Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-25 / 19. szám

1934 január 25. Zalamegyei Újság 3. A szombathelyi püspöktől. 165/1934. szám. Pályázat. Az elhalálozás folytán megüre­sedett szabadadományozásu bo- zsoki plébániára pályázatot hir­detek. A pályázni szándékozók folyamodványaikat legkésőbb folyó évi február hó 10-ig terjesszék be hozzám. Szombathely, 1934. január 23. János sk. püspök. Járábirósági ítéletek. Ifj. Rózsás István 29 éves ba- zitai lakós a besenyői erdőben egy darab kétcsövű vadászfegy­vert talált, de azt nem szolgál­tatta be. A kir. járásbíróság ide­gen ingó vagyon elsajátításának vétsége miatt jogerősen 6 napi íogházra átalakítható 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Szabó Sándor 38 éves petri- kereszturi lakós Dervalics József zalaegerszegi cipészmester segéd­jétől azzal csalt ki egy pár viselt csizmát, hogy annak árát, 7 pen­gő', a mesternek már kifizette. Csalás vétsége miatt 14 napi fogházat kapott egy évi jogvesz­téssel. Szabó fölebbezett. Takács Mihály 41 éves döme- földei, Tóth Károly 38 éves és Márfi Károly 23 éves pördeföldei lakósok az Esterházy hercegség pördeföldei fatelepéről hasábfát loptak és az erdőőr tettenérte őket. A járásbíróság tulajdonjog elleni kihágásért 20—20 pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 4—4 napi fogházra Ítélte őket. Az ítélet jogerős. Munka után édes a pihenés! Jő sezlont és díványt legolcsóbban Wiedermann Bélánál vásárolhat. Reklám sezlon 30 P. la. sezlonok .... 45 P-tőI Szövet sezlonok . 55 P-tőí Párna matrac, ágybetétek, javí­tások, átdolgozások legolcsóbban. Kész árukban nagy raktár. Wiedermann ST és NAGYKANIZSA Eötvös-tér 23. Róm. kát. és új görög.; Pál ford. Prot. Pál ford. Izr.: Sebath hó 9. Nap kelte 7 óra 36 perckor Nyugszik 4 óra 49 perc­kor. IDŐ: Délkeleti légáramlással ködös, különben száraz idő. A hőmérséklet nem változik lénye­gesen. — Egyházi hírek. Becsehe- íyen januar 19-én és 20-án a kegyuraság, az egyházközségek és a képviselőtestületek közbenjöltével tárgyalások folytak a már 6 éve működő becsehelyr' kurácia vég­leges plébániává alakulása és a szükséges egyházlátogatási jegy zőkönyvek elkésziiése ügyében. — Borsfa községben és a szom­szédos községekben komoly moz­galom indult meg olyan irányban, hogy Borsfa székhellyel körülbe­lül 2 ezer hivő számára a bánok- szentgyörgyi plébániából külön önnálló lelkészség alakuljon. — Személyi változások a szombathelyi egyházmegyében A szombathelyi megyéspüspök megengedte, hogy Winkler József dr. jáki adminisztrátor a pesti Szent Imre kollégiumban prefektusi ál­lást vállalhasson. — Jákra ideig­lenes adminisztrátornak Littván Sándor kemenesmihályfai káplán kerül, Kemenesmihályfára pedig Háklár Ferencet küldte káplánnak a megyéspüspök. — A törvényhatósági bizott­ság új tagja. A vármegyei ált. tanítóegyesületek elnökei a tör­vény értelmében hivatalból tagjai a törvényhatósági bizottságának. Mivei Szalay Sámuel, a zalaeger­szegi II. körzeti áll. el. iskola I igazgatója a tanitóegyesületi el- i nöki tisztről lemondott, törvény- hatósági bizottsági tagsága is megszűnt. Helyébe az alispán a tanítóegyesület új elnökét, Iw- sits Gyula keszthelyi közs. el. is­kolai igazgatót hívja be. — Kukuljevic tanár kultur- előadásai. Kukuljevic József dr. keszthelyi gazd. akadémiai r. ta­nárnak a keszthelyi Iparoskörben tartott előadását, melynek cime : „A természettudományok az ipar szolgálatában“, annakidején is­mertettük. Az előadásnak olyan nagy sikere volt, hogy Kukulje­vic dr. több helyre is kapott meghívást, mert munkája úgy elméleti, mint gyakorlati szem­pontból elsőrangú. A meghívás­nak készséggel eleget is tesz és szombaton, folyó hó 27-én Csor­nán, a katolikus kör kulturelő- adásának keretében ismerteti tár­gyát. Ezen az előadáson Peér Leo, premontrei kanonok, csornai perjel beszél az Emberszeretet- ről és alkalmi költeményeket is szavalnak. Másnap, folyó hó 28-án, vasárnap, mint már jelen­tettük, Zalaegerszegre érkezik, hogy az ipartestület meghívására itt tartson előadást. Az előadás iránt városszerte élénk érdeklő­dés mutatkozik. — Kray báró előadása Keszthelyen. A Keszthelyi nagy­böjti kulturelőadások első szónoka Kray István báró orssággyülési képviselő, a fővárosi Urak