Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-26 / 20. szám

Xffll óvtoiysnt 20 széni! Ara 10 fillér §394. Január 26. Péntek, 5 Szev. ^ial: Zalaegerszeg, = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerki ! Ki a győztes ? A kormánynak fővárosi reform­tervezete erőteljes fellépésre kész­tette azokat, akik a tervezetben a főváros autonómiájának vesze­delmét látták. És veszedelmet láttak nemcsak az ellenzéki, ha­nem a kormánypáni oldalon is, azért tehát a főváros autonómiá­jának védelmére szövetségbe tö­mörültek ellenzékiek és nagyon jól minősitett, erősen márkázott kormánypárti honatyák is. A kor­mánynak reformtervezete vilá­gosan sejttetle, hogy a kormány mindenáron egységes párti fővá­rost és városházát akar, valamint azt is, hogy a főváros autonó­miájának tervbevett nyolcvan- százalékos korlátozása maga után vonja a többi törvényhatóság jogainak legalább is ilyen arányú megcsonkítását. Amikor az alkotmányvédő szövetség meg­alakításának eszméjét fölvetették a törvényhatóság autonómiájára féltékeny férfiak, a kormány lap­jai nevetségessé akarták tenni a mozgalmat. Műfeiháborodással vádolták az alkotmány védelmére kelt képviselőket, nagyhangon Írtak arról, mennyire örül a fő­város, sőt az egész ország lakás- sága, hogy a főváros életében ezzel a reformmal uj korszak kezdődik. Persze, az eddigi al­kotmányos élet ^helyett — más lett volna. Amiből a főváros né­pe egyáltalában nem kért, amit a vidék nem irigyelt volna s ami — Bethlen István grófnak sem tetszett. Bethlen másfél óráig tanácskozott ebben a kérdésben Gömbös Gyula miniszterelnökkel és azt igazán nem gondolta senkisem, hogy Bethlen biztatja Gömböst tervezetének benyújtá­sára és hogy talán föl is aján­lotta támogatását. Nem. Bethlen azért kereste fői Gömbös Gyulái, hogy eltérítse őt tervének meg-- valósításától. Az tagadhatatlan, hogy vannak hibák a főváros politikája körül is, de az orvos­lásnak módja nem lehet az al­kotmányos jogoknak megszüki- tése, még kevésbé olyan mérték­ben, amint azt a kormány ter­vezte. Bethlennek közbelépése sikerrel járt. Legalább is annyi­ban, hogy a főváros közgyűlése nem szavazott bizalmatlanságot a kormánynak, mert hát a minisz­terelnök erősen revízió alá vette álláspontját. Nem lesz kormány­biztos, csak a főpolgármesternek hatáskörét bővítik ki. Igaz, ez is jelent valamit. De a törvényhatósági bizottság feloszlatásának jogát csak akkor gyakorolhatja a kormány, ha kifejezésre akarja juttatni a fővá­ros polgárságának akaratát. A főváros pedig nyilvánítja is akaratát és olyan férfiakra bizza ügyeinek intézéséi, akiknek tehet­ségében és munkájában megbízik. Az alkotmányvédő szövetség tehát ért el eredményekéi, amelyek — ismervén Gömbös Gyula haj­lamait, — jelentőseknek is mond­? hatók. És ii?y arról beszélni, hogy a kormány Budapest népé nek érdekében nyerte meg a csatát — mint azt kormánylapok Írják,— olyan foka az udvaroncko­dásnak, amelynél különbet az utóbbi időkben alig tapasztalhat­tunk. Hát ki nyer csatát, aki visszavonul, vagy aki föllépésé­vel, támadásával, sikert ér el ? Nem beszélünk a kormánynak olyan vereségéről, mely — most — döntő volna, hogy az alkot mányvédő szövetség kétválfai a földhöz szorította volna; de be szélünk visszavonulásáról, meg­hátrálásáról, merevségének csök­kenéséről, ami mindarra mutat, hogy Gömbös Gyula sem ver­hetetlen, nem győzhetetlen. Kö- j vetkeztethet ebből az esetből arra, | hogy, ha a törvényhatóságoknak olyanirányu megreformálásával próbálkozik, amilyenről már a verebek is csiripelnek, hogy t. i. az alispánokat is államosítja, — még erősebb ellenállással találko­zik és az a sok „nepes* és „teszes“ község odaáll ám az autonóm megye védelmére. Úgyis eléggé megnyirbálták már a tör­vényhatóságok szárnyait, minden következő nyírbálás már az ele­ven húsba vág. Épen ezért kár a tűzzel játszani és izgalmakat okozni a népnek, mivel mindig csak arról beszélnek, hogy: fő- dolog a nyugalom. A népnek a szükségletei épenséggei nem kí­vánják, hogy az önkormányzati jog szükebb legyen, miért kell hát akkor ilyesmin törni a fejét? Van száz meg száz, valóban fon­tos, megoldásra váró probléma, i oldják meg azokat. Benes aligha lesz Csehország elnöke. Prága január 25. Csehország­ban májusban köztársasági elnök­választás lesz, mivel ekkor telik le az a hét esztendő, amelyre Masarykot megválasztották. A Slo­vak szerint Masaryk csak akkor vállal jelöltséget, ha meggyőződik arról, hogy Benes külügyminisz­ternek nem lesz többsége. A lap szerint Benes többsége nem va- i lószinü, mivel az agrárpárt, amely­nek Svehla halála óta nincs kü­lön jelöltje, nem hajlandó a ba­loldali párthoz tartozó Benest tá­mogatni. • A hatalmak közbelépnek Ausztria érdekében a német kormánynál. London, január 25. A ktilügy- I miniszter a minisztertanácsot tájé- | koztatta az osztrák követ iáío- ! gatásáról. A sajtó úgy tudja, hogy a berlini angol kövei, a francia és olasz követekkel együtt, ha ebbe az illető kormányok is beleegyeznek, előterjesztést tesz a német kormánynak, amelyet felkérnek, hogy szüntesse meg az Ausztriában folyó horog- keresztes propagandát. Az osz­trák kormányt pedig felkéri, hogy ne vigye addig sérelmét a Nép- szövetség elé, amig a német kormány meg nem adja válaszát. Megoldást nyer a hegyközségek postaügye. Egyelőre közigazgatási kézbesítő végzi a közön­ség as postai küldemények kézbesítését. A zalaegerszegi hegyközségek postai kézbesítésének ügye most már dűlőre jut. A város és a postafőnökség között ugyanis létrejött az a megállapodás, hogy a város a hegyközségek részére külön közigazgatási kézbesítőt alkalmaz, aki azután a postától megbízást nyer arra, hogy a hegyközség lakósainak postai küldeményeket kézbesítsen. Ter­mészetesen — egyelőre — csak közönséges leveleket és az érté­kekről szóló értesítéseket hordaná ki, ami magábanvéve is nagy eredmény volna, mert a hegy­községek lakói 'minden idővesz­teség nélkül hozzájuthatnának a címükre érkező levelekhez, újsá­gokhoz és értesítést kapnának ajánlott leveleikről, pénzküidemé- nyekrő), csomagokról. A díjazás tekintetében a város az Egerszeg hegyközséggel már megegyezett; még csak Jánka-hegyközség van hátra. Remélhetően Jánkával is mihamar megegyeznek, hiszen nagyon csekély összegről van csak szó, ami igazán nem szol­gálhat akadályul akkor, amikor azt akarják, hogy a hegyköz­ség lakói, valamint azok a vá­rosi lakósok, akik a nyári időt szőlőhegyekben töltik, rendszere­sen megkapják a postát. Ez eddig is lényegesen javítana a helyze­ten, de a hegyközségek lakóinak érdekében meg kell szervezni az úgynevezett „faluzó postás“ intéz­ményt, amikor a kézbesítő érté­keket is kézbesíthetne és hozhat­na is magával a postára. Az ed­digi jelentkezésekből számítha­tunk arra, hogy akadnak meg­bízható egyének, akikkel lebo­nyolítható lenne a teljes postai szolgálat a nagykiíerjedésü hegy­községekben. A mai állapot to­vábbra már fönn nem tartható. A megyeszékhely külső területé­nek lakói nem maradhatnak elzár­va a világtól. Nem küldenek ki parla­menti bizottságot a Stavisky-ügyben ? Páris, január 25. A kamara hétfőn[vagy kedden tárgyalja azt az indítványt, melynek célja parla­menti vizsgálóbizottság kiküldése a Stavisky-ügyben. Nem való­színű, hogy a kamara az indít­ványt elfogadja, mert a baloldali pártok értekezletén a miniszterel­nök határozottan áliásífoglal az indítvány ellen azzal a megoko- lássál, hogy ezt a bizottságot politikai célokra használnák ki. Csak nemzeti becsületbiróság ki­küldéséhez járul hozzá, amely a nyilvánosság kizárásával tárgyalna és jelentést tenne a parlamentnek. Ha a kamara mégis kiküldené a vizsgálóbizottságot, akkor a kor­mány minden valószínűség sze­rint lemond. Rövid táviratok. Az egységespárt értekezlete megkezdte a fővárosi javaslat tárgyalását. Ugrón Gábor a be­jelentett módosításokkal elfogadta a javaslatot. — Az adóigazga­tást hír szerint úgy reformálják meg, hogy a pénzügyigazgafósá gok és adóhivatalok helyett 80 adófeiügyelőíéget állítanak fel, amelyek 6-8 vezérigazgatóság alá tartoznának. A jegyzőségeket, mini adóigazgaiíási szerveket, álla­mosítanák. — Fegyenc eídorá- dót leplezett le Newyork állam börtönügyi felügyelője a Newyork melletti szigeten levő fegyházban. A fegyházaf, amelyben a fegyen- cek úgy éltek, mint valami luxus- szállodában, nem is az igazgató, hanem egy, zsarolásért elilélt fe­gyenc igazgatta, aki a (egyházból is nagy zsaroló szervezetet irá­nyított. Mikor a felügyelő a kor­rupt állapotok miatt felháboro­dott, a fegyencek megtámadták, s csak 50 rendőr tudta megszaba­dítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom