs mit szégyenkeznie tudatlansága miatt, A kesztheíy-zaíaszentgróti es- peresi kerület tanítói köre és az egybegyülí tanítóság ajándékát és jókívánságait Szabó Pál helybeli k. tanító adta át, mely után Jakabos Dénesné meghatott szavakkal mondott köszönetét a meleg ünneplésért s elismerésért. A szép ünnepséget, melyen a község és a környék intelligenciája s az egész falu apraja- nagyja jelen volt az Alsópáhoki Dalárda Himnusza fejezte be. Szőrmék pa*émezéshez és bundákhoz TÓTH szabónál 5776 A szombathelyi püspöktől. 15/1934. sz. Pályázat. A jogilag és tényleg megürese- sedett csényei plébániára pályázatot hirdetek. A pályázni szándékozókat fslhivom, hogy Ferenc bajor kir. herceg Őfenségéhez cimzendő kérvényeiket legkésőbb folyó évi január hó 31-ig nyújtsák hozzám, Szombathely, 1934. január 4. János s. k., püspök. ZaJamegyei Újság 1934 január 5, Nyilatkozik a nyilaskeresztesek vezére a zalaegerszegi eseményekről és azoknak fővárosi visszhangjáról. A kommunisták izgató röpiratokat terjesztenek a zalai falvakban Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Főszerkesztő Ur! Tekintettel arra, hogy egyes pesti liberális lapok itteni tudósítás alapján a szilveszter éjszaka eseményeit olyan beállásban hozzák, mintha ezeknek a turbulens eseményeknek megrendezé sében a pártnak része volna, szükségesnek tartom, hogy most már erélyesebb formában is visz- szauiasilsam ezeket az ellenünk felhozoit gyanúsításokat. Mindenekelőtt kereken vissza utasítok pártom nevében minden olyan, a sorok között meghúzódó gyanúsítást, mintha a dr. Vértes járásbiró urat ért inzultust a párt inszcenirozta volna. A tettesek megvannak,JJbtintetésüket már elnyerték és kétségen kívül megállapítható, hogy ezek a pártnak soha tagjai nem voltak, de nem is lehettek volna, mert ilyen ele meknek a pártba való belépését eddig is a legnagyobb eréllyel megakadályoztuk. Ami a büzbombákkai és a gunyfeiiratokkal történt eseményeket illeti, tény az, hogy ezek elkövetői között voltak olyan egyé nek, akik előzőleg a pártnak tagjai voltak, de hangsúlyozni kívánom, hogy épen azért, mert a párt keretén belül is rendbontó magatartást tanúsítottak, a pártból kizártuk őkeb F áriunknak megvannak a komoly fegyelmi szabályzatai, amelyek a legerélyesebben tiltják azt, hogy párttagok olyan magatartást tanúsítsanak, ami a hatóságok beavatkozását teszi indokolttá és, hogy olyan helyekre menjenek, ahol ki vannak téve annak, hogy ellenkező világnézetű elemek velük botrányokat provokáljanak. A fegyelmi bíróság pártatlanul jár el minden egyes esetben és már több ízben nyúlt a legsúlyosabb büntetéshez: a pártból való kiközösitéshez. Értse meg végre a liberális sajtó, amelyiknek lehet, hogy szálka vagyunk a szemében, hogy pártunk célkitűzései sokkal esz- ményiebbek, pártunk berendezése sokkal inkább az alkotmány- és törvénytiszteleten alapul, semmint, hogy ilyen hozzá nem illő fegyverekkel kíséreljen terrort kifejteni. Nekünk alkotmányban gyökerező jogunk, hogy törvényes utón szervezkedjünk és gyűléseket tartsunk, — ezt Zalav ár megye főispánja felelős megyegyiilési elnöki székéből is kijelentette, tehát igazán csak magunknak ártanánk, ha tudtunkkal és beleegyezésünkkel történnének alrocitások, vagy komoly párthoz nem illő, éretlen gyermekes siklik. Ha a liberális sajtó nem hagyja abba ezeket a burkolt gyanúsításokat, akkor pártom nevében a sajtóeljárást fogom megindítani. Mi gyűléseinken is mindig hangoztattuk, hogy csak az alkotmányom utat kívánjuk igénybe venni, mert hisz célunk megvalósítása csak a képviselőválasztásokkal kapcsolatosan képzelhető el és viszont nem tételezhető fel, hogy egy, a nép széles rétegeinek szívből jövő meggyőződésén nyugvó, hazafias és tisztaerkölcsü politikai pártot a hatóságok hatalmi szóval elfojtani törekednének. A hatóságok részérői eddig velünk szemben tanúsított igazságos eljárás is erkölcsi kötelességünkké teszi, hogy minden errőnkkel arra törekedjünk, hogy a pártot mindennemű szélsőséges kilengéstől megóvjuk és, ha egyesekkel szemben a rendelkezésünkre álló eszközök elégteleneknek mutatkoznának, úgy Őket sorainkból kizárjuk és magunknak is minden erőnkkel arra kel) törekedni, — már csak a párt jóhirneve érdekében is, — hogy az ilyen egyének kinyomozásában a hatóságok segítségére siessünk. A liberális sajtó eddig csak gyanusitgaíott bennünket anélkül, hogy gyanúját be tudná igazolni, — ezzel szemben mélységesen hallgat arról az általa is valószínűleg jól tudott erőfeszítésről, amit abban az irányban fejtünk ki, hogy az országot egy második kommu- nisziikus vörös vérözöntöl meg mentsük. Imezkedésíink folytán párthiveink tömegesen szolgáltatják be és én a rendőrhatóságnak is bemutattam azokat a röpiratokat, amelyek egy újabb proletárdiktatúrát akarnak teremteni az országban, — a nemzetköziség és az istentagadás jegyében és ezek a mosdat lan szájú förmedvények már eljutottak a környező falvak becsületes, istenfélő magyar lakosságának a körébe is és ép a tizenkettedik órában léptünk fel, hogy ez a métely ne mérgezze meg a mai sivár helyzetnek még fenálló igaz értékeit: a becsületes hazaszereteten alapuló jobb és boldogabb jövőre való törekvés'. Tisztelettel: Dr. Árvay István a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Zalamegyei Főkerületének elnöke Százharminc embert eltemetett Csehországban egy bányarobbanás. Prága, január 4. Szerdán délután a duxi szénbányában robbanás történt, amely több tárnára kiterjedt. A szerencsétlenség idején 136 munkás volt a tárnákban, s közülük csak négyen tudtak kimenekülni. Mikor a levegőre érlek, eszméletlenül estek össze. A kórházban magukhoz tértek, de a kéidésekre nem tudtak felvilágosítást adni a szerencsétlenség okáról. Elmondották, hogy a sürü füst és gázok miatt sokat szenvedtek, mig a napvilágra jutthaitak. A mentési munka nagy erővel indult meg, de kevés reménnyel kecsegtet. Attól tartanak, hogy a bányában eltemetett 132bányászAz OMKE központi titkárának előadása a zalaegerszegi kereskedők körében. már csak a holttestét fogják megtalálni. A mentő csapatok még ma reggel sem tudtak semmi bizonyosat a bányászok sorsáról. A város lakossága a reggeli órákban ellepte a tárnák környékét, de a csendőiség senkit sem enged a tárnák közelébe. Prága, január 4. A duxi bá- nyaigazgatoság közlése szerint a négy bányászon kivül eddig senkit sem sikerült k menteni. A mentő csapatok eljutottak a rob- bánás gócpontjáig, s ott kopogtattak a beomiou tárnánál, de válasz nem érkezeti, Azt hiszik, hogy már ninccsenek élő emberek a bányában. A zalaegerszegi kereskedők szerdán este a Kereskedelmi Kör helyiségében Komlós M. Miksa, az OMKE helyi fiókjának és Fangler Gyula, a Kereskedelmi Kör elnökének vezetése mellett előadó értekezletet tartottak, amelyen részt vett Nádor Jenő, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) központi titkára, hogy az aktuális kereskedelmi kérdésekről előadást tartson. Az értekezlet iránt nemcsak a kereskedők, hanem a város egész társadalmának körében nagy érdeklődés nyilvánult meg. Megjelentek az értekezleten: Mikula Szigfrid dr. városi főjegyző, Popovics Lajos rendőr tanácsos Wassermann Frigyes, városi műszaki tanácsos, Szilágyi Mihály, városi főszámvevő, Pesthy József a forgalmi adóhivatal főnöke, Somos Sándor, postafőnök, Molnár Szilárd dr. pénzügyi titkár, Kiss József dr. vármegyei aljegyző és sokan az ügyvédi és mérnöki kar tagjai közül. Az ipartestület Horváth István elnök vezetésével nagyobb küldöttséggel képviseltette magát. Az értekezletet Komlós M. Miksa nyitotta meg, ki a Hiszekegy elmondása után vázolta a heiyi kereskedelem súlyos helyzetét. A kereskedelem terén — mondotta — az elmúlt év folyamán javulás nem volt tapasztalható, hanem csak stagnálás. Az utóbbi időkben azonban az érdekképviseletek egyes ,akc;ói bizonyos eredményeket mutattak. Utána Nádor Jenő, az OMKE központi titkára tartotta meg előadását. Szólt először az irányított gazdálkodásról, melytől, igen szép eredmények várhatók. Óva intette azonban az irányadó köröket, hogy ne hatalmi szóval Írják elő ezen a téren keresztülviendő munkálkodásokat. Rámutatott a mezőgazdasági termények és ipari cikkek között mutatkozó árnivó- különbségekre. Ismertette a kereskedelmet megbénító momentumokat : a házalást, megrende- lésgyüjtést, országosvásárokat, amelyek ellen a kereskedőknek küzdeniök kell. Rátért a túladóztatásokra is, amelyeknek egyik legfőbb okát abban találja, hogy sokan elhanyagolják a szakszerű összeállításokat és bevallásokat. Aki nem tudja ezeket a munkákat rendesen elvégezni, az kérjen meg ahoz értő egyéneket s akkor