Mária Kongregációjának prefektusa lesz. Az előadás időpontja február 18. — A miniszterközi bízott ság, mely az előző években a községek költségvetéseit vizsgálta felül, ez évben nem jön Zala | megyébe. A belügyminiszterugyan- j is 60 százalékos pótadóig adott ; felhatalmazást az alispánnak a \ költségvetések jóváhagyására s ! mivel zalai községek közül 23- 1 nak van csak 60 százaléknál ma­gasabb pótadója, az alispán a többit mind jóváhagyhaija, a 23 községet pedig fölterjeszti a bel­ügyminisztériumba. — A vármegyéről. Vármegyénk törvényhatósági kisgyülése és köz igazgatási bizottsága február li­án üléseznek, 12 én pedig a tör­vényhatósági bizoltság tarja év- negyedes rendes közgyűlését. — Jegyzői kirendelések. Révész Lajos eszteregnyei köz­ségi jegyzőt kirendelték a fegyelmi ítélet révén üresedésben levő za- laszentbalázsi körjegyzőségbe, az eszteregnyei körjegyzőségbe pedig Babay sormási segédjegyzőt ren­delték ki. Január 22-től február 6-ig agy télutó-vásár KÖZPONTI NAGY ÁRUHÁZBAN! OJjO Újítás EgcrszegenI Minden d^rab téli árut be­szerzési áron piacra dobunk. Egyébb cikkek árát ugyancsak a legvég­sőre szállítottuk le l « A vásári árak csak késapénz ellenében. — Kiválasztott árat elsejéig eltesszAk. s győződjék meg vételkényszer néSfeől arról, bogy ritka vá­sárlási alkalmat biztosítunk. ZALAEGERSZEG. Zalai méhészet Rofatr#z«tö: ifj. SztmBkoYMky Imre a 2. M. E. elnöke. A méhbetegségek ellen való küzdelem alapelvei. (Az aláb­biakban dr. Zander erlangeni egyetemi tanár, a kiváló méhész­tudós legutóbb e tárgyról tartott előadását ismertetjük. A modern méhészet nagy vezéregyénisége évtizedek munkájának eredmé­nyeit adja közre és tapasztala­tait — mint mondotta — „tes­tamentumaként hagyja a méhé­szekre.) 1. A méhbetegségek ellen való sikeres küzdelem elengedhetetlen feltétele az, hogy ismerjük a méhbetegségeket! Ezek lényege ugyanaz, mint az emberi és állati betegségeké. Megkülönböztetünk 1. Nem ragályos méhbetegsége­ket. 2. Ragályos járványokat. A nem ragályos méhbetegségek kevésbé veszélyesek, csak egyes méhcsaládokra vagy azok egy részére korlátozódnak. Oka lehet: kedvezőtlen életkörülmény (mint pl. rossz élelem, nedves lakás, levegőhiány) vagy hiányos ápo­lás. A betegség többnyire kifejlett méheken figyelheiő meg. Ide tar­toznak az öregebb, kijáró méhek közölt jelentkező vérhas (hasme­nés) és a fiatal, a kaptárban munkálkodó méheket pusztító májusi betegség. Ez a betegség­csoport közvetlenül ritkán okoz halált; a méhbetegség a méh- csomóból elkalandozó beteg mé­hek megdermedése, vagy a kap­táron kívül elfázás folytán követ­kezik be. Mindazonáltal, ha a méhcsalád minden esetben nem is pusztul el, a méhveszteség, a család legyengülése következté­ben súlyos károk állhatnak elő. A ragályos járvány már sokkal veszedelmesebb: tömegesen lép fel, megtámadja az egész méh­családot, az egész méhállományt, sőt a röpülési körzetben minden méhcsaládot, igy nemcsak a tu­lajdonost, de a szomszédot is veszélyezteti. A fertőző betegsé­gek kórokozója több részben ismert, részben ismeretlen egy- vagy többsejtű véglény (bakté­rium) mely befészkeli magát ál­dozatába, ott rohamosan elsza­porodik és élelemelvonás, vagy méreganyagok (toxinok) terme­lése által pusztulást okoz. A kór­okozót a méhek maguk terjesztik el, érintkezés és termékeik (méz, viasz, bélsár) utján. A járvány­terjesztők (lakás, lépek, eszközök) száma nagy és a fertőzés veszé­lye alapos óvóintézkedések után is fennáll, mert a kórokozó ellen- állóképes alakban (spóra) betok- zódik és ha a betegek maradéka nem lett alaposan eltávolitva, kedvező körülmények között a betegség újra föllép és pusztít. A pusztulás mértékét nemcsak a fertőzés terjedése határozza meg, de a méhegyedek ellen- állóképessége is, ha az emberi és állati szervezet nem védekeznék a járványok ellen, az élők világa már rég kipusztult volna. Járványos betegségek előfor­dulhatnak a fiasitáson, ezeket növényi kórokozók (hasadó gom­bák) okozzák és általában fiasi- íásroihauás (költé6vész)-nek ne­veztetnek, a kijáró méheket ellen­ben többnyire állati kórokozók pusztítják, ide tartozik a legve­szedelmesebb betegség a gyo­morvész (Nosema). A méhbetegségek gyógyítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom